A Nemzeti Választási Bizottság
73/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Schádi Tamás István magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy minden Magyarországon 2018. január 1. után üzembe helyezett atomerőművi blokkot legkésőbb az üzembe helyezést követő 180. napon végleg üzemen kívül kell helyezni?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. július 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
I.
Indokolás
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést a Szervező – magánszemélyként – 2017. május 31-én postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A Szervező a népszavazásra javasolt kérdéshez 29 választópolgár támogató aláírását mellékelte, melyek közül 28 felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-120888/2017. számú, 2017. május 25-én kelt határozatát, melyben a Hatóság a Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[4] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[6] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem kezdeményezhető és nem tartható népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat-és hatáskörébe tartoznak.
III.
[Az Alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]
[7] Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről nemzetközi egyezményt kötött (a továbbiakban: Egyezmény), melyet a belső jogba a 2014. évi II. törvény iktatott.
[8] Az Egyezmény 3. cikk 2. bekezdése eképp rendelkezik: „A Magyar Illetékes Hatóság létrehoz vagy kijelöl egy magyar állami entitást, vagy állami irányítás alatt álló szervezetet, (a továbbiakban Magyar Kijelölt Szervezet), amely pénzügyi és technikai szempontból alkalmas arra, hogy a jelen Egyezményben rögzített együttműködésből fakadó tevékenységekkel kapcsolatos kötelezettségeit végrehajtsa”. A 1429/2014. (VII. 31.) Korm. határozatban a Kormány felhatalmazta az energiapolitikáért felelős minisztert, hogy az Egyezmény fent hivatkozott rendelkezése alapján Magyar Kijelölt Szervezetként az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-t (a továbbiakban: MVM Paks II. Zrt.) jelölje ki.
[9] Az MVM Paks II. Zrt. – cégkivonata alapján – 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság. A 15/2017. (V. 2.) NFM rendeletben az energiapolitikáért felelős miniszter az MVM Paks II. Zrt. felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összessége gyakorlójának a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli minisztert jelölte ki.
[10] Összefoglalva tehát az MVM Paks II. Zrt. az Egyezményben rögzített együttműködésből fakadó kötelezettségek végrehajtásáért felelős 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság.
[11] Az Egyezmény 1. cikk 1. és 3. pontjában foglalt, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházás megvalósítása érdekében az Orosz Fél külön megállapodásban meghatározott összegben és feltételekkel állami hitelt biztosít a Magyar Állam számára. Az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2014. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. cikk 1. pontja alapján az Orosz Fél maximum 10 milliárd euró összegű állami hitelt nyújt a Magyar Fél részére a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. A Törvény 3. cikke értelmében a Magyar Fél 21 éven keresztül minden év március 15-én és szeptember 15-én fizeti vissza a hitel ténylegesen felhasznált összegét.
[12] Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése szerint „Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg”. Ugyanezen cikk (5) bekezdése szerint „Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint”.
[13] A népszavazásra feltenni kívánt kérdés olyan jogi norma megalkotására irányul, mely alapján minden, 2018. január 1-jét követően üzembe helyezett atomerőművi blokkot, tekintet nélkül azok üzemidejére és működőképességére, az üzembe helyezést követően rövid időn belül üzemen kívül kellene helyezni. A Magyarországon jelenleg folyamatban lévő, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fejlesztésére irányuló beruházás keretében megépítésre és üzembe helyezésre kerülő új 5-6. blokkok állami tulajdonban állnak majd, melyek így az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. §-a alapján nemzeti vagyonnak minősülnek és így az azokkal kapcsolatos vagyongazdálkodásnak meg kell felelnie az Alaptörvényben deklarált, a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményének.
[14] A nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás alapelve tartalmának bővebb kifejtését az Nvt. 7-10. §-ai tartalmazzák. Az Nvt. 7. § (1) bekezdése szerint „A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni”. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint „A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam (…) mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása (…)”.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés azon fordulata, mely alapján a kiemelkedően nagy összegű állami beruházás keretében megépített és üzembe helyezett – nemzeti vagyonnak minősülő – atomerőművi blokkok kizárólag 180 napig működhetnének, tekintet nélkül azok üzemidejére és működőképességére, ellentétes az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdésében foglalt, a nemzeti vagyonnal való rendeltetésszerű gazdálkodás követelményével, tekintettel arra, hogy azok alapvető feladatukat – a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását – nem lennének képesek ellátni, illetve azok rövidtávú működtetése a hatékony és költségtakarékos működtetés elvének sem felelne meg.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság véleménye szerint továbbá jelen hitelesítési eljárásban vizsgált kérdés az Alaptörvény 38. cikk (5) bekezdésében foglalt, az állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodására vonatkozó alapelvével is ellentétes. Az Egyezményben rögzített együttműködési kötelezettségek végrehajtásáért felelős MVM Paks II. Zrt. ugyanis – mint állami tulajdonban álló gazdasági társaság – nem lenne képes a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményének megfelelő vagyongazdálkodásra akkor, ha a kiemelkedően nagy összegű állami beruházás eredményeképp üzembe helyezett 5-6. atomerőművi blokkok legfeljebb 180 napig működhetnének.
[17] A kérdés fentiekben felvázolt, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (5) bekezdésével ellentétes tartalma egy eredményes népszavazás esetén az Alaptörvény módosítását jelentené. A népszavazásra bocsátott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján ugyanakkor nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást. A Kúria ezzel egyező álláspontot fogadott el Knk.IV.37.728/2013./3. számú végzésében. E döntésében a Kúria rögzítette, hogy „az „alkotmányozó hatalom” az Országgyűlés, az Országgyűlés alkotja meg az Alaptörvényt, annak módosítása tárgyában népszavazásnak nincs helye.”
[18] Fenti jogi érvelés alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárás tárgyául szolgáló népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti tiltott tárgykört érinti, így az népszavazásra nem bocsátható.
IV.
[A nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség érintettségének vizsgálata]
[19] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. E tilalom a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 28/C. § (5) bekezdés b) pontja alapján is fennállt. Ezt értelmezve az Alkotmánybíróság korábban több döntésében is rámutatott, hogy olyan kérdés alkotmányosan nem bocsátható népszavazásra, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre, illetve az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozna. Ennek folytán nem is állhat elő az a helyzet, hogy a népszavazás döntése értelmében nemzetközi szerződéseket kellene felmondani vagy tartalmukat megváltoztatni [62/1997. (XII. 5.) AB határozat, 72/2002. (XII. 19.) AB határozat]. A Kúria Knk.IV.37.178/2014/3. számú végzésében erősítette meg a hivatkozott alkotmánybírósági határozatokban rögzített érvelést.
[20] Az Egyezmény 1. cikk 1. és 3. pontja szerint a Felek – Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya – együttműködnek a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, mely utóbbiba beleértendő két új (5-6. számú) blokk tervezése, megépítése, üzembe helyezése és üzemen kívül helyezése. Ezen felül, amennyiben az atomerőmű teljesítményének fenntartása és fejlesztése érdekében esetleg szükségessé válik, a szerződő Felek együttműködnek további blokkok tervezésében, megépítésében, üzembe helyezésében és üzemen kívül helyezésében.
[21] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint jelen népszavazásra javasolt kérdés azon fordulata, mely alapján minden, Magyarországon 2018. január 1-jét követően üzembe helyezett atomerőművi blokkot az üzembe helyezését követő 180. napon végleg üzemen kívül kellene helyezni, közvetlen összefüggést mutat az Egyezmény fent hivatkozott 1. cikk 1. és 3 pontjában foglalt együttműködési kötelezettséggel, az alábbiak szerint.
[22] Az Egyezményben rögzített együttműködés tárgya a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása és fejlesztése, a két új 5-6. blokk, illetve az időközben esetleg szükségessé váló további blokkok tervezése, megépítése, üzembe helyezése, illetve – az üzemidő lejártát követően – azok üzemen kívül helyezése. Ezen, együttműködési kötelezettséget tartalmazó Egyezmény – a 18. cikk 2. pontja értelmében – határozatlan időre jött létre. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint ezen, az Egyezményben rögzített, határozatlan időre vállalt együttműködési kötelezettséget nyilvánvalóan kiüresítene egy olyan jogi norma megalkotása, amely szerint az Egyezmény alapján megépített, működőképes atomerőművi blokkokat – nem sokkal az üzembe helyezésüket követően – végleg üzemen kívül kellene helyezni. Az Egyezmény célja ugyanis a Paksi Atomerőmű kapacitásának fejlesztése, melyet nyilvánvalóan ellehetetlenítene egy olyan jogi rendelkezés, mely – a még működőképes – atomerőeművi blokkok üzemen kívül helyezésére irányul, legkésőbb azok üzembe helyezését követő 180. napon.
[23] Azt, hogy az együttműködési kötelezettség is az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjának hatálya alá tarozik, az Egyezménnyel összefüggésben mondta ki a Kúria a 91/2014. NVB határozatot helybenhagyó Knk.IV.37.178/2014. számú végzésében, majd erősítette meg ezt az álláspontot az 52/2015. NVB határozatot helybenhagyó Knk.IV.37.358/2015/3. számú végzésében is. Az NVB következetesen megjelenítette továbbá ezt az álláspontot az új atomerőmű építésének tilalmát célzó további kezdeményezések elbírálása során is (4/2017. NVB, 27/2017. NVB határozatok).
[24] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja alapján ugyanakkor „Nem lehet országos népszavazást tartani (…) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről”. A Nemzeti Választási Bizottság a fenti jogi okfejtés alapján megállapítja, hogy a jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kérdés és az Egyezményben foglalt együttműködési kötelezettség között közvetlen érintettség áll fenn, és az is megállapítható, hogy a népszavazás eredménye sértené az Egyezményben 1. cikkében vállalt kötelezettség teljesítését. Az Alaptörvényben 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tilalom azonban kizárja a közvetlen hatalomgyakorlást a már hatályos nemzetközi kötelezettségek alakításáról, ezért a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, így népszavazásra nem bocsátható.
V.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[25] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[26] Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerint „A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.”.
[27] A népszavazáson hozott döntés kötelező jellegéből és a törvényi rendelkezésekből adódóan a népszavazási kérdés egyik alapvető kritériuma és intézményi garanciája, hogy annak az országgyűlési döntés szintjét elérő módon kell egyértelműnek lennie, azaz döntésre közvetlenül alkalmas módon kell azt megfogalmazni. A népszavazási egyértelműség követelménye kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[28] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
[29] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[30] Az Nsztv. 31. § (2) bekezdése szerint „A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől – számított három évig kötelező”.
[31] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos eljárási cselekmények lefolytatását követően (a kérdés jogerős hitelesítése, szükséges számú támogató aláírás összegyűjtése, a népszavazás elrendelése és kitűzése) országos népszavazásra legkésőbb 2018. évben kerülhetne sor. Az Nsztv. fent hivatkozott szakasza szerint az érvényes és eredményes országos népszavazáson hozott döntés az Országgyűlést – a jogalkotási kötelezettség alapján hozott törvény kihirdetésétől számított – 3 évig kötelezi (ún. kötőerő), azaz egy, 2018-ban megtartott országos népszavazás esetén 2021. évig. A népszavazási kérdés ugyanakkor egy korlátlan, 2018-tól kezdődő tilalom létrehozását célozza meg. A Bizottság e körben utalni kíván továbbá arra a tényre, hogy – Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat alapján – a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása és fejlesztése keretében megépülő 5. blokk várhatóan 2025-ig, míg a 6. blokk 2030-ig áll üzembe. Mindez azt jelenti, hogy a népszavazási kérdéssel érintett időszakban az országos népszavazás eredménye már nem kötné az Országgyűlést, azaz bármilyen – akár a választópolgárok véleményével ellentétes – tartalmú döntést hozhatna.
[32] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés kapcsán joggal feltételezhető, hogy az esetleges népszavazáson megjelenő választópolgárok döntő többsége azt gondolhatja, hogy egy olyan kérdésben nyilvánít véleményt, mely alapján az Országgyűlés határozatlan időre elrendeli „a 2018. január 1. után üzembe helyezett atomerőművi blokkok üzemen kívül helyezését” legkésőbb az üzembe helyezést követő 180. napon. Az országos népszavazáson hozott döntés ugyanakkor – annak érvényessége és eredményessége estén – mindösszesen 3 évig kötelezi az Országgyűlést, így a kérdés által érintett időszakra a választópolgárok többségének véleménye már nem bírna befolyással. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – fenntartva az 5-7/2017., 14/2017. és 28/2017. számú határozataiban rögzített álláspontját – megállapítja, hogy a kérdéssel elérhető eredmény és az arra adandó válasz mögötti választópolgári szándék összhangja nem áll fenn, mely a kérdés megtévesztő jellegét igazolja.
[33] A kérdés továbbá azért is megtévesztő, mert azt sugallja a választópolgároknak, hogy a népszavazás intézményével egy jogalkotási tárgykör tartósan kivonható a népképviseleti szerv törvényalkotói jogköre alól. Ezzel ellentétben az országos népszavazás az Alaptörvényben meghatározott szerepe szerint a közvetett hatalomgyakorlási formával szemben csak kiegészítő jelleggel bír, amely során kiemelt ügyekben, meghatározott időre vonja el az Országgyűlés jogalkotói hatáskörét. A közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos céljával nem fér össze, hogy a kezdeményezés korlátlan időtartamra akar kivonni egy kérdést az Országgyűlés hatásköréből.
[34] A Nemzeti Választási Bizottság e körben kíván utalni a Kúria Knk.IV.37.457/2015/3. számú és Knk.VII.37.997/2016/4. számú határozataira, melyekben elvi éllel rögzítette, hogy nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyben a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz. A Nemzeti Választási Bizottság véleménye szerint a Kúria fent hivatkozott álláspontja jelen eljárás szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel a népszavazási kérdés megtévesztő jellegű és így a választópolgári véleménynyilvánításnak nem lehet valós eredménye.
[35] Mindemellett a Bizottság rögzíti, hogy – tekintettel a népszavazási eljárás törvényi határidőire – a kérdésben tartott esetleges népszavazás megtartására 2018. január 1-jét követően is sor kerülhet. Mindez azt jelenti, hogy az esetleges népszavazáson résztvevő választópolgároknak olyan kérdésre kellene válaszolniuk, mely a 2018. január 1-jét követően üzembe helyezett atomerőművi blokkokra vonatkozóan irányoz elő jogalkotási kötelezettséget. Mindezek alapján a választópolgár alappal feltételezheti, hogy a kérdésre adott „igen” válasszal minden, 2018. január 1-jét követően üzembe helyezett blokk üzemen kívül helyezését támogatja, holott egy érvényes és eredményes országos népszavazás kizárólag a jövőre nézve határozhat meg jogalkotási kötelezettséget az Országgyűlés számára. Jelen hitelesítési eljárásban vizsgált kérdés tehát e tekintetben sem felel a választópolgári egyértelműség követelményének.
[36] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen kérdés nem teljesíti az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt – választópolgári – egyértelműség követelményét sem.
VI.
[A határozat indokolásának összegzése]
[37] Tekintettel arra, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában és d) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, illetve nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.
VII.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[38] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontján, 38. cikkén, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésén, 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a Ve. 223-225. §-ain, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. június 22.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke