A Nemzeti Választási Bizottság
688/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az Összefogás Párt [1035 Budapest, Miklós utca 13. 8. em. 42., képviseli: Szepessy Zsolt László (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott kifogás tárgyában – 19 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az RTL KLUB televízió 2018. április 5-én a „Magyarul Balóval – Különkiadás: miniszterelnök-jelöltek vitája április 5-én” című műsor ellen benyújtott kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2018. április 3-án 11 óra 30 perckor személyesen eljárva kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a „kiegyensúlyozott tájékoztatás és a választási esélyegyenlőség alapelveinek” megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy az RTL KLUB televízió 2018. április 5-én a „Magyarul Balóval – Különkiadás: miniszterelnök-jelöltek vitája április 5-én” című műsorába kizárólag a Jobbik, az LMP, az MSZP-Párbeszéd és a FIDESZ-KDNP miniszterelnök-jelöltjei kaptak meghívást. Az Összefogás Párt miniszterelnök-jelöltje, valamint a 2018. évi országgyűlési választásokon országos listát állító további pártok miniszterelnök-jelöltjei nem kaptak meghívást.
[3] Beadványozó idézte a Ve. 140. §-át, a 141. §-át és a 151. § (1) bekezdését, majd kifejtette elsődleges álláspontját, amely szerint „az RTL KLUB sérelmezett műsorszáma kampányeszköznek minősül. A műsorban azonban nem kapnak azonos lehetőséget a 2018. évi országgyűlési választásokon országos listát állító pártok, ezért súlyosan sérül a választási esélyegyenlőség elve. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság kifogását elsődlegesen a Ve. 151. és a 152. §-a alapján bírálja el.
[4] Ezt követően kifejtette másodlagos álláspontját, mely során idézte a Ve. 208. §-át, a 209. § (2) bekezdését, az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdését, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 10. §-át, a 13. §-át, a 17. §-át és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. §-át, a 203. § 17. pontját. A jogszabályi rendelkezésekkel a „kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére” kívánta felhívni a figyelmet. Hivatkozott a Kúria Kfv.III.37.472/2013/11. számú ítéletére, mellyel összefüggésben kiemelte, hogy egy adott tájékoztatással kapcsolatban akkor merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, ha a tájékoztatás tárgya, tartalma összefüggésben áll a demokratikus közvélemény igényeivel, szükségleteivel. E körbe álláspontja szerint nem csak a közvetlen politikai vonatkozással bíró ügyek tartoznak, hanem általában a közéleti kérdések is. Mivel a 2018. április 5-én 23.00 órától adásba kerülő kifogásolt műsorszám az Mttv. 203. § 17. pontjában megfogalmazott közéleti-politikai műsor, azzal szemben egyértelműen fennáll a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye. Az általa előadottak megerősítéseként hivatkozott az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozatára is.
[5] Fentiekre tekintettel beadványozó álláspontja szerint az RTL KLUB kifogásolt műsorszáma akkor felel meg az általa részletezett jogszabályi követelményeknek, ha abban valamennyi, a 2018. évi országgyűlési választásokon országos listát állító párt miniszterelnök-jelöltje meghívást kap. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság kifogását másodlagosan a Ve. 214 - 220. §-ai alapján bírálja el.
[6] A Nemzeti Választási Iroda 2018. április 3-án, elektronikus úton tájékoztatta a Magyar RTL Televízió Zrt.-t (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) a kifogás tartalmáról, valamint határidő megjelölése mellett felhívta, hogy amennyiben észrevételt kíván tenni arra, azt milyen fórumon és meddig teheti meg. A Médiaszolgáltató a megjelölt határidőben megküldte „észrevételeit” a kifogás kapcsán.
[7] A Médiaszolgáltató álláspontja szerint, egyrészről a kifogás tárgya nem már sugárzásra került médiatartalomra, hanem egy jelenleg szerkesztés alatt álló jövőbeni műsorszámra vonatkozik, ezért jelen kifogás alapján az NVB eljárására nincs jogi lehetőség, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania.
[8] Másrészről, a kifogás érdeme tekintetében előadta, hogy a következetes joggyakorlat alapján a Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülni és a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni, ezt a gyakorlatot a Kúria több döntésével meg is erősítette. Figyelemmel arra, hogy a kifogást tevő nem tudta azt bizonytani, de még csak valószínűsíteni sem, hogy a Médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát, vagy legalább átfogó részét alapul véve bizonyítottan kevesebb megjelenési lehetőséget kapott az Összefogás Párt más, azonos jogi helyzetben lévő jelölő szervezetekkel szemben, így kifogása nyilvánvalóan megalapozatlan.
[9] A kifogás tárgyává tett műsorszám vonatkozásában Médiaszolgáltató kifejtette azt is, hogy az országos listát állító pártok közül a műsor felvételére azok kerültek meghívásra, amelyek a közvélemény kutatásokban a legjobban szerepelnek és esélyük lehet rá, hogy a kormány részesei legyenek. Az adatok forrásaként a kozvelemenykutatok.hu és ahttps://docs.google.com/spreadsheets/d/1eitltXmNIU4tHgrYiaQPWPHaG4tN0xVSZO4w_
k0mVyA/edit#gid=1391330603 linket jelölte meg. Majd hozzátette, hogy a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltjét is meghívta a műsorba, akik nem kívántak élni a lehetőséggel, tehát nem ellenzéki vitát kívánt közzétenni. Kiemelte továbbá, hogy Médiaszolgáltató mindeddig 19 vitát szervezett ugyancsak „esélyes pártok képviselőinek részvételével” és tudomása szerint sosem érkezett ezzel szemben kifogás.
[10] Médiaszolgáltató végül előadta, hogy a kifogásban foglalt Smtv.-ben és Mttv.-ben szereplő médiajogi szabályok vizsgálatára álláspontja szerint a Ve. keretein belül az NVB által nem kerülhet sor. Véleménye szerint az Mttv. szerinti kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége az NMHH Médiatanácsa hatáskörébe tartozik. Mindezekre tekintettel a Médiaszolgáltató álláspontja szerint a kifogás érdemben is megalapozatlan, így kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság utasítsa el azt.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A kifogás nem alapos.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás a Médiaszolgáltató tevékenységét a választási kampányban való részvétellel összefüggésben támadta, mely alapján arra – mint ágazati jogszabály – az Mttv. és az Smtv. rendelkezései is irányadóak. A Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában amédiaszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban a Ve. rendelkezéseinek érvényre juttatása vizsgálandó az Mttv. és az Smtv. általános, alapelvi szabályaira figyelemmel. Az Smtv. 13. §-a szerint a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
[13] Az Mttv. 203. § 40. és 41. pontja szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása a médiaszolgáltató szabad döntésén alapul, a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság fenti, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben foglalt alapelvek, valamint a Ve. rendelkezései és alapelveivel összefüggésben az alábbiakat állapítja meg.
[15] Az Mttv. a Médiaszolgáltató részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, aminek mintegy garanciáját adja az Mttv. 7. §-ának, az Smtv. 13. §-ának és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezése. A Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. A Nemzeti Választási Bizottság – 556/2018. NVB határozat, 137/2014. NVB határozat, 960/2014. NVB határozat, 1106/2014. NVB határozat, 70/2015. NVB határozat és a Kúria több eseti döntésében – legutóbb a Kvk.I.37.388/2018/2. számú végzésében – is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott követelmény érvényesülésének vizsgálata során nem járhat el az egyes műsorszámokat kiragadva, hanem figyelemmel kell lennie valamennyi, a választásokkal kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsorra. Ezen álláspontot erősíti az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozatában foglalt érvelése és a Kúria Kvk.I.37.388/2018/2. számú végzése is. E döntésekben került rögzítésre, hogy „a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a médiaszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesítésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a médiaszolgáltató, az a sajtó-, azon belül a szerkesztési szabadság olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél: a véleménypluralizmus elérése nem igazol”.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, figyelemmel az Alkotmánybíróság hivatkozott, 1/2007. (I. 18.) AB határozatában rögzített álláspontra, valamint az Mttv. fent hivatkozott rendelkezéseire, egy műsorszám tartalmának meghatározása, a tartalom kiválasztása, összeállítása és az annak alapján kialakított gyakorlat a szerkesztői szabadság és a szerkesztő felelősségébe és nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozó kérdés, így annak vizsgálatára a Nemzeti Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás a Médiaszolgáltató tevékenységét a 2018. évi országgyűlési választás kampányában való részvételével összefüggésben támadta. Az Mttv. 203. § 55. pontja szerint politikai reklám valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám. A Ve. 146. § a) pontja szerint politikai reklám az Mttv. 203. § 55. pontjában meghatározott fogalom azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kifogásban megjelölt országgyűlési képviselőjelöltekkel („miniszterelnök-jelöltekkel”) készített beszélgetés nem tartozik a Ve. 146. § a) pontjában és az Mttv. 203. § 55. pontjában foglalt politikai reklám fogalmi körébe. Mindezek alapján a Bizottság szerint nem valósult meg a politikai reklámra vonatkozó jogszabályi rendelkezések sérelme.
[20] Tekintettel arra, hogy a kifogástevő mindösszesen egy műsorszám tekintetében hozott fel bizonyítékot a megjelölt választási alapelv megsértésére vonatkozóan, mely azonban a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes álláspontja alapján nem alapozhatja meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelmét, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kifogás elutasításáról döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[21] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 146. §-án, a 151. §-án, az Mttv. 7. §-án, a 203. § 40., 41. és 55. pontján, az Smtv. 13. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 6.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke