A Nemzeti Választási Bizottság
74/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Borbély József országgyűlési képviselőjelölt (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. április 18-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2015. április 11-én 19 óra 4 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be az MTVA Zrt. médiaszolgáltató ellen az általa üzemetetett M1 csatornán 2015. április 9-én sugárzott Ma Reggel című műsorának tartalma miatt. Beadványozó előadta, hogy a műsorban Sallee Barbara képviselőjelöltet kérdezték az országgyűlési választásokról. Beadványozó megjelölte, hogy a kifogásolt műsor hirado.hu oldalon érhető el. (http://www.hirado.hu/2015/04/09/az-lmp-s-jelolt-szerint-tapolca-mintaterseg-lehetne/)
Beadványozó hivatkozva a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban. Ve.) 151. § (2) bekezdésére indítványozta, hogy a Bizottság szerezze be a képviselőjelöltek választással kapcsolatos többi média-megjelenéseit, melyek bizonyítják a kiegyensúlyozatlan médiaszolgáltatást. Beadványozó szerint a médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített jelöltek közötti esélyegyenlőség elvét azzal, hogy – jelen esetben – egy jelöltet kiemelt a többi közül, és nagyobb terjedelemben biztosította számára nézetei kifejtését, más jelölteknek nem biztosítva műsoridőt.
Beadványozó kifejtette továbbá, hogy a hírműsor célja a tájékoztatás, mely a megszólaltatott jelöltek által kialakított álláspontok, tevékenységek ismertségének növelésével képes elérni, és mellyel valamelyik jelölt támogatására ösztönöz. Mindez álláspontja szerint kimeríti a Ve. 146. § a) pontját és a 2010. évi CLXXXV. törvény 203. § 55. pontja szerinti politikai reklámnak minősül. Mivel a hírműsor nem tekinthető reklámnak a médiaszolgáltató megsértette a Ve. 147.§ (1) bekezdés rendelkezéseit.
Mindezek alapján a beadványozó kérte a jogsértés megállapítását, valamint indítványozta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tiltsa el a jogszabálysértéstől a médiaszolgáltatót és állítsa helyre az esélyegyenlőséget.
II.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás a műsorszolgáltató tevékenységét a választási kampányban való részvétellel összefüggésben támadta, mely alapján arra – mint ágazati jogszabály – a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) rendelkezései is irányadóak. A Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban a Ve. rendelkezéseinek érvényre juttatása vizsgálandó az Mttv. és az Smtv. általános, alapelvi szabályaira figyelemmel. Az Smtv. 13. §-a szerint a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
Az Mttv. 203. § 41. pontja szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása a médiaszolgáltató szabad döntésén alapul, a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.
A Nemzeti Választási Bizottság fenti, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben foglalt alapelvek, valamint a Ve. rendelkezései és alapelveivel összefüggésben az alábbiakat állapítja meg.
Az Mttv. a médiaszolgáltató részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, aminek mintegy garanciáját adja az Mttv. 7. §-ának, az Smtv. 13. §-ának és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezése. A Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. A Nemzeti Választási Bizottság – 137/2014. NVB határozat, 960/2014. NVB határozat, 1106/2014. NVB határozat, 70/2015. NVB határozat – és jogelődje, az Országos Választási Bizottság – 646/2010. OVB határozat, 630/2010 OVB határozat, 484/2006. OVB határozat, 177/2006. OVB határozat – és a Kúria több eseti döntésében – Kvk.IV.37.214/2006/2.számú végzés – is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni.
A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott követelmény érvényesülésének vizsgálata során nem járhat el az egyes műsorszámokat kiragadva, hanem figyelemmel kell lennie valamennyi, a választásokkal kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsorra. Ezen álláspontot erősíti az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozatában foglalt érvelése is. Az Alkotmánybíróság e döntésében rögzítette, hogy „a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesítésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a sajtó-, azon belül a szerkesztési szabadság olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél: a véleménypluralizmus elérése nem igazol”.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, figyelemmel az Alkotmánybíróság hivatkozott, 1/2007. (I. 18.) AB határozatában rögzített álláspontra, valamint az Mttv. fent hivatkozott rendelkezéseire, egy műsorszám tartalmának meghatározása, a tartalom kiválasztása, összeállítása és az annak alapján kialakított gyakorlat a szerkesztői szabadság és a szerkesztő felelősségébe és nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozó kérdés, így annak vizsgálatára a Nemzeti Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel.
A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerint az írásban előterjesztett kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait. Beadványozó a Ve. 151. § (2) bekezdésére hivatkozta indítványozta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság szerezze be a médiaszolgáltatótól a képviselőjelöltek választással kapcsolatos média-megjelenéseit, melyek bizonyítják a kiegyensúlyozatlan médiaszolgáltatást.
A Nemzeti Választási Bizottság – ahogyan azt a Ve. hivatkozott rendelkezése is rögzíti – kiemeli, hogy a kifogás benyújtásakor a bizonyítási teher a kifogástevőt terheli. A Ve. 43. §-a szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére.
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy a Ve. 151. § (2) bekezdése értelmében a kérelmezőnek kell a kifogásban megjelölnie, vagy lehetőség szerint csatolnia a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot vagy médiatartalmat. A megjelölt műsorszámot a választási bizottság - amennyiben szükséges és a kérelmező nem csatolta - hivatalból szerzi be. A fentiekben megjelölt szakasz nem teremt arra vonatkozó kötelezettséget a választási bizottság számára, hogy jogsértés alátámasztására szolgáló műsorszámokat kérjen be a médiaszolgáltatótól. A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy a Ve. idézett bekezdése kizárólag a kifogástevő által megjelölt műsorszám beszerzésére vonatkozik. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság kizárólag a kifogásban megjelölt Ma Reggel című műsort vizsgálta meg.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás a médiaszolgáltató tevékenységét a Veszprém megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerületi választás kampányában való részvételével összefüggésben támadta. Az Mttv. 203. § 55. pontja szerint politikai reklám valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám. A Ve. 146. § a) pontja szerint politikai reklám az Mttv. 203. § 55. pontjában meghatározott fogalom azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kifogásban megjelölt Sallee Barbara LMP-s országgyűlési képviselőjelölttel készített beszélgetés nem tartozik a Ve. 146. § a) pontjában és az Mttv. 203. § 55. pontjában foglalt politikai reklám fogalmi körébe. Mindezek alapján a Bizottság szerint nem valósult meg a politikai reklámra vonatkozó jogszabályi rendelkezések sérelme.
Tekintettel arra, hogy a kifogástevő mindösszesen egy műsorszám tekintetében hozott fel bizonyítékot a megjelölt választási alapelv megsértésére vonatkozóan, mely azonban a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes álláspontja alapján nem alapozhatja meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelmét, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kifogás elutasításáról döntött.
IV.
A határozat Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 146. §-án, a 151. §-án, az Mttv. 7. §-án, a 203. § 55. pontján, az Smtv. 13. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. április 15.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke