A Nemzeti Választási Bizottság
65/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. A. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 az elnök szavazatát is tartalmazó igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1145 Budapest, Róna utca 174., Cg.: 01-10-049017) médiaszolgáltató megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét azzal, hogy a TV2 médiaszolgáltatás Tények 18.00 órakor kezdődő kiadása, iletve a műsor Tények röviden, Tények Reggel, Tények Este és Tények Extra kiadásainak 2019. április 12-e és április 23-a közötti műsorfolyama a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek számára aránytalanul több megjelenési lehetőséget biztosított, mint más jelölő szervezeteknek.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt kötelezi, hogy jelen határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a Tények című műsor fent megjelölt kiadásai előtt tegye közzé.
A Nemzeti Választási Bizottság a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaságot 1.043.000,- Ft, azaz egymillió-negyvenháromezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.
A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda Magyar Államkincstárnál vezetett fizetési számlaszámára – 10032000 - 01040391 - 00000000 – jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni jelen határozat számát és az alábbi bírságazonosító számot: V192091825. A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviseletkötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. április 24. napján 12 óra 10 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában előadta, hogy a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) TV2 médiaszolgáltatásának 2019. április 12. és április 23. közötti hírműsorainak szerkesztése a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban foglalt alapelvekbe ütközött.
[2] Kifogásában előadta, hogy a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) TV2 médiaszolgáltatásának 2019. április 15-17-e közötti hírműsoraival megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban foglalt eljárási alapelveket.
[3] Beadványozó kifogásában a Médiaszolgáltató alábbi műsorszámait jelölte meg tételesen.
2019. április 12.:
- Tények 18 órakor, „Elkötelezett tagok, de nem némák (Dömötör Csaba – Fidesz)”;
- Tények röviden, „A migrációt nem menedzselni kell (Szijjártó Péter – Fidesz)”;
- Tények röviden, „Elkötelezett tagok, de nem némák (Dömötör Csaba – Fidesz)”.
2019. április 13.:
- Tények 18 órakor, „Be kell tiltani a migránskártyát (Deutsch Tamás – Fidesz)”.
2019. április 15.:
- Tények 18 órakor, „Közös szerb magyar siker (Orbán Viktor)”, „Hiába védi Brüsszel a kártyákat (Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő)”, „Sokba kerül Zuglónak Karácsony (a hír érdekessége, hogy benne felsorolják Orbán Viktor 7 pontját)”, „Fenyegetik a bevándorlást ellenzőket (Nacsa Lőrinc – Fidesz-KDNP)”;
- Ismételten ezek a híranyagok a Tények Este műsorában.
2019. április 16.:
- Tények Reggel, „Közös szerb magyar siker (Orbán Viktor)”, „Fenyegetik a bevándorlást ellenzőket (Nacsa Lőrinc – Fidesz-KDNP)”;
- Tények 18 órakor, „Brüsszel a migrációt pénzeli (Hídvégi Balázs Fidesz kommunikációs igazgató)”, „Orbán: a Fidesz-KDNP nyújt megoldást”, „Válaszút előtt Európa (Bajkai István – Fidesz, a műsorban ismét beolvassák Orbán Viktor 7 pontját)”;
- Tények röviden két kiadással, „Brüsszel a migrációt pénzeli (Hídvégi Balázs)”, „Bevndorlás ellenes fordulat kell (Bajkai István – Fidesz)”;
- Tények Extra, „Brüsszel a migrációt pénzeli (Hídvégi Balázs Fidesz kommunikációs igazgató)”, „Válaszút előtt Európa (Bajkai István – Fidesz, a műsorban ismét beolvassák Orbán Viktor 7 pontját)”.
2019. április 17.:
Tények Reggel, „Brüsszel a migrációt pénzeli (Hídvégi Balázs Fidesz kommunikációs igazgató)”, „Orbán: a Fidesz-KDNP nyújt megoldást”.
2019. április 18.:
- Tények 18 órakor, „A határvédelmet kellene támogatni (Gulyás Gergely – Fidesz)”;
- Tények röviden két kiadással, „Megfelelő válaszokat a migrációra (Czunyiné Bertalan Judit – Fidesz)”, „Nem a kötelező befogadásra (Halász János – Fidesz)”.
2019. április 19.:
- Tények 18 órakor, „Felvételeket lopott Sargentini (Menczer Tamás, tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár, Fidesz-KDNP)”, „Élelmiszert osztottak Budapesten (Bajkai István – Fidesz)”.
2019. április 20.:
- Tények 18 órakor, „Euró milliárdokat kapnak a migránsok (Gulyás Gergely – Fidesz, április 18-i kormányinfó)”, „Szijjártó: Közép-Európa erősödik”.
2019. április 21.:
- Tények 18 órakor, „Feljelentik Sargentinit ((Menczer Tamás, tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár, Fidesz-KDNP)”, „’És harmadnapon feltámadt’ (különleges képet osztott meg Orbán Viktor…)”.
2019. április 23.:
- Tények 18 órakor, „Orbán: Cél a gazdasági növekedés”, „A bűnösöket meg kell büntetni (Szijjártó Péter – Fidesz)”;
- Tények röviden két kiadással, „Elsöprő siker Orbán Viktor programja (Hídvégi Balázs – Fidesz), „Orbán: Cél a gazdasági növekedés)”;
- Tények Extra, „Elsöprő siker Orbán Viktor programja (Hídvégi Balázs – Fidesz), „Orbán: Cél a gazdasági növekedés)” „A bűnösöket meg kell büntetni (Szijjártó Péter – Fidesz)”.
[4] Beadványozó megjegyzi továbbá, hogy Médiaszolgáltató 2019. április 14-ei hírműsoraiban és Húsvéthétfőn nem jelenített meg egyetlen jelölő szervezetet sem. Hivatkozik arra, hogy a Magyar Távirati Iroda nyilvántartása szerint több sajtótájékoztatót is tartottak más pártok a megjelölt időszakban, amely listát beadványához mellékelte.
[5] Beadványozó álláspontja szerint Médiaszolgáltató „kampányidőszakban készített és közzétett hírműsorai nem tartalmazzák semelyik másik jelölő szervezet álláspontját, sőt, egyáltalán megjelenését sem napokon keresztül a tévécsatorna műsoraiban”.
[6] Álláspontja szerint a Médiaszolgáltató fenti tevékenységével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban rögzített választási eljárási alapelveket. Hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.353./2018/2., Kvk.I.37.388/2018/2., Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3. számú végzéseire, valamint a Nemzeti Választási Bizottság 556/2018., 941/2014., 1094/2014., 45/2019. számú határozataira. Az idézett döntésekből kiemeli a kiegyensúlyozottság több műsorszámon, azaz műsorfolyamon keresztül történő vizsgálatának követelményét, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve megsértése megállapíthatóságának feltételét.
[7] Mindezek alapján Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, Médiaszolgáltatót a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint a szándékos jogsértések miatt a bírság törvényileg lehetővé tett legmagasabb összegét szabja ki.
[8] A Nemzeti Választási Iroda a Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.
[9] Médiaszolgáltató a számára kijelölt határidőben a kifogással kapcsolatban az alábbi észrevételeket tette. Álláspontja szerint a kifogásolt hírműsorok részben nem minősülnek választási kampányban való részvételnek, ebben a körben említi többek között a „Közös szerb-magyar siker” című híradást, és a „Brüsszel a migrációt pénzeli” hírt, a “Szijjártó: közép-Európa erősödik” riportot, “Feljelentik Sargentiniéket” riportot. Hivatkozik továbbá a Kúria gyakorlatára, amely szerint a Ve. alapelvi követelményeinek érvényesülését csak a műsorfolyam alapján tartja vizsgálhatónak. Véleménye szerint a megjelölt intervallum nem felel meg a műsorfolyam terjedelmi követelményének, és kizárja az esélyegyenlőség tartós sérelmének megvalósulását is, amely a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét eredményezhetné. Végezetül rögzíti, hogy a Nemzeti Választási Bizottság fenti körülmények melletti elmarasztaló döntése a szerkesztői szabadság sérelmét eredményezné. Mindezekre tekintettel kérte a kifogás elutasítását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] Beadványozó a Médiaszolgáltatók tevékenységét az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választása választási kampányában való részvételével összefüggésben támadta. A Ve. 151. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.
[11] A Ve. 139. §-a, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM Rendelet) 30. §-a alapján az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásának eljárásában a kampányidőszak 2019. április 6-tól május 26-án 19.00 óráig tart.
[12] A választási bizottságok és a bíróságok következetes gyakorlata szerint a választási kampányban részt vevő médiaszolgáltatókkal szembeni esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. A Nemzeti Választási Bizottság és jogelődje, az Országos Választási Bizottság – a Kúria által jóváhagyott – több eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. [137/2014. NVB határozat, 960/2014. NVB határozat, 1106/2014. NVB határozat, 70/2015. NVB határozat, 73/2015. NVB határozat, 74/2015. NVB határozat, 55/2016. NVB határozat, 556/2018. NVB határozat, Kvk.IV.37.214/2006/2., Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3.számú végzések]
[13] Az esélyegyenlőségi alapelv és erre tekintettel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölttel illetve jelölő szervezettel szemben. [Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzések]
[14] A Nemzeti Választási Bizottság, hogy Beadványozó által megjelölt időszakot (2019. április 12. és 2019. április 23. között, összesen 23 műsorszámra kiterjedően) azért tartja vizsgálható műsorfolyamnak, mert viszonylagos rövidsége ellenére a kifogásolt hírműsor naponta több alkalommal is megjelenik, mind rövid kiadásokkal, mind egyórás, az aktuális híreket széles spektrumban átfogó műsorszámmal, és a vélelmezett jogsértés lényegében valamennyi kiadást érinti legalább egy alkalommal.
[15] A Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban az Mttv. általános, alapelvi szabályainak érvényre juttatása a Ve. rendelkezéseire figyelemmel vizsgálandók.
[16] Az Mttv. 3. §, 7. § és a 203. § 41. pontja szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, és a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni. A választási eljárásban ezek a követelmények kiegészülnek a Ve. alapelvi rendelkezéseinek érvényesítési kötelezettségével, amely igény a szerkesztői szabadságot nem kioltja, hanem a választási eljárás megkülönböztetett időszakában világos tartalommal bíró keretek közé helyezi.
[17] A választási kampánytevékenység a Ve. 141. §-a alapján kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A Nemzeti Választási Bizottságnak jelen ügyben azt kellett megvizsgálnia, hogy a bizonyítékként megjelölt műsorszámok egyes részletei a Ve. 141. §-ának második fordulata szerinti olyan kampányidőszakban folytatott tevékenységnek tekinthetők-e, amely a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányul, és ennek során egyoldalúan a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt, mint jelölő szervezetek (a továbbiakban együtt: Jelölő Szervezet) álláspontját jelenítik meg, illetve indokolatlan többségben a Jelölő Szervezethez kapcsolódó személyek megjelenését biztosítják. Ezek együttes fennállása eredményezheti a kifogásban megjelölt alapelvi sérelmeket.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó kifogásában a jogsérelem alapjaként nem csak a jelölő szervezetek kampányban elfoglalt álláspontjának megjelenítésére vagy annak hiányára, hanem általában véve szereplésük, hírműsorokban való említésük gyakoriságára vagy elmaradására is hivatkozik. A tényállás tisztázása során ezért a Bizottság figyelembe vett további híreket és riportokat a megjelölt műsorokból, amelyekre Beadványozó nem hivatkozott.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint tételesen cáfolható, hogy Jelölő Szervezeten kívül más párt „nem jelenik meg” a híműsorokban. Így például a 2019. évi főpolgármester-választással összefüggésben több alkalommal is említésre kerülnek a műsorokban az európai parlamenti választáson is listaállító pártok, ezen belül a Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezethez köthető Karácsony Gergely (2019. árilis 12.,13.,15. adásnapok Tények 18 órai kiadás), a Demokratikus Koalíció jelölő szervezet, egy pécsi önkormányzati képviselőjéhez kapcsolódóan (2019. április 18., Tények 18 órai kiadás). Ezekkel a megjelenésekkel összefüggésben megállapítható, hogy a jelenlegi választási eljárással összefüggést nem mutatnak tartalmilag, és a jelölő szervezetek álláspontja érdemben nem jelenik meg, továbbá ismertetett tevékenységükhöz általában negatív értékítélet kapcsolódik.
[20] A Nemzeti Választási Bizottság kitér arra, hogy A Kúria Kvk.II.37.478/2014/2. számú végzésében rögzíti, hogy „[a] Kormány, valamint a hatáskörükben eljáró központi államigazgatási szervek és a települési önkormányzatok a Ve. 1-2. §-aira tekintettel nem alanyai a választási eljárásnak, ugyanakkor tevékenységük a kampány időszakban kétség kívül érinti a választással kapcsolatos egyes közjogi jogviszonyokat. (…) A kampányidőszakban végzett, a Ve. hatálya alá nem tartozó szervek tevékenységének megítélését mindig az adott tényállás részletes vizsgálatával, az érintett szervezet feladat- és hatáskörére vonatkozó egyedi szabályozás elemzésével lehet eldönteni.”
[21] A Bizottság álláspontja szerint - utalva a Kúria fenti határozatára - el kell határolni a kormányzati tájékoztatási tevékenységet, a választási időszakban kifejtett kampánytevékenységtől. Ezért nem vehetők elmarasztaló értékelés alá Jelölő Szervezet képviselőinek azon megjelenése, amely semmilyen tartalmi összefüggést nem mutat a választási kampánnyal, így Bajkai István április 19-i, élelmiszerosztással kapcsolatos szereplése, vagy a kifogásban sem hivatkozott, Orbán Viktor és Szijjártó Péter szereplése április 12-én a „Kiváló diplomáciai kapcsolat Kínával” riportban.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a fentiekkel ellentétben értékelhető a választási kampányban kiemelt figyelmet kapó migráció témájának hangsúlyos megjelenítése, amely során Beadványozó hivatkozásainak megfelelően lénygében csak Jelölő Szervezet álláspontja jelenik meg számos alkalommal. Ilyen megítélés alá esnek azok a műsorszámok is, amelyek a választási kampány középpontjában álló témát nem az aktuális választáshoz, hanem valamely más közéleti eseményhez kapcsolódóan ismertetik, úgy mint a „Közös szerb-magyar siker” riport április 15-én, illetve a kifogásban nem jegyzett „Egyetértésben Brazíliával” hír (2019. április 18., Tények 18 órai kiadás). Médiaszolgáltató észrevételében foglaltakkal ellentétben ezekben a riportokban és hírekben olyan szoros tartalmi összefüggés van a feldolgozott téma és Jelölő Szervezet kampánybeli kommunikációja között, amely kifejezetten alkalmas arra, hogy ezek a tartalmak a választók körében Jelöl Szervezet állápontját alátámasszák és népszerűsítsék.
[23] Hangsúlyozottan figyelembe vette a Nemzeti Választási Bizottság azt is, hogy Médiaszolgáltató műsoraiban számos alkalommal jelenítette meg és nyilatkozási lehetőséget adott Jelölő Szervezet 2019. évi európai parlamenti választásán állított listáján szereplő jelölteknek (így például Nacsa Lőrinc, Deutsch Tamás, Gulyás Gergely, Hidvéghi Balázs szerepeltetése, Orbán Viktor április 21-i, „és harmadnapon feltámadt” híradásban szerepeltetése, ahol csak személye kerül megnevezésre, közjogi tisztsége nem).
[24] A fenti megjelenítések, illetve az a tény, hogy más jelölő szervezetek az adott időszakban számos közérdeklődésre számot tartó témában tartottak sajtónyilvános rendezvényeket, amelyekről egyszer sem került sor beszámolóra, megalapozza Beadványozó azon észrevételét, hogy a műsorfolyamban tartósan és súlyosan sérült a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség és ezáltal a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve. A műsorszerkesztés eredményeként kizárólag Jelölő Szervezet választási kampányban elfoglalt álláspontja jelenik meg, amely Médiaszolgáltató széles elérése miatt kiemelten alkalmas a választói akarat befolyásolására.
[25] A Ve. 152. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság bírságot szabhat ki. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A bírság legmagasabb összege a 152. § (3) bekezdése szerint a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese.
[26] A Nemzeti Választási Bizottság a bírság összegének meghatározatása során a Ve. 152. § (2) bekezdés szerint mérlegelte az eset össze körülményét. A Bizottság figyelembe vette, hogy a jogsértés Médiaszolgáltató egyik legnézettebb műsorát érintette, a vizsgált műsorfolyamban két adásnap kivételével valamennyi napon megjelentek egyes elemei, és a műsor több kiadását is érintette kisebb-nagyobb terjedelemben. A Nemzeti Választási Bizottság figyelemmel volt továbbá a bírság összegének meghatározása során a jogsértő tevékenység ismétlődő jellegére, a Tények műsorral kapcsolatban a Bizottság által már korábban megállapított és Kúria által megerősített jogsértésre (45/2019. NVB határozat és Kvk.VI.37.484/2019/2. számú végzés). A Bizottság értékelte azt a tényt is, hogy a TV2 országosan elérhető lineáris médiaszolgáltató.
[27] A fentiekben részletesen kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad. A Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel a Ve. 218. § (2) bekezdése a)-b) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezi Médiaszolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[28] A határozat a Ve. 139. §-án, 151. §-án, 220. §-án, az Mttv. 203. § 41. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. április 25.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnök