A Nemzeti Választási Bizottság
77/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Tóth Katalin magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozza a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért Ön azzal, hogy a pártoknak és alapítványaiknak anyagi juttatást csak magyar állampolgárok adhatnak tagdíj vagy adomány formájában, és a személyi jövedelemadójuk 1 százalékának felajánlásával?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. május 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2015. március 23-án személyesen összesen 24 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-81325/2014. számú, 2015. január 5-én kelt határozatát, melyben a Hatóság Tóth Katalint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda az Nsztv. 4. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján elvégezte a magánszemély Szervező és a további 24 támogató polgár választójogának ellenőrzését a központi névjegyzék adatai alapján.
Tekintettel arra, hogy a kezdeményezést támogató aláírók közül öt polgár a személyi azonosítóját hibásan tüntette fel, így e támogató polgárok vonatkozásában a választójog ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda nem tudta elvégezni, így a huszonnégy támogató polgár helyett, összesen tizenkilenc választópolgár aláírásával ellátott dokumentumot csatolt be a hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő ív mellékleteként.
Az Nsztv. 4. § (5) bekezdése alapján, mivel a támogató választópolgárok számának megállapításakor a magánszemély Szervezőt is figyelembe kell venni, így a választójog ellenőrzését követően a Nemzeti Választási Iroda megállapította, hogy a Szervező – mivel adatai megfeleltek az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak – összesen húsz érvényes támogató aláírást nyújtott be a népszavazási kezdeményezés támogatására.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja egyértelműen rögzíti, hogy nem lehet országos népszavazást tartani a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról.
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Párttv.) 4. § (1) bekezdése meghatározza azt, hogy a párt vagyonát alkotják a tagok által fizetett díjak, a központi költségvetésből juttatott támogatás, az állam által az 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanok, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásai, továbbá a természetes személyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződő bevételek.
A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Pártalaptv.) 1. §-a szerint a pártok a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységük elősegítésére a Párttv-ben meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt (a továbbiakban: alapítvány) hozhatnak létre.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás az Országgyűlés számára olyan jogalkotási kötelezettséget keletkeztetne, mely alapján a pártok és a pártalapítványok kizárólag a kérdésben szereplő forrásokból – azaz a magyar állampolgárok által jutatott tagdíjakból, adományokból és a felajánlott személyi jövedelemadó 1%-ából – fedezhetnék fenntartásukat és működésüket, míg a jelenleg törvényben biztosított egyéb bevételi források lehetőségét – így különösen a költségvetési támogatást – meg kellene szüntetni.
A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 1. mellékletének I. Országgyűlésről szóló fejezetének 8. és 9. címe tartalmazza a pártok és a pártalapítványok támogatására szolgáló költségvetési előirányzat összegét. Jelen esetben a népszavazási kezdeményezésből szükségszerűen következik ennek a kiadási előirányzatnak a módosítása.
Az Alkotmánybíróság 58/2007. (X.17.) AB határozatában - hivatkozva az 51/2001. (XI.29.) AB határozatban kifejtett indokolására is - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdés a) pontja alapján – mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjával tartalmilag részben egyező – hozott határozatot országos népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában. E határozataiban az Alkotmánybíróság a költségvetésről szóló törvények tartalmának módosításával kapcsolatos népszavazási tiltott tárgykör tartalmát elemezte.
Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy „az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra, ha a kérdés a költségvetési törvény módosítását tartalmazza, vagy a kérdésből okszerűen következik a tiltott tárgykörként megjelölt törvények megváltoztatása, illetve ha a kérdés arra irányul, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat. (ABH 2001, 392, 395.)” (ABH 2007, 272, 274-275.)
Az Alkotmánybíróság számos alkalommal megerősítette, hogy a tiltott tárgykörök zárt, szoros értelmezése áll összhangban az alkotmányos szabályozás kiemelkedő jelentőségével, továbbá az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjának rendelkezése konkrét törvények – többek között a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény – tartalmát vonja ki a népszavazás jogintézménye alól.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kérdés – mely a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 1. melléklet I. fejezet 8. és 9. címsorának módosítását eredményezné, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerint tiltott tárgykörnek minősül, így az országos népszavazás tárgya nem lehet.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy jelen népszavazási kezdeményezés elbírálása során figyelemmel volt az Alkotmánybíróságnak a pártok és pártalapítványok költségvetési támogatását érintő népszavazási kérdés elbírálása során hozott 46/2008. (IV. 17.) AB döntésében kifejtett indokolására, melyben a Testület megerősítette korábbi – fentiekben idézett – álláspontját.
A Nemzeti Választási Bizottság – tekintettel arra, hogy a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerint tiltott tárgykört érint, ezért – az Nsztv. 11. §-a alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
III.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő országos népszavazási kezdeményezés nem felel meg – a fentiekben idézett – egyértelműség követelményének.
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó szemszögéből is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező jelen népszavazási kérdésével nemcsak a pártok, de a pártok által létrehozott alapítványok tekintetében is — azaz két alanyi körre kiterjedően — kezdeményez jogalkotást. A Bizottság megállapítja tovább, hogy a jelen népszavazási kérdésben megtartott népszavazás során a választópolgároknak az abban szereplő háromféle anyagi forrás tekintetében is véleményt kellene mondaniuk. A kérdés tehát nemcsak két alanyi körre vonatkozik, de egyszerre vonatkozik az abban felsorolt finanszírozási forrásokra is. A Nemzeti Választási Bizottság szerint a választópolgári egyértelműség követelményének a kérdés amiatt sem felel meg, mivel a választópolgár nem tud különbséget tenni, hogy csak a kérdésben szereplő magyar állampolgárok által adott juttatásokat támogatja vagy dönthetne úgy, hogy bármely természetes személy által adott juttatást is támogat.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés ezért valójában több kérdést foglal magába, melyek külön-külön is megválaszolhatók lennének. A Nemzeti Választási Bizottság kiemeli, hogy a kérdés a választópolgári egyértelműség követelményének azon okból sem felel meg, mert több részkérdésnek egy kérdésben való szerepeltetésével a választópolgároknak nincs lehetőségük azok között különbséget tenni és a kezdeményezésről részkérdésenként véleményt nyilvánítani.
A Nemzeti Választási Bizottság – tekintettel arra, hogy a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerint tiltott tárgykört érint, továbbá annak megfogalmazása nem felel meg a jogszabályban foglalt választópolgári egyértelműség követelményének, ezért – az Nsztv. 9. § (1) bekezdése és a 11. §-a alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
IV.
A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontján, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 4. §-án, a 9. §-án, a 11. §-án, a Párttv. 4. §-án, a Pártalaptv. 1. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. április 21.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke