A Nemzeti Választási Bizottság
52/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Vajda Zoltán Tamás (a továbbiakban: szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy nyilvánosságra kell hozni a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos beruházás valamennyi pénzügyi információját?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. április 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés szervezője 2015. március 13-án, 24 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-83037/2015. számú, 2015. március 10-én kelt határozatát, melyben a Hatóság Vajda Zoltánt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja rögzíti, hogy nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Az Alaptörvény 8. § (3) bekezdés d) pontja szerinti tilalomnak akkor kell érvényesülnie, ha az eredményes népszavazás nem csupán a kihirdető törvényt, hanem a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeket is érinti.
2014. február 11-én került kihirdetésre a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv1.). A Tv1. 3. §-a az Egyezmény hiteles magyar és orosz nyelvű szövegét tartalmazza. Az Egyezmény 1. cikke szerint a Felek többek között együttműködnek a Magyarország területén lévő Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új 5-6. blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését és üzemen kívül helyezését.
Az Egyezmény Titoktartás című 13. cikkének 2. és 3. pontjai az alábbiak szerint rendelkeznek:
„2. Jelen Egyezmény keretei között nem valósul meg olyan információk átadása, amelyek továbbítását valamelyik Fél államának jogrendje tiltja, vagy amelyek átadása ellentmond a Felek által aláírt nemzetközi egyezményeknek. Nem hozható nyilvánosságra és nem adható át harmadik félnek a két Fél előzetes írásbeli beleegyezése nélkül egyetlen olyan információ sem, amelyet jelen Egyezmény keretein belül átadnak egymásnak, vagy amely annak végrehajtása eredményeként keletkezik.
3. Pontosan meg kell határozni és meg kell jelölni az olyan információkat, amelyeket jelen Egyezmény keretein belül adnak át egymásnak, vagy amely annak végrehajtása eredményeként keletkezik, és amelyet mindkét Fél bizalmasnak tekint. Az ilyen információt az átadó Fél magyar nyelven „Bizalmas”, vagy orosz nyelven „Для служебного пользования”, vagy vagy angol nyelven „Confidential” megjelöléssel látja el. A felek minimálisra korlátozzák azon személyek körét, akiknek hozzáférésük van az ilyen jellegű információkhoz és biztosítják, hogy csak a jelen Egyezményben rögzített célok érdekében használják azokat. Az ilyen információkat nem hozzák nyilvánosságra és nem adják át harmadik félnek. Az ilyen információkat mindkét Fél jogszabályainak megfelelően védik.”
Az Egyezmény tehát kötelezettséget állapít meg a Felek részére a tekintetben, hogy előzetes írásbeli beleegyezés nélkül nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információt, melyet az Egyezmény keretein belül adnak át egymásnak, másrészt meg kell határozniuk azon adatok körét, amelyeket ezáltal bizalmasnak tekintenek, nem adnak át harmadik félnek és hatályos jogszabályaik alapján védik ezek megismerhetőségét.
A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: Tv2.) 5. §-a szerint „A Megvalósítási Megállapodásokban és a Beruházással összefüggésben az Egyezmény 3. cikk 1. pontja szerinti Orosz Kijelölt Szervezet és annak alvállalkozói, valamint az Egyezmény 3. cikk 2. pontja szerinti Magyar Kijelölt Szervezet és alvállalkozói által kötött szerződésekben foglalt üzleti és műszaki adatok, valamint az ezen Megvalósítási Megállapodások, szerződések és az Egyezmény előkészítésével, megkötésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b) és h) pontjára figyelemmel - azok keletkezésétől számított 30 évig - közérdekű adatként nem ismerhetőek meg”.
A Tv2. fentiekben idézett rendelkezése az Egyezmény titoktartási klauzulájának, a 13. cikknek való megfelelést szolgáló rendelkezés, egyértelműen rögzíti azon adatok körét, amelyet a Felek nem hoznak nyilvánosságra és bizalmasnak tekintenek.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 27. § (2) bekezdés b) és h) pontjai szerint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot az adatfajták meghatározásával törvény többek között nemzetbiztonsági érdekből és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel korlátozhatja. Jelen esetben tehát a Tv2. 5. §-a az Egyezményben foglalt rendelkezés alapján a szerződéses és az ezekkel kapcsolatos döntéselőkészítő adatok közérdekű adatként való megismerését korlátozza 30 évig. Ez a korlátozás értelemszerűen a bíróságok, hatóságok, illetve az arra feljogosított szervek általi jogszerű adatkérésre nem terjed ki, a törvény a közérdekű adatként való megismerést korlátozza.
Jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy az atomerőmű bővítésével kapcsolatos minden pénzügyi információ nyilvános legyen. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás az Egyezmény 13. cikkében foglalt hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség végrehajtását akadályozná meg.
Az Alkotmánybíróság országos népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott 35/2007. (VI. 6.) AB határozatában a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 28/C. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltakat értelmezte, mely tartalmilag részben azonos szabályozást tartalmazott az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglaltakkal.
Az AB e döntésében rögzítette, hogy a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek betartása, illetve az, hogy csak a nemzetközi jogi szabályoknak megfelelően mentesüljön egy állam nemzetközi kötelezettségei alól, alapvető fontosságú egy jogállamban és a jogállamok együttműködésében.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja szerinti rendelkezés, mely rögzíti, hogy a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség nem tehető országos népszavazás tárgyává, a pacta sunt servanda elvének nemzetközi jogi értelme alapján minősül tiltott tárgykörnek. Mindezt a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés kihirdetéséről szóló 1987. évi 12. törvényerejű rendelet 26. cikke tartalmazza, mely rögzíti, hogy „Minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket és a szerződést jóhiszeműen kell végrehajtaniok”.
Tekintettel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezményben vállalt – 13. cikkben foglalt – kötelezettségre vonatkozik, a kérdés választópolgári támogatottsága esetén, az abban tartott érvényes és eredményes népszavazás Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettsége megszegésére kötelezné az Országgyűlést, ezért a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjába ütközik, így országos népszavazás a kérdésben nem tartható.
A Nemzeti Választási Bizottság határozatában foglalt okfejtés alapján rögzíti, hogy a kezdeményezés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjába ütközik, ezért annak hitelesítését az Nsztv. 11. §-a alapján megtagadta.
III.
A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontján, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, a Tv1-en, a Tv2. 5. §-án, az Infotv. 27. § (2) bekezdés b) és h) pontján, az 1987. évi 12. törvényerejű rendelet 26. cikkén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. március 30.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke