A Nemzeti Választási Bizottság
441/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a H. C. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. október 13-án 17 óra 59 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Nemzeti Választási Iroda tevékenységével szemben.
[2] Ebben előadta, hogy magyarországi lakcímmel rendelkező, bevándorolt jogállással bíró japán állampolgárként kereste fel 2019. október 13-án a Budapest I. kerület 5. számú szavazókört annak érdekében, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán a szavazatát leadja.
[3] A szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) a szavazókörben arról tájékoztatta, hogy a szavazóköri névjegyzékben nem szerepel, így nem szavazhat. Kifogásához csatolta az SZSZB által felvett jegyzőkönyvet, amely tartalmazza, hogy Beadványozót felvették a visszautasítottak jegyzékére és, hogy a névjegyzékben azért nem szerepel, mert a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya (a továbbiakban: Szmtv.) alá tartozó japán állampolgár. Kifogásához mellékelte a magyarországi lakcíme igazolására a lakcímkártyájáról készített fényképet, a bevándorolt jogállását igazoló állandó tartózkodási kártyájáról és az útleveléről készült fényképet.
[4] A kifogása határidőben való benyújtása kapcsán a Ve. 209. § (1) bekezdésére hivatkozott, amely alapján kifogása benyújtásának határideje, tekintettel arra, hogy a szavazóként való visszautasítására 2019. október 13-án került sor, 2019. október 16-án 16 órakor jár le. Előadta, hogy akkor, ha a központi névjegyzékben nem szerepel, akkor a jogsértés a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján, amely szerint a központi névjegyzéket a Nemzeti Választási Iroda vezeti, folyamatos jogsértésnek minősül, ezért a jogsértő állapot fennállása alatt a kifogás előterjeszthető.
[5] Hivatkozott az Alaptörvény XXIII. cikk (3)-(4) bekezdésére, amely alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 1. § (2) bekezdésére is figyelemmel a Magyarországon bevándoroltként elismert, magyarországi lakcímmel rendelkező nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
[6] Az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdése alapján álláspontja szerint „az egyszer már bevándoroltként elismert személy mindaddig rendelkezik aktív választójoggal az önkormányzati választáson, amíg a bevándorolt jogállását jogerősen/véglegesen egyedi döntéssel vissza nem vonják”.
[7] Hivatkozott a Ve. 82. § (2) bekezdés a) pontjára, amely alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójogosult, magyarországi lakcímmel rendelkező személynek a központi névjegyzékben automatikusan, kérelem előterjesztése nélkül szerepelnie kell, illetve a Ve. 101. §-a alapján ebből következően a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben is fel kell tüntetni.
[8] Álláspontja szerint, ha az Alaptörvény és az Övjt. alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójogosult, magyarországi lakcímmel rendelkező személy nem szerepel a központi névjegyzékben, az sérti a Ve. 82. § (2) bekezdés a) pontját. Ez a jogsértés egyben az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdésének megsértését is eredményezi, mivel ha nem szerepel a központi névjegyzékben, úgy az abból képzett szavazóköri névjegyzékben sem szerepel, így szavazati jogát nem tudja gyakorolni.
[9] Előadta továbbá, hogy bevándorolt jogállással és magyarországi lakcímmel rendelkezik, 2006 óta az I. kerületben már több önkormányzati választáson részt vett és szavazott, előtte más kerületben vett részt a választásokon. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a központi névjegyzékben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása vonatkozásában automatikusan szerepelnie kellene – az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdésére és az Övjt. 1. § (2) bekezdésére figyelemmel – a Ve. 82. § (2) bekezdés a) pontja alapján.
[10] Hivatkozva a Ve. 76. § (1) bekezdés a) pontjára, amely szerint a központi névjegyzék vezetéséről a Nemzeti Választási Iroda gondoskodik, ha a központi névjegyzékbe automatikusan felveendő választópolgár névjegyzékbe való felvételére mégsem kerül sor, jogorvoslathoz való jogát a Ve. 210. § (1) bekezdése alapján, a Nemzeti Választási Iroda tevékenysége miatti jogorvoslatként érvényesítheti.
[11] Álláspontja szerint az Alaptörvény XXIV. cikke szerinti tisztességes ügyintézéshez való joga is sérült, mert eddig szerepelt a választói névjegyzékben, „majd úgy töröltek (pedig anyagi jogszabály változás nem történt), hogy arról semmiféle értesítést nem kaptam. Márpedig jogállamban alapvető tisztességességi követelmény, hogy ha egy alapvető jog gyakorlásához valamely nyilvántartásban szerepelnem kell, akkor az abból való törlésről legalább értesítenek.„
[12] Kérte annak vizsgálatát is, hogy általános, tömeges gyakorlatról van-e szó, amely álláspontja szerint tömeges alaptörvénysértés lehetőségét veti fel.
[13] Kifogását 2019. október 14-én 18 óra 27 perckor küldött elektronikus levelében kiegészítette. Ennek során bizonyítékként csatolta személyére vonatkozó, 2002. június 12-én kelt, bevándorlást engedélyező határozatot. Megítélése szerint ebből következik, hogy az állandó tartózkodási kártyájának kiállítása az Szmtv. 88. § (4) bekezdése alapján, minden egyéb feltétel vizsgálata nélkül került kiállításra. Előadta, hogy a határozat a mai napig hatályban van, mivel visszavonó határozatot nem kapott. Álláspontja szerint a csatolt határozat és a tartózkodási kártyája egyértelműen igazolja bevándorolt jogállását.
[14] Csatolta továbbá H. C. letelepedési engedéllyel és magyar férjjel rendelkező, az Szmtv. hatálya alá tartozó, szintén japán állampolgár két tanú által aláírt nyilatkozatát, hogy Beadványozóval egyező módon nem tudta gyakorolni a szavazás jogát. Ez megítélése szerint alátámasztja, hogy a sérelmezett gyakorlat általános, és egyetlen harmadik országból származó bevándorló sem szavazhatott az önkormányzati választásokon.
[15] Előadta, hogy ennek körében további nyilatkozatokat tud csatolni, amennyiben ez a Bizottság számára szükséges, mert a japán közösség több általa ismert tagja így járt. Továbbra is kérte megállapítani, hogy „a bevándorlók nem tudtak részt venni az önkormányzati választásokon, és ez jogsértő – kifejezetten Alaptörvénysértő – volt”.
[16] Kérte a Nemzeti Választási Iroda és/vagy KEKKH nyilatkozatának beszerezését, arra hivatkozással, hogy tudomására jutott, hogy „a KEKKH eleve rosszul értelmezte a névjegyzék összeállításához szükséges adatok megküldésekor a jogszabályi rendelkezéseket, mely tényt egyébként eddigi bizonyítékaink kellően igazolnak”.
[17] A fentieken túl a 2019. október 13-án megküldött kifogásában írt adatokat pontosította, amely szerint az I. kerület 5 egyéni választókerület 9. szavazókörében utasították vissza.
[18] Mindezek alapján kérte kifogása pozitív elbírálását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[19] A Bizottság elöljáróban Beadványozó által 2019. október 14-én elektronikusan küldött kifogás-kiegészítése kapcsán rögzíti, hogy annak vizsgálatára nincs mód. A Bizottság következetes gyakorlata szerint – 58/2015., a 13/2016., a 129/2016. és a 133/2018. számú határozat – a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, amikor rögzíti, hogy „[a] kifogásnak tartalmaznia kell (...)”. A jogszabályhely nyelvtani és logikai értelmezésének az az álláspont felel meg, amely szerint a kifogásnak, mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ilyen módon benyújtott kifogásnak kell tartalmaznia minden, a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet annak érdekében, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen.
[20] A kifogás benyújtását követően a kérelem benyújtójának rendelkezési joga beadványa fölött korlátozott, csak arra van lehetősége, hogy a Ve. 216. §-a alapján visszavonja azt. A benyújtástól számított három napos határidő ugyanis már a választási szervek szempontjából bír relevanciával: ezen időtartam alatt kell az ügy elbírálására felkészülni mind szervezési mind jogi értelemben. Amennyiben a beadványozónak a kifogása elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást folyamatosan kiegészíteni, bizonyítékkal, jogsértés-megjelöléssel stb., úgy az a választási szervek munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.
[21] A Nemzeti Választási Bizottságnak az előző két bekezdésben hivatkozott érvelését a Kúria a Kvk.I.37.951/2016/3. számú végzésében megerősítette.
[22] Mindezek alapján a Bizottság eljárását kizárólag a 2019. október 13-án 17 óra 59 perckor elektronikus úton benyújtott jogorvoslati kérelem és az ahhoz csatolt bizonyítékok alapján folytatta le, a 2019. október 14-én tett kiegészítést nem vette figyelembe.
[23] A Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségre vonatkozó hivatkozást, ezért a 2019. október 13-i beadványát érdemben vizsgálta.
[24] A Ve. 175. §-a szerint a szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel. A szavazóköri névjegyzék fogalmát a Ve. 101. §-a rögzíti, amely szerint az a Nemzeti Választási Iroda által a központi névjegyzékből képzett, kifejezetten az adott választáson szavazati joggal rendelkező választópolgárok jegyzéke. Ahogyan arra helyesen a kifogás is hivatkozott, amennyiben adott személy nem szerepel a Nemzeti Választási Iroda által folyamatosan vezetett és aktualizált központi névjegyzékben, a szavazóköri névjegyzékben sem szerepelhet.
[25] A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán az aktív választójog, tehát a szavazás jogára vonatkozó alapvető szabályokat az Alaptörvény XXIII. cikk (1)-(5) bekezdései tartalmazzák. E szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen. A magyar állampolgárokon túl az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárának van joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen. Kizárólag a szavazás joga illeti meg a Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személyeket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán. Ezen túl az Alaptörvény azt is rögzíti, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
[26] Mindezek alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán aktív választójoggal, tehát a szavazás jogával a magyarországi lakóhellyel rendelkező
- nagykorú magyar állampolgárok,
- az Európai Unió más tagállamának nagykorú állampolgárai és
- a Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek bírnak.
[27] Az előző bekezdésben meghatározott személyi kört, mint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán részben a választójog teljességével, részben csak a szavazás jogával rendelkező személyeket a Ve. 82. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Iroda által vezetett központi névjegyzék, külön regisztráció nélkül tartalmazza.
[28] A Nemzeti Választási Bizottságnak mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy Beadványozó – egyezően a kifogásában állítottakkal –, rendelkezett-e a szavazás jogával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán. Ennek megállapítása érdekében beszerezte a központi névjegyzék vezetését ellátó Nemzeti Választási Iroda nyilatkozatát Beadványozó központi névjegyzékben való szereplése tárgyában.
[29] A Nemzeti Választási Iroda arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy Beadványozó a megadott adatokkal a központi névjegyzékben nem szerepelt a névjegyzék 2019. október 11-i zárásakor, ennél fogva egyetlen szavazókör szavazóköri névjegyzékében sem szerepelhetett. A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint Beadványozó nem szerepel a Ve. 98. §-a szerint, választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásában, amely alapján megállapítható, hogy szavazati jogának hiánya nem a Ve. 98. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak fennállásából adódik.
[30] A Ve. 83. § (2) bekezdése alapján a központi névjegyzéknek a Ve. 2. melléklete szerinti adatai adatátvétellel jönnek létre. Az adatátvételben érintett nyilvántartások az alábbiak: a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartása, a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban nem szereplő választópolgár esetében a központi útiokmány-nyilvántartás és a vezetői engedély-nyilvántartás, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása, a szavazókörök és választókerületek nyilvántartása és a szavazóköri névjegyzék.
[31] Figyelemmel arra, hogy Beadványozó a csatolt bizonyítékok alapján magyar hatóság által kiállított lakcímkártyával rendelkezik, a Nemzeti Választási Iroda megkereste a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartását (a továbbiakban: SZL) vezető Belügyminisztériumnak a Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Főosztályát annak vizsgálata érdekében, hogy Beadványozó rendelkezik-e a kifogásban foglaltak szerinti bevándorolt státusszal és magyarországi lakcímmel.
[32] A 2019. október 16-i tájékoztatás az alábbiakat tartalmazta: Beadványozó bevándorolt külföldi állampolgárként való nyilvántartásba vételére 2002. szeptember 4-én került sor. Az Szmtv. 2012. május 12-én hatályos rendelkezése szerint a 88. § (4) bekezdése értelmében a letelepedési és bevándorlási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgár vagy családtag kérelmére – a feltételek vizsgálata nélkül – állandó tartózkodási jogot igazoló okmányt kell kiállítani. Beadványozó részére az idegenrendészeti hatóság 2012. május 12-én állandó tartózkodási kártyát állított ki. A 2012. május 12-én hatályos a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) és az Nytv. végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 21. § (9) bekezdése alapján a központi szerv az idegenrendészeti hatóság értesítése alapján 2012. augusztus 22-én vezette át Beadványozó szabad mozgás és tartózkodás jogának megszerzését. A jogállás változásáról a központi szerv értesítette Beadványozót, valamint a lakóhelye szerint illetékes járási hivatalt, hogy a bevándorolt jogállás megszerzése címén kiadott személyazonosító igazolvány visszavonásáról gondoskodjon. A személyazonosító igazolvány bevándorolt jogállás visszavonása miatti visszavonására és leadására 2012. szeptember 19-én került sor. Beadványozó 2012. augusztus 22. napja óta az SZL-ben szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyként szerepel.
[33] Mindezek alapján megállapítható, hogy nem helytálló Beadványozó azon hivatkozása, amely szerint jelenleg is bevándorolt jogállással bír. Az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdése kifejezetten a Magyarországon bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személynek biztosítja az aktív választójog gyakorlását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező, Magyarországon a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében az Alaptörvény nem tartalmaz rendelkezést a választójog bármely (aktív, illetve passzív) részének biztosítása tekintetében, ezért az ilyen jogállással bíró személyek nem szerepelnek a központi névjegyzékben.
[34] A leírtak alapján a Bizottság megállapítja, hogy nevezett a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán az aktív választójogot gyakorlását biztosító, az Alaptörvény XXIII. cikk (3) bekezdésében nevesített státusszal (bevándoroltként vagy letelepedettként, illetve menekültként elismert) nem rendelkezett, ennél fogva a szavazás joga nem illette meg.
[35] A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a választási szervek nem rendelkeznek hatáskörrel a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személynek a magyarországi tartózkodásához kapcsolódó státusza változásának felülvizsgálatára.
[36] Mindezek alapján a Bizottság a 2019. október 13-án benyújtott kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[37] A határozat az Alaptörvény XXIII. cikkén, a Ve. 82. § (2) bekezdésén, a 83. § (2) bekezdésén, a 98. §-án, a 101. §-án, a 175. §-án, a 212. §-án, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, az Szmtv. 1. § (1) bekezdésén és a 24. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke