A Nemzeti Választási Bizottság
540/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom Párt [1077 Budapest, Rózsa utca 22., képviseli: Fekete-Győr András (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 17 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Bács-Kiskun Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság 29/2018. (III. 12.) számú határozatát részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság a Momentum Mozgalom Párt választási plakátjainak a kecskeméti Volánbusz Pályaudvarról történő eltávolításával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt választási alapelvet, valamint a Ve. 144. § (3) bekezdését.
A Nemzeti Választási Bizottság eltiltja a jogsértőt a további jogsértéstől.
A Nemzeti Választási Bizottság a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaságot 276.000 Ft, azaz kettőszázhetvenhatezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.
A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda Magyar Államkincstárnál vezetett fizetési számlaszámára – 10032000 - 01040391 - 00000000 – jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni az alábbi bírságazonosító számot: V182088757. A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] 2018. március 13-án a Momentum Mozgalom Párt képviseletében Fekete-Győr András kifogást nyújtott be a Bács-Kiskun Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Beadványában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelvek, valamint a Ve. 144. § (3) bekezdésében foglalt, választási plakátok elhelyezésére vonatkozó felhatalmazás megsértését vélelmezte. Kérte a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: DAKK Zrt.) marasztalását, a további jogsértéstől való eltiltást, illetve bírság kiszabását.
[2] A kifogásban előadta, hogy Bodrozsán Alexandra, a jelölő szervezet országgyűlési képviselőjelöltje 2018. március 10-én 20:00 óra és 21:00 óra között Kecskeméten segítőivel a jelöltet népszerűsítő 6 darab választási plakátot helyezett el a kecskeméti Volánbusz Pályaudvaron található villanyoszlopokra. A jelölt a plakátok kifüggesztését bejelentette a forgalmi ügyeleten. Beadványához bizonyítékként csatolta a jelölt nyilatkozatát, amely szerint 2018. március 11. napján a délelőtti órákban azt tapasztalta, hogy a buszpályaudvaron található villanyoszlopokra előző este felfüggesztett 6 darab plakátot eltávolították.
[3] Csatolt továbbá fényképeket, amelyek a kifogásban megjelölt helyszínt részben a kihelyezés időpontjában, részben másnap, a plakátok eltávolítását követően mutatják. A jelölt nyilatkozata alapján 2018. március 11-én, az esti órákban érdeklődött a forgalmi ügyeleten plakátjai eltávolítása ügyében, ahol azt a választ kapta, hogy azok leszedésére az üzemeltető adott utasítást karbantartók részére.
[4] Az OEVB a kifogást áttekintette, és a benyújtott bizonyítékok, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy ismeretlen személyek megsértették a Ve. 144. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Nem támogatta az OEVB a kifogásnak a választás tisztaságának megóvása alapelve, illetve a jóhiszeműség sérelme megállapítására vonatozó részét arra tekintettel, hogy a jelölő szervezettel szembeni szándékos fellépés nem mutatható ki.
[5] Az OEVB nem találta bizonyítottnak, hogy a DAKK Zrt. utasította az ismeretlen jogsértőket a plakátok eltávolítására, ezért mellőzte a bírság kiszabását. Ennek indokaként ismertette, hogy a jelölt a nyilatkozatában nem jelölte meg a jogsértést elkövető személyeket, csak általánosságban fogalmazta meg, „a karbantartók” távolították el a plakátjait továbbá a kifogásában is „ismeretlen személyek”-ként jelöli meg a plakátot eltávolítókat.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó 2018. március 17-én 15 óra 08 perckor nyújtott be fellebbezést a határozat ellen elektronikus levélben. Beadványában előadta, hogy az OEVB döntésével szemben egyértelműen megállapítható, hogy a plakátot a DAKK Zrt. távolította el. Hivatkozott az NVB 423/2018. számú határozatára, amely alapján a jogsértést elkövető konkrét személyek (karbantartók, önkormányzati dolgozók) azonosítása nem szükséges, elegendő annak bizonyítása, hogy mely szervezet (a jelen ügyben gazdasági társaság, a hivatkozott ügyben önkormányzat) utasítására került sor a jogsértésre.
[7] Beadványában az üggyel kapcsolatos újabb bizonyítékokat is megjelöl. A jelölt csatolt nyilatkozata szerint az általa kihelyezett plakátokat a DAKK Zrt. ismét eltávolította, annak ellenére, hogy az OEVB fellebbezett döntését a céggel e-mailen és személyesen is közölte, valamit kérte, hogy a jövőben tartózkodjanak a plakátok jogsértő eltávolításától. Mindennek bizonyítására fényképeket és az e-mail elküldéséről képernyőképet csatolt.
[8] Álláspontja szerint indokolt a Ve. 219. § (1) bekezdése szerint bírság kiszabása. A jelölt előre tájékoztatta a buszpályaudvar forgalmi ügyeletét, a jogsértés így nyilvánvalóan szándékos volt, amit a levett plakátokkal kapcsolatban csatolt átadás-átvételi jegyzőkönyv is megerősít, bizonyítja, hogy a táblákat a DAKK Zrt. tudatosan és nem csupán gondatlanságból (például általános köztisztasági takarítás keretében) távolította el.
[9] A jegyzőkönyv szerint kifejezetten a plakátokat távolították el, mert a DAKK Zrt. álláspontja szerint azok jogsértő módon kerültek kihelyezésre. A jogsértés súlyát megítélése szerint növeli, hogy a DAKK Zrt. polgári jogi kárigényt és szabálysértési vagy büntetőjogi következményeket helyez kilátásba. A kérelmező álláspontja szerint különösen a büntetőjogi következmények kilátásba helyezése „dermesztő hatással (’chilling effect’) bír a választási kampányban résztvevő jelölő szervezetekre és jelöltekre”. Beadványozó – idézve az 5/2015. (II. 25.) AB határozat indokolását – felhívja a figyelmet, a választási plakát elhelyezését az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében rögzített véleményszabadsághoz való jog védi, a kampány során kifejtett vélemények pedig különös alkotmányos védelem alatt állnak.
[10] Beadványozó a fentiekre figyelemmel kéri, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) b) bekezdése alapján változtassa meg az OEVB határozatát, a jogsértés tényét állapítsa meg, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől és a jogsértés súlyára, szándékos jellegére és az érintett alapjogra tekintettel szabjon ki bírságot.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[13] A Ve. 225. § fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A Kúria Kvk.V.37.270/2018/2. számú döntésében az új tény, bizonyíték érdemi vizsgálatának feltételeit az alábbiak szerint foglalta össze saját korábbi gyakorlatát is idézve. „[A]z új tényeknek, bizonyítéknak (…) oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogások, fellebbezések tárgyával, a bírósági felülvizsgálatot nem lehet egy teljesen új, addig meg nem jelölt más ténybeli alapokon álló jogsértésre alapítani (Kvk.V.37.197/2014/3., BH 2014.377.). A Kúria gyakorlata egységes a tekintetben, hogy új bizonyítékra csak akkor lehet hivatkozni, ha a konkrét állított adat, tény tekintetében az NVB előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot. Az ’új bizonyíték’ ugyanis azt feltételezi, hogy már korábban csatoltak bizonyítékot és ez az ’új bizonyíték’ egy korábbit kíván megerősíteni (Kvk.I.37.494/2014/2.).”
[14] A fenti megállapítások, bár a felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatosak, az azonos szabályozás okán alkalmazhatók a fellebbezés során is. Jelen ügyben a Bizottság álláspontja szerint Beadványozó olyan, a tényálláshoz szorosan kapcsolódó bizonyítékokat jelölt meg a fellebbezés során, amelyek az elsőfokú eljárásban megjelölt kérelem megalapozását erősítik, illetve ugyanazon tényállás alapján, ismételt jogsértésre utaló magatartást rögzítenek, ezért a fellebbezés során figyelembe vehetők.
[15] A Bizottság álláspontja szerint az OEVB már a kifogás elbírálása során is okszerű döntést hozott volna, ha megállapítja a DAKK Zrt. felelősségét a plakátok eltávolításával kapcsolatban. Helyesen hivatkozott ugyanis Beadványozó az NVB gyakorlatára azzal kapcsolatban, hogy az elkövető személyének kilétét nem szükséges bizonyítani, ha az ismert tényekből igazolható, hogy mely szervezet megbízásából jártak el. Mivel az OEVB elfogadta a jelölt nyilatkozatát és annak valóságtartalmát nem kérdőjelezte meg, életszerű és védhető feltételezés, hogy a forgalmi irányítás tudtával és látszólagos jóváhagyásával az autóbusz-pályaudvaron eljáró karbantartók nem önhatalmúlag, hanem a DAKK Zrt. felhívására jártak el.
[16] A fenti megállapítás a fellebbezési eljárásban benyújtott, az eltávolított plakátok visszaszolgáltatása során kiállított jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) által ismételten megerősítést nyert.
[17] Az OEVB ezek alapján akkor járt volna el helyesen, ha a megállapított jogsértés – a Ve. 144. § (3) bekezdésének és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve megsértése – elkövetőjeként megjelöli a DAKK Zrt.-t.
[18] A benyújtott bizonyítékok alapján a Jegyzőkönyv felvételekor a jelölő szervezet képviselője felhívta a választási jogszabályok megsértésére, illetve eljuttatta a DAKK Zrt. részére az OEVB döntését, amely ha a konkrét felelőst nem is jelölte meg, a jogellenes tevékenységet egyértelműen meghatározta. Igazolhatóan mindezt követően került sor a plakátok ismételt eltávolítására, amelyet már azok visszaszolgáltatása sem követett. A Bizottság megítélése szerint a jogsértés szándékos elkövetésének vélelmét erősíti az is, hogy az eddig ismertté vált adatok szerint a DAKK Zrt. a Jegyzőkönyvben ígért magatartások egyikével sem élt, azaz sem rongálás miatt nem tett feljelentést, illetve az eltávolítás költségeinek megtérítését sem igényelte a jelölő szervezettől, megelégedett a plakátok leszerelésével és elszállításával.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság ezzel összefüggésben leszögezi azt is, hogy a választási plakátok kihelyezésével összefüggő szabályozás szövege és az irányadó választási bizottsági, bírósági joggyakorlat kellően egységes, az érintettek (jelölő szervezetek, közterületek felügyeletét, gondozását ellátó szervezetek, közforgalom számára nyilvános területet üzemeletető szervezetek) számára megismerhetők. Az ezzel kapcsolatban erősödő jogtudatosságot alátámasztja pl. a 158/2018. NVB számú határozattal elbírált ügy, amelyben szinte azonos tényállás mellett a közterületért felelős szervezet már a választási bizottság döntése előtt elismerte felelősségét és jelezte, hogy téves utasítás alapján nem tartotta meg az általa amúgy ismert szabályozást és joggyakorlatot.
[20] Ez azt támasztja alá, hogy Beadványozó feltételezésével összhangban a DAKK Zrt. tisztában volt a helyzet valós jogi megítélésével. Amennyiben azonban ennek ellenkezője is volt igaz az elsőfokú eljárás megindításakor, valóban rendelkezésre állt a megfelelő idő és forrás ahhoz, hogy a magatartásának jogi megítélését megfelelően felmérje, azonban ennek ellenére reakciója az ismételt jogsértés volt.
[21] Mindezek alapján a Bizottság nem csak a jogsértés DAKK Zrt. terhére történő megállapítását, illetve annak kiegészítését a jóhiszemű joggyakorlás alapelve sérelmével, hanem a további jogsértéstől való eltiltását is indokoltnak tartja.
[22] Ugyanígy indokoltnak tartja a Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján bírság kiszabását arra tekintettel is, hogy a DAKK Zrt. az OEVB döntésének ismeretében fellebbezési jogának gyakorlása helyett – az OEVB felelősként nem nevezte meg, azonban a kérdéses terület üzemeltetőjeként érintettsége megkérdőjelezhetetlen – a jogsértést ismételten elkövette. A bírság összegénél a Bizottság figyelemmel volt a jogsértés szándékos és ismételt volta mellett arra is, hogy a jogsértés a jelölő szervezet választókerületi kampányképességére csak csekély befolyással bírt.
[23] A Bizottság álláspontja szerint nem sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt választás tisztasága és jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlősége alapelvek, mert nem merült fel adat azzal kapcsolatban, hogy a jogsértő magatartás a választói akarat befolyásolását vagy valamely jelölt, jelölő szervezet sikerességének előmozdítását vagy kifejezett hátrány okozását célozta volna.
[24] A fentiekben kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[25] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a Ve. 141. §-án, 146. §-án, 148. §-án, 231. § (5) bekezdés a) pontján, az Smtv. 1. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke