A Nemzeti Választási Bizottság
647/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Sz. B. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 9 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2018. március 29-én 15 óra 35 perckor elektronikus levélben fordult kifogással a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[2] Kifogásában előadja, hogy 2018. március 26-án Magyarország Kormányának facebook oldalán közzétették a kormány ENSZ migrációs csomaggal kapcsolatos „figyelemfelhívó kampányának” új plakátját, amellyel – a tájékoztatás szerint – a „kormány arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az ENSZ migrációs csomagja teret engedne a további bevándorlásnak”, és a kormány álláspontja szerint „a bevándorlás súlyos kockázatokat jelent, ezért meg kell állítanunk”. A plakáton a STOP felirat mögött Beadványozó tájékoztatás szerint egy 2015-ben készült, szélsőséges pártok által az utóbbi időben Európa-szerte felhasznált fotón Szlovénia határán tömött sorokban menetelő menedékkérők láthatók.
[3] Beadványozó rögzíti, hogy a tájékoztatás szerint a hirdetések 2018. április 15-ig futnak majd, és a napokban országszerte kikerültek. Erre tekintettel a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 209. § (2) bekezdése szerinti folyamatosan fennálló tevékenységről van szó, amely esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani.
[4] Beadványozó a Kúria Kvk.IV.37.360/2014. számú végzésére hivatkozva megállapítja, hogy az államnak, így a Kormánynak is a választási eljárásban semleges pozíciót kell elfoglalnia, a pártok közti versenyben nem vehet részt, nem segítheti egyes pártok választási üzeneteinek eljuttatását.
[5] Beadványozó álláspontja szerint a jelzett kormányzati plakáttal folytatott kampány kampánytevékenységnek minősül és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezeteinek választási üzeneteinek eljuttatását segíti jogellenesen.
[6] Bizonyítékként a fidesz.hu internetes oldalon jelöl meg linkekkel 8 db hírt, cikket, amelyek bizonyítják álláspontja szerint, hogy a kormányzati kampány a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek választási kampányának legfőbb üzenetét, a „bevándorlás megállítását” erősíti.
[7] Beadványozó a plakát tartalmát röviden az ENSZ migrációval kapcsolatos javaslatcsomagjának tartalmával is összeveti.
[8] Beadványozó bizonyítékként említi még „az országszerte kikerült plakátok”-at, ezekre vonatkozóan azonban konkrét bizonyítékot nem csatolt.
[9] Mindezek alapján kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértését állapítsa meg és tiltsa el a Kormányt a további jogsértésről.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A beadványban hivatkozott közösségi oldal bejegyzéséből megállapítható, hogy a kormány a migrácóval kapcsolatos „figyelemfelhívó kampánya”, új szakaszába lép, új hirdetések fognak megjelenni ezzel kapcsolatban, amelyek „április 15-ig futnak majd”. A bejegyzés alatt pedig egy kép látható, amely a kormányra utaló logó és az impresszum alapján egy plakátot jelenít meg, és amelynek egyik eleme a bejegyzésben említett „figyelemfelhívó kampánynak”.
[11] A bizonyítékként megjelölt, a fidesz.hu cikkek túlnyomó többsége a FIDESZ-hez köthető politikusok nyilatkozatairól, lakossági fórumokon elmondott beszédeiről tartalmaz tudósítást. Ezek mindegyikében szó esik az illegális migrációval szembeni fellépés szükségességéről.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadvány a kormány által folytatni kívánt tevékenység vonatkozásában egyetlen bizonyítékot, a Kormány közösségi oldalán található bejegyzést és abban egy plakátot jelölt meg. Az ezzel összehasonlított, jelölő szervezet által kifejtett tevékenységre a jelölő szervezet politikusai által a kampány részeként megfogalmazott nyilatkozatok szolgálnak bizonyítékul.
[13] Beadványozó által hivatkozott Kvk.IV.37.360/2014. számú kúriai végzés ugyan az önkormányzat választási eljárás során betöltött szerepével foglalkozott, de az állam szerepével kapcsolatosan általánosságban is kimondta, hogy „[a]z azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében. […] Ahogy az államnak, úgy az önkormányzatnak is kötelezettsége, hogy a politizáló polgárok pártpreferenciáinak egyenlő esélyű kifejezését szavatolja.”
[14] A kormánynak a választási küzdelembe történő beavatkozásával kapcsolatosan a Beadványozó által nem hivatkozott Kvk.III.37.328/2014/6. számú kúriai végzés (a továbbiakban: Végzés) tartalmazza az irányadó szempontokat. A Végzés egy a kormány megbízásából készült műsorszám és a kormánypártok, mint jelölő szervezetek által készített politikai hirdetések hasonlóságát sérelmezte. Álláspontja szerint a kormány hirdetése valójában politikai reklám volt, amely a kormánypártokat segítette tekintettel arra, hogy jelmondata azonos, megjelenése pedig hasonló volt a kormánypártok politikai hirdetéseihez.
[15] A Kúria a Végzésben rögzítette, hogy a Kormány természetesen a választási időszakban is folytathat – nem választási – kampányt, tájékoztató tevékenységet: „a választási kampány időszakában – a Ve. alapján - a kormányt népszerűsítő műsorszámok alapesetben nem politikai reklámok.” Akkor azonban ha a Kormány által közzétett műsorszám összetéveszthető egy párt politikai reklámjával maga is politikai reklámnak minősül, ezzel az egyik jelölő szervezet kampányát segíti, ez a beavatkozás a választási küzdelembe pedig sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőséget a jelöltek és jelölő szervezetek között.
[16] A Kúria a kifogásolt műsorszám fő üzenetét, jelmondatát, grafikai, vizuális kivitelezését és részben színhasználatát tekintette a kormánypártok választási kampánya során használt politikai hirdetések, illetve plakát fő üzenetével, jelmondatával, vizuális megjelenésével és részben színhasználatával összetéveszhetőnek. A Kúria több szempont együttes vizsgálata alapján állapította meg a jogsértést, a választási versenybe történt beavatkozás tényét egy jelölő szervezet mellett.
[17] A Végzéssel elbírált ügyben tehát egy televíziós műsorszám és politikai hirdetések, választási plakát került összehasonlításra. Jelen ügyben Beadványozó a kormányzati tájékoztató kampányt és plakátot nem egy jelölő szervezeti politikai reklámmal, vagy politikai hirdetéssel, vagy plakáttal hasonlítja össze, hanem kormánypárti politikusok nyilatkozataival. Tulajdonképpen azt sérelmezi, hogy a Kormány olyan tájékoztató tevékenységet folytat egy politikai témában, amellyel a kormánypártok egyetértenek.
[18] A kormány sajtótermékekben, plakátokon folytatott tájékoztató tevékenysége több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Különböző intenzitással, de a kormányok mindegyike élt az állampolgári tájékoztatás ezen módszereivel. A migráció kapcsán az első tájékoztató akció 2015 nyarán kezdődött és összefonódott a migrációról indult Nemzeti Konzultációval. 2016-ban októberében népszavazás volt a migráció témájában, ezt megelőzően tájékoztató akció, a választási kampány időszakában népszavazási kampány, azt követően pedig értékelő tájékoztatás zajlott. 2017 tavaszán, majd őszén újabb Nemzeti Konzultáció és ezzel együtt tájékoztató tevékenység zajlott a migráció témájában. 2018 január-februárjában a migrációt segítő szervezetekkel kapcsolatos törvényjavaslat-csomagról szóló tájékoztatási tevékenység zajlott, majd márciusban az ENSZ-ben a migrációról szóló vitáról és a magyar álláspontról indult tájékoztatási akció. A jelzett tájékoztató tevékenység plakátokon, sajtótermékekben, médiaszolgáltatásokban megjelenő tájékoztatást jelentett. E tájékoztatási kampánynak része a közösségi oldal bejegyzése szerinti újabb tájékoztatás, amely magát is egy már folyamatban lévő „figyelemfelhívó”, mégpedig a márciusban indult, plakátokon, médiaszolgáltatók műsorszámaiban a „Magyarország dönt nem az ENSZ!” fő üzenettel az ENSZ-ben zajló vitával kapcsolatos tájékoztatási akció új szakaszának tartja. Ennek plakátján már nem jelenik meg az ENSZ-re való utalás, csak egy a migrációs veszélyt jelképező tömeget mutat, amelyen a STOP felirat szerepel.
[19] Fentiek alapján megállapítható, hogy a kormány migrációs politikájával kapcsolatos tájékoztató tevékenység több évre nyúlik vissza, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet képviselőinek a bizonyítékként megjelölt nyilatkozatai a kormány politikáját támogatják, ezért a kormánypártokra való voksolásra buzdítanak.
[20] Beadványozó álláspontjából levezethető, hogy a kormánynak a választási kampányidőszakban tartózkodnia kellene minden olyan tájékoztató tevékenységtől, amely a választási kampányban megjelenik, hiszen valamelyik jelölő szervezet véleményével, céljával egyező álláspontjával beavatkozna a választási versenybe az érintett jelölő szervezet mellett.
[21] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kormány tájékoztatási tevékenységének ilyen jellegű korlátozása nem következik sem a Ve. rendelkezéseiből, sem a Végzésből.
[22] Az Alaptörvény 15. cikk (1) és (2) bekezdése szerint a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a végrehajtó hatalom általános szervének nem csak joga, de kötelessége is a tevékenységéről szóló tájékoztatás, amely egyrészt az Országgyűlés irányába valósul meg különböző formában (kérdés, interpelláció, stb.), másrészt az állampolgárok felé is, amely a szólás- és véleményszabadság keretében tud érvényesülni. Ezért a kormány tájékoztatási tevékenységének korlátozása nem lehet indokolatlan és aránytalan.
[24] Beadványozó értelmezése a választási kampány időszakára mindazon témákban tilalmat jelentene a kormány számára, ami a kampány témájaként megjelenik. Tekintettel a jelölő szervezetek számára, az általuk megfogalmazott programokra, vitatémákra ez számos, a tevékenysége által is érintett ügy tekintetében kényszerítené a kormányt némaságra ötven napig.
[25] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Beadványozó értelmezése olyan korlátozását jelentené a kormánynak a szólás- és véleményszabadság keretei között megjelenő tájékoztatási tevékenysége vonatkozásában, ami nem áll arányban, sőt összefüggésben sem a választási versenybe való be nem avatkozás kötelezettségével. Jelen esetben nem a kormány támogatja a kormánypártok politikáját, hanem éppen fordítva. A kormány tájékoztatási tevékenységének megengedhetősége kampányidőszakban nem függhet attól, hogy valamelyik jelölő szervezet megnyilatkozása történetesen támogatja a kormány érintett politikai tevékenységét.
[26] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásban megjelölt jogsértést nem látja igazolhatónak, így annak elutasításáról döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[27] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a Ve. 141. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 31.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke