A Nemzeti Választási Bizottság
54/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (székhely: 1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fsz.I-1., nyilvántartási száma: 01-02-0000564) a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7 az elnök szavazatát is tartalmazó igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottság 1/2019. (IV.15.) TVB számú határozatával szemben benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. április 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] P.B. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2019. április 12-én kifogást nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának, továbbá a Ve. 141. §-ának megsértésére hivatkozással. Kifogásában előadta, hogy 2019. április 10-én a győri Bisinger Óvodában dr. Somogyi Tivadar Fidesz-KDNP-s győri alpolgármester közreműködésével banánt osztottak a gyermekeknek. Erről a kifogáshoz mellékelt, Borkai Zsolt győri polgármester Facebook közösségi oldalára feltöltött képeket csatolt be bizonyítékként. Kifogástevő álláspontja szerint tartalmuktól függetlenül a képek rögzítése, valamint a legnagyobb közösségi oldalon történő megosztása önmagában is megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelv, vagyis a választási eljárás tisztaságának megsértését. „Azzal ugyanis, hogy a város polgármestere egy köznevelési intézménybe látogat, amelyről felvétel is készül, és amelyet a város polgármestere is önként terjeszt, álláspontom szerint tiltott kampánytevékenységnek minősül.” Kifogástevő véleménye szerint az alpolgármester e tevékenységével megsértette a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § (3) bekezdését, amely alapján a nevelési-oktatási intézmény – azaz a 7. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az óvoda – helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
[2] Kifogástevő hivatkozik a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzésére, amely megállapította, hogy dr. S.L. képviselőjelölt megsértette a Ve. 141. §-át, továbbá a 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket azáltal, hogy politikai céljai elősegítése érdekében személyesen közreműködött egy óvodában az általa adományozott alma szétosztásában.
[3] Kifogástevő véleménye szerint a kifogással érintett cselekmény a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja által meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is sérti.
[4] Kifogástevő előadta, hogy az alpolgármester tevékenysége továbbá kimeríti a Ve. 141. §-ában meghatározott kampánytevékenység fogalmát, és alkalmas a választói akarat befolyásolására, mivel „egy politikus megjelenése, különösen, aki egy olyan pártszövetség (Fidesz-KDNP) színeiben tölti be hivatását, amely pártszövetség az Európai Parlamenti képviselők választására is listát állított, a választók széles rétegeihez jut el, ezáltal alkalmas a választói akarat befolyásolására”.
[5] Kifogástevő hivatkozott az Alapvető Jogok Biztosa által kiadott közleményre is, amely felhívja a jelölő szervezeteket arra, hogy a kampány során tartózkodjanak a gyermekek szerepeltetésétől a kampányrendezvényeken, illetve az iskolák és óvodák népszerűségnövelő szándékú látogatásától.
[6] A Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottság 2019. április 15-én az 1/2019. (IV. 15.) TVB számú határozatával a Kifogástevő kifogását elutasította.
[7] A Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottság (továbbiakban: TVB) határozata indokolásában rögzítette, hogy Győr Megyei jogú Város alpolgármestere az európai parlamenti képviselők 2019. évi választásán nem képviselőjelölt és nem a választáson listát állító jelölő szervezet nevében járt el, hanem az önkormányzatnak felajánlott adomány továbbításában vett részt. A TVB álláspontja szerint a sérelmezett tevékenység nem meríti ki a kampánytevékenység fogalmát, nem alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, valamint nem sérti a Ve.-ben meghatározott jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[8] Beadványozó 2019. április 18-án 14 óra 1 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottság határozatával szemben.
[9] Beadványozó jogorvoslati kérelmében előadta, hogy az általa benyújtott kifogást a TVB azzal az indokkal utasította el, hogy dr. Somogyi Tivadar, győri alpolgármester a Bisinger Óvoda területén a gyermekek részére történő banánt osztó akciója során nem a választáson listát állító jelölő szervezet, a Fidesz-KDNP nevében járt el. A TVB továbbá azt is megállapította, hogy akciója nem meríti ki a kampánytevékenység fogalmát, nem alkalmas a választói akarat befolyásolására és nem sérti a választási eljárás törvényi alapelveit.
[10] Beadványozó rögzítette, hogy a Magyar Szocialista Párt az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán jelölő szervezetként van jelen, így dr. Somogyi Tivadar kampánytevékenysége hátrányos számára. Álláspontja szerint dr. Somogyi Tivadar nem alpolgármesteri munkájából eredő feladatait látta el a Bisinger Óvoda területén végzett akciója során. Beadványozó hivatkozik a 2011. évi CLXXXIX. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényre is, amely szerinte”egészen biztosan nem teszi alpolgármesteri feladattá a kampányidőszakban történő banánosztást”. Beadványozó véleménye szerint tovább árnyalja a képet, hogy dr. Somogyi Tivadar személyében egyébként nemcsak a város alpolgármestere, hanem a 2014. évi önkormányzati választás Fidesz-KDNP színekben győztes egyéni önkormányzati képviselője látogatott el az óvodába, amely tény tovább erősíti dr. Somogyi Tivadar köznevelési intézményben folytatott „pártpolitikai szerepét”.
[11] Beadványozó ezen túlmenően arra is rámutat, hogy a gyümölcsosztó akcióról Borkai Zsolt, Győr polgármesterének politikusi oldala adott hírt. Ezen a közösségi oldalon pedig 2019. április 18-án olyan bejegyzés jelent meg, amely arról számolt be, hogy Borkai Zsolt ajánlásokat gyűjt a Fidesz-KDNP európai parlamenti kampányában, amely tevékenységet Beadványozó álláspontja szerint nem polgármesteri minőségében végezte, sokkal inkább kampánytevékenységet folytatott. Véleménye szerint ennek fényében egyértelmű, hogy ugyanennek a Facebook oldalnak az alpolgármester banánosztó akciójáról szóló bejegyzése ugyancsak politikai célokat szolgált, és nem hivatali, hanem sokkal inkább kampánytevékenységet dokumentált. Beadványozó előadja továbbá, hogy mivel az esetről hírt adó bejegyzés a banánszállítmány forrásaként adományt jelölt meg, így az ügy az 1989.évi XXXIII. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény 4. § (4) bekezdése értelmében a tiltott pártfinanszírozás gyanúját is felveti.
[12] Beadványozó álláspontja szerint dr. Somogyi Tivadar, a Fidesz jelölő szervezet politikusaként munkaidőben kampánytevékenységet végzett, ezáltal megsértve a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott választás tisztaságának, továbbá az e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét is.
[13] Beadványozó előadja a Kifogástevő által már hivatkozott tényt, miszerint a jelenleg zajló európai parlamenti képviselők választásának kampányidőszaka zajlik, ahol egy politikus megjelenése, különösen, aki egy olyan pártszövetség (Fidesz-KDNP) színeiben tölti be hivatását, amely pártszövetség az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán is listát állított, a választók széles rétegeihez jut el, ezáltal alkalmas a választói akarat befolyásolására.
[14] Beadványozó kifejti, hogy mivel a fényképsorozat a legnagyobb közösségi oldalon jelent meg, így a nyilvánosságnak olyan magas fokán áll, hogy az ott közzétett bármilyen tartalom minden kétséget kizáróan a választókat célozza meg, és ezért a Ve. eddig hivatkozott alapelveinek sérelme különösképpen megállapítható.
[15] Beadványozó álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontja, azaz az önkéntes részvétel a választási eljárásban alapelv megsértése is hatványozottan megvalósult, „hiszen a gyermekeket tekintve nemhogy nem nagykorú, aktív választójoggal rendelkező állampolgárok szerepelnek a fényképeken, hanem nevezettek ráadásul cselekvőképtelen kiskorúak is.”
[16] Beadványozó is hivatkozik az Alapvető Jogok Biztosa által 2019. április 5-én kiadott felhívásra, amelyben felhívja a jelölő szervezeteket, hogy a kampány során tartózkodjanak a gyermekek szerepeltetésétől a kampányrendezvényeken, illetve az iskolák és óvodák népszerűségnövelő szándékú látogatásától. Beadványozó előadja továbbá azt is, hogy a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is számos olyan esetben hozott határozatot, ahol kampánytevékenység keretében gyermeket használtak fel kampányeszközként. Beadványozó az érintett döntéseket részletesen bemutatja.
[17] Beadványozó a fentiek alapján kéri, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottság 1/2019. (IV. 15.) TVB számú határozatát változtassa meg, továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogsértést és ugyanezen paragrafus b) pontja alapján tiltsa el dr. Somogyi Tivadart a további jogszabálysértéstől és d) pontja alapján pedig szabjon ki bírságot. Beadványozó kéri továbbá a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy Borkai Zsolt csatolt bejegyzéseire tekintettel a Ve. 44. § (2) bekezdése alapján keresse meg az Állami Számvevőszéket.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[18] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[19] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést.
[20] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy 2018-ban jelentősen módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon.
[21] A Bizottság rögzíti továbbá, hogy a fellebbezésekkel kapcsolatos érintettség vizsgálata tekintetében még nincs kialakult választási bizottsági gyakorlat, viszont a Ve. a bírósági felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában már korábban is megkövetelte a kérelmező érintettségét, amelynek nyomán széleskörű kúriai, illetve alkotmány-bírósági gyakorlat alakult ki. Az érintettség követelménye fogalmilag a fellebbezés kapcsán is ugyanazt jelenti, mint a felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában, így a Bizottság alappal támaszkodhat a Kúria és az Alkotmánybíróság döntéseiben az érintettség kapcsán megfogalmazott megállapításokra.
[22] Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata során meghozott 3081/2014. (IV. 1.) AB végzésében kifejtette, hogy „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönt el”. (ABH 2014, 1594)
[23] A Kúria az érintettség körében több esetben, így a Kvk.III.37.322/2019/3. és a Kvk.I.37.493/2014/3. számú végzésében is úgy foglalt állást, hogy „[e]llentétben a korábbi szabályozással, a Ve. jelen esetre kialakított egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozta meg az egyes szakaszokban jogorvoslatra jogosultak alanyi körét. (…) a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a (…) csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. Érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat.”
[24] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező által megjelölt absztrakt érdeksérelem („érdekeit hátrányos befolyásolja”) nem tekinthető a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése által megkövetelt érintettségnek. Bár a politikai verseny részeként a megjelölt jogsérelem akár érintettséget is megalapozhat, de az absztrakció olyan szintjén maradt a hivatkozás, amely a befogadáshoz szükséges közvetlen érintettséget nem alapozza meg önmagában. [Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzés]
[25] Jelen eljárásban Beadványozó érintettsége kapcsán arra hivatkozott, hogy az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vett szervezet. Érintettséggel kapcsolatos nyilatkozata nem tartalmaz okfejtést az érintettség indokolására, és az absztrakció szintjén olyan áll, amely alapján érvelése – különös tekintettel a Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzésében foglalt indokolásra – nem alkalmas az érintettség igazolására.
[26] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt jogorvoslati jogosultságát, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[27] A határozat a Ve. a 221. § (1) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 232. §-án, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. április 19.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnök