A Nemzeti Választási Bizottság
423/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Kéméndi Zsolt (a továbbiakban: Beadványozó) polgármesterjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 165/2019. (X. 2.) számú határozatát megváltoztatja és a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2019. október 2-án 1 óra 11 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Pest Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) részére, amelyben előadta, hogy álláspontja szerint a Tököli Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 38/2019., 39/2019., 40/2019., 41/2019., 42/2019., 43/2019., 44/2019., 45/2019. és 46/2019. számú határozatai (a továbbiakban: HVB határozatai) sértik a választási eljárásról szóló 2013. XXXVI. törvény (a továbbiakban Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban szereplő alapelveket és a 3. § (1) bekezdés 1. pontját, valamint a 132. §-át.
[2] Beadványozó kifogásában előadta, hogy a TVB 59/2019. számú határozatával nyilvántartásba vette a Sziget Civil Kontrol és Érdekképviseleti Egyesületet (a továbbiakban: Egyesület) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán.
[3] Kifejtette, hogy a HVB egy a bírósági nyilvántartásban nem szereplő és a TVB által nyilvántartásba nem vett Sziget Civil Kontroll és Érdekképviseleti Egyesület polgármesterjelöltjét, hét jelöltjét és önálló kompenzációs listáját vette nyilvántartásba. Bizonyítékként csatolta a HVB megjelölt határozatait, képernyőfelvételeket a bírósági nyilvántartásról valamint több fényképet. Véleménye szerint a jogsértés folyamatosan fennáll.
[4] Összegezve kifejtette, hogy a csatolt bizonyítékok alapján is jól látható, hogy a HVB által nyilvántartásba vett jelölő szervezet nem egyezik a TVB által nyilvántartásba vett jelölő szervezettel.
[5] Véleménye szerint ezáltal megvalósul a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelv sérelme, mivel a választópolgárok tudta nélkül egy a bírósági nyilvántartásban nem szereplő jelölő szervezet folytat kampánytevékenységet, gyűjtött ajánlást és szerepel a szavazólapon. Sérül továbbá a c) pontban foglalt alapelv, mivel a többi jelölő szervezet megfelel a törvényi előírásoknak, valamint az e) pontban szereplő alapelv is, mivel az Egyesület elmulasztott minden jogorvoslati lehetőséget a HVB határozataival szemben, és ezáltal tudatosan és rosszhiszeműen félrevezette a választópolgárokat.
[6] Álláspontja szerint a Ve. 132. §-ának megsértése is fennáll, mivel a HVB nem a törvényes követelményeknek megfelelő „jelölő szervezetet és listáját vette nyilvántartásba.”
[7] Kérte a TVB-t, hogy a megjelölt HVB határozatokat semmisítse meg, és az Egyesületet „a 2019. évi általános helyi és nemzetiségi önkormányzati választáson” való részvételtől tiltsa el.
[8] A Pest Megyei Területi Választási Bizottság a 165/2019. (X. 2.) számú határozatával a Ve. 220. §-a alapján a kifogást elutasította.
[9] A TVB a határozata indokolásában megállapította, hogy a benyújtott bizonyítékok alapján egyértelműen beazonosítható, hogy az eltérő helyesírás ellenére egy szervezetről van szó. Álláspontja szerint nem sérült a választás tisztasága, mivel az Egyesület neve az ajánlási és a jelöltállítási eljárás során ugyanúgy szerepelt, ezért „a választók tudatában voltak annak, hogy melyik szervezetről van szó”.
[10] Mindezek alapján a TVB arra a következtetésre jutott, hogy sem a HVB, sem az Egyesület nem sértett jogszabályt.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[11] Beadványozó 2019. október 5-én 13 óra 17 perckor fellebbezést nyújtott be a TVB 165/2019. (X. 2.) határozata ellen.
[12] Fellebbezésében előadta, hogy „a Ve. által megfogalmazott szabályok minden jelöltnek megszabják a törvényes indulás feltételeit.” Álláspontja szerint amennyiben egy jelölő szervezet nyilvántartásba vétele során adminisztrációs hiba történik, akkor azt a jelölő szervezetnek jeleznie kell a választási bizottság felé. „Ha ezt nem teszi meg, a jogorvoslati lehetőségével nem él, akkor tudatosan és rosszhiszeműen járt el és jár el azóta is.”
[13] Álláspontja szerint a TVB határozatában valótlanságot állít azzal, hogy a jelölő szervezet váltva használná a nevében szereplő rövid és hosszú „L” írását. Véleménye szerint az általa csatolt bizonyítékok egyértelműen alátámasztják, hogy a TVB a Sziget Civil Kontrol és Érdekképviseleti Egyesületet vette nyilvántartásba, azonban az Egyesület az aláírásgyűjtéstől kezdve Sziget Civil Kontroll és Érdekképviseleti Egyesület néven „végzi tevékenységét”.
[14] Kifejti, hogy a TVB határozatában csupán a választás tisztaságának megsértését vizsgálta, viszont nem indokolta, hogy miért nem állnak fenn a kifogásban megjelölt más jogszabálysértések. Álláspontja szerint a TVB nem kellő alapossággal tárta fel a tényállást és a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem megfelelően értékelte.
[15] Érintettsége kapcsán arra hivatkozott, hogy a HVB a 47/2019. számú határozatával polgármesterjelöltként vette nyilvántartásba.
[16] Beadványozó mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a TVB határozatát vizsgálja felül, a bizonyítékokat teljes körűen vizsgálja meg, a HVB kifogásban megjelölt határozatait semmisítse meg, és az Egyesületet „a 2019. évi általános helyi és nemzetiségi önkormányzati választáson” való részvételtől tiltsa el.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[17] A fellebbezés nem alapos.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 301. §-a, valamint a 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával. A Bizottság Beadványozó érintettségeként felhozott érvelését elfogadhatónak tartotta, ezért a fellebbezést érdemben bírálta el.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság a megelőző eljárást megvizsgálva rögzíti, hogy Beadványozó kifogásában jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választás tisztáságának megóvása, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, valamint a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pontjában foglalt, a jelölő szervezetekre vonatkozó követelmények megsértését, valamint a Ve. 132. §-ában foglalt, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről rendelkező jogszabályhelyet jelölte meg. Fellebbezésében a TVB határozatát a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontja alapján sérelmezi, a Ve. 225. §-a szerint a kifogásban rögzítettektől eltérően bizonyítékként a HVB 47/2019. számú határozatára hivatkozik.
[20] A Bizottság a jogorvoslati kérelem értékelés során a TVB határozathozatala előtti eljárást vizsgálta meg és a következő megállapításokra jutott.
[21] A TVB 59/2019. határozatával nyilvántartásba vette a Sziget Civil Kontrol és Érdekképviseleti Egyesületet. A nyilvántartásba vételt követően a szervezet ajánlásgyűjtést folytatott, és jelöltjeit a HVB 38-46/2019. számokon névelírással, a jelölő szervezet nevében a „Kontroll” kifejezést használva vette nyilvántartásba. A jelölő szervezet az elírt név és egyéb adatai alapján is egyértelműen azonosítható, így a határozatokban történt névelírás az ügy érdemére nem hatott ki.
[22] A Bizottság álláspontja szerint a kifogásnak nevezett jogorvoslati kérelem tartalmában fellebbezés, amelynek érdemi célja a TVB jelölő szervezet, illetve a HVB jelöltek nyilvántartásba vételéről szóló döntései semmisségének elérése. Erre utal, hogy jogorvoslati kérelmének utolsó bekezdésében kifejezetten a HVB határozatainak „megsemmisítését” kérte, beadványa mellé valamennyi általa sérelmezett határozatot csatolta.
[23] A Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy a 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani. A Bizottság rögzíti továbbá, hogy a Ve. 221. §-a szerint a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.
[24] A Bizottság a Kúria Kvk.II.38.035/2019./2. számú végzésével egyezően megállapítja, hogy „[a] Kúria nincs kötve a Nemzeti Választási Bizottság felterjesztéséhez, hatáskörét és illetékességét a felterjesztett beadvány tartalma szabja meg”.
[25] A fentiek alapján a Bizottság Beadványozó 2019. október 2-án a TVB-nek címzett jogorvoslati kérelmét a HVB 2019. szeptember 9-én hozott határozatai elleni fellebbezésként értékelte az alábbiak szerint.
[26] A Bizottság a Ve. 224. § (2) bekezdése alapján rögzíti, hogy a fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.
[27] A Bizottság rögzíti továbbá, hogy a Ve. 231. § (1) bekezdése alapján a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem a 224. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be,
d) nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[28] A Bizottság fentiek alapján megállapítja, hogy a 2019. október 2-án tartalma alapján a HVB határozatai ellen benyújtott jogorvoslati kérelem elkésett, azt legkésőbb 2019. szeptember 12-én 16 óráig lehetett volna benyújtani.
[29] A TVB részéről indokolt lett volna, ha a jogorvoslati kérelmet annak tartalma alapján a HVB határozatok elleni fellebbezésként értékeli, és azt elkésettség okán a Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, hiszen Beadványozó érvelésével ellentétben a választási bizottságok jogsértő döntéseivel szemben – mivel azok ellen rögzített jogvesztő jellegű jogorvoslati határidőt állapít meg a Ve. – nincs helye folyamatos jogsértésre való hivatkozásnak.
[30] A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezés vizsgálata során észrevételezi, hogy Beadványozó a 2019. október 5-én benyújtott jogorvoslati kérelmében a fellebbezés jogalapjaként tévesen jelöli meg a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontját, mivel a TVB határozatát nem mérlegelési jogkörben hozta. A Bizottság e körben hivatkozik a Kúria Kvk.V.38.003/2019/4. számú határozatára, amely kifejtette, hogy „a Kúria 2/2015.(XI.23.) KMK véleményében rögzítette, hogy a hatóság bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó tevékenysége nem azonos a mérlegelési jogkörével. Az a határozat nem minősül mérlegelési jogkörben hozott határozatnak, amelyben a hatóság a határozathozatalhoz szükséges bizonyítékok értékelése alapján döntési lehetőségeket nem biztosító jogszabály alkalmazásával dönt. Mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatnak az a határozat minősül, amelyben a hatóság döntését olyan jogszabályra alapozza, amely kizárólag a döntés kereteit jelöli ki, és az is, ahol a döntési lehetőségeket meghatározó jogszabályi rendelkezés a döntés meghozatalának feltételeit és szempontjait nem jelöli meg”.
[31] A fentiekben rögzített indok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[32] A határozat a Ve. 208. §-án, a 221. §-án, a 224. § (1), (2) és (3) bekezdésein, a 225. §-án, a 231. § (1) és (4) bekezdésein, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 7.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke