423/2018. NVB határozat - a F. M. benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

423/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a F. M. (a továbbiakban: Beadványozó) benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 09. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 65/2018. (III. 8.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogásnak helyt ad, valamint Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatát és Gajda Péter polgármestert eltiltja a további jogsértéstől.

A Nemzeti Választási Bizottság Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatát 1 035.000 Ft, azaz egymillió harmincötezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.

A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda Magyar Államkincstárnál vezetett fizetési számlaszámára – 10032000 - 01040391 - 00000000 – jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni az alábbi bírságazonosító számot: V182088716. A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

 

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

1.  Beadványozó 2018. március 8-án fordult kifogással Budapest 09. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB). Kifogásában kifejtette, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség 1195 Budapest Batthyány u 2. szám alatti tízemeletes lakóépület előtti (az Üllői út és a Batthyány utca kereszteződésétől kb. 20 méterre), közterületen elhelyezett választási plakátját 2018. március 6-án Kispest Önkormányzatának logóját tartalmazó plakáttal felülragasztották, majd 2018. március 7-én az egész plakátfelületet letakarták. A plakát felülragasztását 2018. március 6-án, a plakát letakarását 2018. március 7-én észlelte.
2. Beadványozó ismertette a kifogásolt tevékenység előzményeit. Eszerint Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának képviselő-testülete 2017. december 12-én a 41/2017. (XII. 12.) önkormányzati rendeletével úgy módosította a tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 9/2013 (III.29.) számú önkormányzati rendeletét (a továbbiakba: Rendelet), hogy a kerületben ne lehessen kihelyezni olyan plakátot, amely – többek között – gyűlöletkeltésre, illetve magánszemélyekkel szembeni különbségtételre irányul. Ismerteti, hogy a Rendelet szerint a fenti rendelkezésbe ütköző plakátok minősítésére egy munkacsoportnak javaslattételi joga van, de magáról az intézkedésről a polgármesternek kell döntenie, A Rendelet nem szól arról, hogy a munkacsoport javaslata köti-e a polgármestert vagy sem, azonban a javaslat alapján a döntést a polgármesternek kell meghoznia. A Rendelet semmilyen részletszabályt nem tartalmaz, sem a plakátok letakarásáról, sem másról, azt a szankciót fűzi a „gyűlöletkeltésre” alkalmasnak minősített plakátokkal kapcsolatban, hogy ha egy plakátot ekként minősít a polgármester, akkor a plakát elhelyezésére szolgáló hirdetési felület közterülethasználati engedélye visszavonható. A Rendelet vonatkozó rendelkezései 2018. január 1-től hatályosak, a választási kampányidőszak kezdetéig, illetve azt követően a hivatkozott alkalmakat nem számítva plakátokkal kapcsolatban „gyűlöletkeltésre” alkalmas minősítésről polgármester sem ezen a felületen, sem másutt nem tett közzé tájékoztatást.
3. A Beadványozó ismertette, hogy Gajda Péter polgármester 2018. február 27-én közzétett az egyik közösségi hírportálon egy fényképet, melyen egy 2018. február 20-án kelt levél látható (facebook.com/photo.php?fbid=10212882901565456&set=pcb.10212882905405552&type=3). A levél tárgya szerint tájékoztatás, aláírói pedig Gajda Péter polgármester, valamint az Önkormányzat jegyzője. A levél arról értesíti a közterület-használókat, hogy a 2018. január 1-jén hatályba lépő rendeletmódosítás szerint, amennyiben nem távolítják el a gyűlöletkeltő plakátokat, úgy a jogsértéssel érintett közterület-használati engedély visszavonható. A polgármester és a jegyző levelében hivatkozott továbbá a Rendelet 7/B. § (2) bekezdésében meghatározott munkacsoportra is, mely két hirdetéssel összefüggésben már megállapította, hogy alkalmas lehet a gyűlöletkeltésre. A polgármester levelének 2. számú melléklete a Fidesz „Együtt bontanák le a határzárat” választási plakátja, amelyet a polgármester gyűlöletkeltésre alkalmasnak minősített 2018. március 6-án az egyik közösségi oldalon (www.facebook.com/photo.php?fbid=10212940953896728&set=a.1341923626293.2044490.1177280627&type=3&theater), valamint egy sajtóterméknek adott nyilatkozatában (index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/03/06/kispestrol_eltuntek_a_soros-plakatok_a_maradekot_pedig_leragasztotta_az_onkormanyzat/). Beadványozó tájékoztatása szerint Gajda Péter polgármester 2018. március 6-án a már megjelölt, 1195 Budapest Batthyány u 2. szám alatti lakóépület előtt a közterületi helyszínen lévő hirdetési felületre kihelyezett, - a Fidesz választási plakátját tartalmazó - hirdetési felületre egy önkormányzati „felülragaszt” helyeztetett ki, melynek szövege szerint „A hirdetés Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete értelmében gyűlöletkeltésre alkalmas”. A szöveg alatt szerepel az Önkormányzat logója is. Ezt követően, 2018. március 7-én a teljes plakát eltakarásra került.
4. Beadványozó szerint a választási plakát felülragasztása, illetve letakarása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség elvét, mert – hivatkozva többek között a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. sz. végzésére – a törvény és a joggyakorlat által semleges magatartásra kötelezett szerv, mint az Önkormányzat valamely jelölő szervezetet a többihez képest diszkriminál intézkedése révén leszűkül a kampányidőszakban elérhető eszközök és alkalmazható technikák köre, ami a többi jelölő szervezethez képest egyértelműen hátrányként mutatkozik meg a Fidesz számára.
5. Beadványozó szerint a választási plakát felülragasztása, illetve letakarása sérti továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét is. Álláspontja szerint a plakát felülragasztásának és letakarásának - az MSZP, mint jelen választási eljárásban jelölő szervezetként nyilvántartásba vett párt jelöltjeként a 2014. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán megválasztott polgármester által történt – elrendelésének mögöttes célja valójában az volt, hogy az egyik jelölő szervezet (Fidesz) üzeneteit – az MSZP, mint másik jelölő szervezet álláspontjának megfogalmazása, s a két vélemény ütköztetése helyett – a kommunikációs csatornák leszűkítésével el lehessen távolítani a közéleti diskurzusból.
6. A sérelmezett cselekmény sérti továbbá a Beadványozó szerint a Ve. 144. § (2), (3), (5) és (6) bekezdésében foglaltakat is, mert a Ve. 144. § (2) bekezdése a választási plakátok tartalmi vizsgálatára vonatkozó szabályozás megalkotásának lehetőségét kizárja, a Ve. 144. § (3), valamint (5) bekezdése pedig a plakátelhelyezés korlátozásának a lehetőségét, valamint célját (műemlékvédelmi, környezetvédelmi ok) kategorikusan határozza meg, azaz önkormányzati rendeletben más okra történő hivatkozással nem lehet bővíteni. Felhatalmazás hiányában tehát az önkormányzat semmiféle a Ve-ben kapott felhatalmazáson túli szabályt nem alkothat. A Kúria Kvk.II.37.307/2014/3. számú határozata is rámutatott arra, hogy választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144.§-ának rendelkezései irányadóak, egyéb jogszabály – a fentebb említett Ve. 144. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás körében kiadott önkormányzati rendelet kivételével – választási plakát elhelyezését nem korlátozhatja.
7. A fent leírtakra tekintettel kérte az OEVB-t a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét Gajda Péter polgármester intézkedése, illetve a plakát felülragasztása és eltávolítása kapcsán állapítsa meg, a jogszabálysértőt illetőleg a jogszabálysértőket a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint a jogszabálysértés miatt szabjon ki bírságot.
8.  Az OEVB rögzítette, hogy a kifogásból nem volt megállapítható minden kétséget kizáróan, hogy a plakátot jelölő szervezet helyezte ki, a fényképfelvételek erre vonatkozó információt nem tartalmaztak, és az OEVB Beadványozó erre vonatkozó nyilatkozatát nem tartotta elégségesnek. Ezáltal nem találta megállapíthatónak a plakát kampányeszköz jellegét sem. Mindezek alapján az OEVB 65/2018 (III. 8.) határozatával a kifogást elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

1. Beadványozó 2018. március 11-én 13 óra 35 perckor elektronikusan nyújtott be fellebbezést az OEVB fenti határozatával szemben. Fellebbezésében egyrészt megerősíti, másrészt kiegészíti a kifogásában foglaltakat. Új bizonyítékként csatolta a kérdéses plakátról készült fényképfelvételt, amelyen látszik a plakát impresszuma. Ennek tartalma szerint a plakát kiadója a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Rögzítette, továbbá, hogy az Önkormányzat más plakátok vonatkozásában is folytatja gyakorlatát. Beadványozó utal továbbá arra, hogy az OEVB határozata hiányos arra tekintettel, hogy nem tüntette fel azokat a szempontokat és tényeket, amik mérlegelésében szerepet játszottak, és hogy a benyújtott bizonyítékokat miért mellőzte. Álláspontja szerint ezzel az OEVB megsértette a Ve. 46. § d) pont db) és dc) alpontja szerinti kötelezettségét. Emellett álláspontja szerint az OEVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját, 43. § (4) és (5) bekezdését, 144. § (2) és (3) bekezdését, valamint 208. §-át. Mindezek alapján Beadványozó kéri az OEVB határozat megváltoztatását, a jogszabálysértés tényének megállapítását Gajda Péter polgármester intézkedése, illetve a plakát felülragasztása és eltávolítása kapcsán, a további jogszabálysértéstől való eltiltást és birság kiszabását is.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

1. A fellebbezés alapos.
2. Az érintett plakáton négy politikai párt vezetője és részben a 2018. évi választáson megnevezett miniszterelnök-jelöltje látható, azzal az állítással, hogy ha lenne rá lehetőségük lebontanák a Magyarország déli határán húzódó határzárat. A választási kampány időszakában, amikor a kampány egyik fő témája az Európát és Magyarországot érintő migrációs válság kezelésének lehetséges módjai és az ezekkel kapcsolatos közéleti vita, amelynek során a pártok különböző álláspontokat fogalmaznak meg, egy ilyen tartalmú plakát célja kétségkívül a választópolgári akarat befolyásolása, és erre alkalmas is.
3. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezéssel érintett plakát megfelel a Ve. 140. § a) pontjának, azaz választási plakátnak minősül.
4.  A Kúria Beadványozó által is idézett  Kvk.V.37.941/2016/3. számú végzése szerint a Ve. 144. §-a a választási plakát vonatkozásában más jogszabály alkalmazását nem teszi lehetővé, ennélfogva azon a sajtótermékekre előírt impresszum alkalmazása sem kötelező. A Kúria álláspontja szerint ugyanakkor „a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát (kampányeszköz) felel meg, „amelyből magából, egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz”.”
5.   Jelen ügyben érintett plakát, a Beadványozó által benyújtott egyik felvétel tanúsága szerint impresszumot tartalmaz, amely alapján pedig megállapítható, hogy az a Fidesz - Magyar Polgári Párt megbízásából készült. Noha a Kúria fenti döntése értelmében az impresszum alkalmazása a választási plakát vonatkozásában nem kötelező, de nem is tilos, különösen, ha annak célja, hogy a Kúria által megfogalmazott egyértelműségi követelménynek eleget tegyen.
6. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a plakáton elhelyezett impresszumból megállapítható, hogy az a Fidesz – Magyar Polgári Párt támogatására ösztönöz.
7. A Ve. 144. § (2) bekezdése szerint kampányidőszakban a jelöltek és jelölő szervezetek bejelentés és engedély nélkül készíthetnek plakátokat és azokat – néhány a Ve.-ben meghatározott kivétellel – korlátozás nélkül elhelyezhetik.
8. A Ve. az önkormányzati korlátozó szabályozás lehetőségét két körben biztosítja. Egyrészt középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezése műemlékvédelmi és környezetvédelmi okból rendeletben megtiltható a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat által. Másrészt a hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat is alkalmazni kell.
9. A Ve. szerint a fővárosban csak a fővárosi önkormányzat korlátozhatja a plakátok elhelyezését műemlékvédelmi és környezetvédelmi okból. A Rendeletet egy fővárosi kerületi önkormányzat és nem a fővárosi önkormányzat adta ki, erre tekintettel az nem tekinthető a Ve. 144. § (5) bekezdése szerinti rendeletnek. 
10. A Rendelet 7/B. § (1) bekezdése szerint „közterületen csak olyan tartalommal helyezhető el plakát, amely nem tartalmaz semmilyen hátrányos megkülönböztetést, különösen népek, nemzetiségek, etnikumok, nemek, korosztályok közötti, illetve szexuális hovatartozás, vallási kötődés, vagy fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos diszkriminációt, illetve nem támogathat ilyen nézeteket. Nem lehet alkalmas gyűlöletkeltésre, illetve nem buzdíthat olyan magatartásra, amely magánszemélyekkel szembeni különbségtételre irányul.” A (2) bekezdés szerint [a]z (1) bekezdésben foglaltak megállapításáról a Munkacsoport javaslata alapján a Polgármester dönt.” Az említett Munkacsoport tagjai: a polgármester, a jegyző, a főépítész, az építési iroda vezetője és a közterület-használati iroda vezetője.
11. A Rendelet 7/B. § (1) bekezdése nem műemlékvédelmi és nem is környezetvédelmi okból korlátozza plakátok közterületen való elhelyezését, hanem annak tartalma alapján. Bár a rendelkezés az „5/B. A hirdetőberendezések és reklámhordozók közterület-használati hozzájárulásának különös szabályai” alcím alatt került elhelyezésre, az nem a hirdető-berendezések, óriásplakátok elhelyezésére, hanem a plakátok tartalmára vonatkozik.
12. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Rendelet 7/B. § (1) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezése nem tartozik a Ve. 144. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott körbe.
13. A Beadványozó általi is hivatkozott Kvk.II.37.307/2014/3. számú kúriai határozat rögzítette, hogy „[a] Ve. 144. § helyes értelmezése szerint a választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak.” A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Rendelet 7/B. §-a ellentétes a Ve. 144. § -ával. Mindezek alapján a jogorvoslat alapjául szolgáló cselekmény megítélésénél a Rendeletnek a 7/B. § bekezdésében foglalt, a plakát tartalmára, illetve a tiltott tartalom megállapításának módjára, és az azzal szembeni szankció alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit figyelmen kívül kell hagyni.
14. Fentiek alapján megállapítható, hogy a megjelölt választási plakát átragasztása az Önkormányzat figyelmeztető plakátjával, majd annak teljes letakarása sérti a Ve. 144. § (3), (5) és (6) bekezdését.
15. Tekintettel arra, hogy kizárólag egy jelölő szervezet plakátja került felülragasztásra, illetve teljes letakarásra Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelve is sérült.
16. A Nemzeti Választási Bizottság a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét az Önkormányzat tevékenysége kapcsán nem találta bizonyítottnak.
17.  A Nemzeti Választási Bizottság szükségesnek tartja megjegyezni, hogy álláspontja szerint a Rendelet hivatkozott rendelkezése fokozottan érinti az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében rögzített véleményszabadsághoz való jogot. Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság gyakorlatában kimunkált széleskörű alapjogi értelmezés vonatkozásában két döntést kíván kiemelni. A 30/1992 (V. 26) AB határozatában az Alkotmánybíróság először rögzítette a véleményszabadság tartalmát és korlátozhatóságának körét: „a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok között, tulajdonképpen „anyajoga” többféle szabadságjognak, az ún. „kommunikációs” alapjogoknak. […] Ez a jogegyüttes teszi lehetővé az egyén megalapozott részvételét a társadalmi és politikai folyamatokban. Történelmi tapasztalat, hogy mindannyiszor, amikor a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozták, sérelmet szenvedett a társadalmi igazságosság, az emberi kreativitás, csökkent az emberben rejlő képességek kibontakozásának lehetősége. A káros következmények nem csupán az individuum, hanem a társadalom életében is megmutatkoztak és az emberiség fejlődésének sok szenvedéssel járó zsákutcájához vezettek. Az eszmék, nézetek szabad kifejtése, a mégoly népszerűtlen vagy sajátos elképzelések szabad megnyilvánulása a fejlődni képes és valóban eleven társadalom létezésének alapfeltétele.” A véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos határait úgy kell meghatározni, „hogy azok a véleményt nyilvánító személy alanyi joga mellett a közvélemény kialakulásának, illetve szabad alakításának a demokrácia szempontjából nélkülözhetetlen érdekét is figyelembe vegyék.” [ABH 1992 167, 172]
18. A véleményszabadságnak az alapjogok körében kitüntetett helyét az Alaptörvény hatályba lépése után különösen a 7/2014. (III. 7.) AB határozat erősítette meg, majd a választási kampány vonatkozásában az 5/2015. (II. 25.) AB határozat adott az értelmezésnek új szempontokat: „Választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, s ennek elérése érdekében nyíltan és akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák. Ez alkalmanként kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak. Ha jogvitára kerül sor, a bíróságnak az Alaptörvény 28. cikkében foglaltak szerint kell eljárnia, vagyis úgy, hogy a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék. […] Az is fontos szempont, hogy azok a közszereplők, akik nyíltan vállalhatnak közéleti-politikai szerepet (szemben például egy bíró idevonatkozó lehetőségeivel), meg is tudják magukat védeni az alaptalan megnyilvánulásokkal szemben a nyilvánosság előtt. Erre minden lehetőség adott például egy választási kampány során az országgyűlési képviselőjelölteknek. A véleménynyilvánítás szabadsága tehát fokozottan érvényesül olyan értékítéletekkel kapcsolatban, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak, netán képi (elvont) formában jelennek meg.” {Indokolás [26], [28]}
19. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Rendelet szerinti szabályozás nemcsak a választási, hanem egyéb plakátok tekintetében is komolyan felveti a Rendelet jogszabályba ütközésének lehetőségét, továbbá súlyos alaptörvényellenességét.
20. A benyújtott bizonyítékokból megállapítható, hogy a felülragasztást Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata, illetve a képviseletében eljáró, az ügyben kifejezetten intézkedő Gajda Péter polgármester megbízásából történt.
21. A Nemzeti Választási Bizottság az Önkormányzatot és Gajda Péter polgármestert eltiltja a további jogsértéstől, tovább a jogsértés súlyára, az érintett alapjogra tekintettel az Önkormányzatra a rendelkező részben meghatározott bírságot szab ki.

 

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésén, Ve.140. § a) pontján, 144. §-án, 218. § (2) bekezdés d) pontján, 219. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 13.

 

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke