A Nemzeti Választási Bizottság
77/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Schádi Tamás István magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 6 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. július 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést a Szervező – magánszemélyként – postai úton nyújtotta be, mely 2017. május 31-én érkezett be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A Szervező a népszavazásra javasolt kérdéshez 29 választópolgár támogató aláírását mellékelte, melyek közül 28 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-120583/2017. számú, 2017. május 22-én kelt határozatát, melyben a Hatóság a Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[4] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A közvetlen hatalomgyakorlás kivételes jellegéből következőleg a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[6] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Ez alól kivételt képeznek a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott tiltott tárgykörök, amelyekben az Országgyűlés meglévő hatásköre ellenére sem lehet országos népszavazást tartani.
III.
[Tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]
[7] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének e) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Szervező által benyújtott kérdés arra irányul, hogy egy érvényes és eredményes népszavazást követően valamennyi vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetett személy vagyonnyilatkozatában foglalt adatainak helytállóságát kötelező módon, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal összevetve, rendszeres vizsgálatnak vessék alá.
[8] Jelen eljárás alapjául szolgáló kérdés valamennyi vagyonnyilatkozat tételre kötelezett személyre és – esetenként akár – az azokkal közös háztartásban élő hozzátartozókra is kiterjed. Jelen kérdésben meghatározott személyi kör magában foglalja többek között az országgyűlési képviselőket, akiknek nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos általános szabályairól az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.), illetve – a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárás részletes szabályaival kapcsolatosan – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) rendelkezik.
[9] Az Ogytv. 90. § (1) bekezdése alapján a képviselő a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti formában. Az Ogytv. 90. § (2) bekezdése alapján a képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. Az Ogytv. 90. § (3) bekezdése alapján a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának tényét az Országgyűlés állapítja meg.
[10] További lényeges körülmény a képviselői vagyonnyilatozattal kapcsolatban, hogy a Házszabály alapján eljárás kezdeményezhető, amelynek során a Házszabály 153. § (1) bekezdése alapján a Mentelmi bizottság elnöke felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, vagy javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat, amennyiben a kezdeményezést alaposnak találja. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, amely tényről tájékoztatja a házelnököt és a kezdeményezőt.
[11] A Kúria Knk.IV.37.416/2015/2. számú végzésében foglalt álláspontja értelmében az országgyűlési képviselők hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás „nem érinti az Országgyűlés szervezetátalakítási szabadságát. De nem tekinthető az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésnek sem, hiszen nem arról van szó, hogy az Országgyűlés által megválasztható valamely személyeket érint a népszavazás kimenetele, pusztán arról, hogy a hozzátartozói vagyonnyilatkozat (…) legyen nyilvános.”
[12] A fentiek alapján az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozati kötelezettségét érintő eljárási szabályozás azonban – a Kúria végzésében foglalt, az országgyűlési képviselők hozzátartozóira vonatkozó eljárással szemben – az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésnek minősül. Az új szabályozás olyan összetett, a jelenleginél bonyolultabb eljárásrendet feltételez, amely értelemszerűen eredményezné a jelenlegi vagyonnyilatkozati eljárás szervezeti hátterének újragondolását. Ennek keretében felvethető például új bizottság alakításának szükségessége.
[13] Mindezek alapján megállapítható, hogy a jelen eljárás alapjául szolgáló kérdés, mivel az az országgyűlési képviselők jogállására is kiterjed, ellentétes az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjával, amely szerint népszavazásra bocsátott kérdés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdés nem lehet, így az népszavazásra nem bocsátható.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[14] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a kérdéssel kapcsolatban azt vizsgálja meg, hogy a kezdeményezés megfelel-e az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének.
[16] A hivatkozott jogszabályhely értelmében a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
[17] A választópolgári egyértelműség tekintetében a Kúria már saját gyakorlatában is számos szempontot fogalmazott meg, mely szerint a kérdéssel szemben követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni. Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz. (Knk.IV.37.458/2015/3., Kvk.37.300/2012/2., Knk.IV.37.356/2015/2. Knk.IV.37.457/2015/3. számú végzések).
[18] Jelen népszavazási kérdés nemcsak a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyekre vonatkozik, hanem kiterjed a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 2. § a) pontjába foglalt „közszolgálatban álló személy” fogalmába beletartozó személyi körre is.
[19] Ahogyan a Kúria Knk.IV.37.387/2015/3. számú döntésében leszögezte, a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség az alkotmányos szervek működéséhez kapcsolódik, az azokat vezető, a szervek munkáját ellátó személyekre vonatkozik. A Kúria kiemelte továbbá, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alkotmányos értékhez, a közélet tisztaságának a biztosításához és a korrupció megelőzéséhez kapcsolódik. A nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó szabályozás közös elemének tekinthető, hogy az említett közjogi tisztséget viselőknek (és a velük közös háztartásban élőknek) meghatározott időközönként vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Ha a közjogi tisztséget viselő ezt elmulasztja, a tisztségből eredő jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesülhet.
[20] A nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség többek között érinti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 90. §-a alapján az országgyűlési képviselőket, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 39. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati képviselőket, az Mötv. 72. § (4) bekezdése alapján a polgármestereket, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 103. §-a alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselőket. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 11. §-a az alkotmánybírák vagyonnyilatkozatáról szól, az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 19. §-a az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke nyilvános vagyonnyilatkozatáról, míg a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 157. §-a az MNB elnöke, alelnökei, a Monetáris Tanács egyes tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről rendelkezik. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 182. § (6) bekezdése a Tanács elnöke, alelnöke és tagja, a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 12. § (1) bekezdése a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 57. §-a és 63. §-a a Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettesei, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 19/A. § (1) bekezdése a Költségvetési Tanács elnöke, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 16. § (6) bekezdése a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjtv.) 210. §-a a Kúria elnöke és az OBH elnöke, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 42. § (1) bekezdése és 47. §-a a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese, az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 9. § (1) bekezdése az alapvető jogok biztosa és helyettese, a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. §-a a köztársasági elnök, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 128. § (3) bekezdése a Médiatanács tagja, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 12. § (3) bekezdése az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 37. § és 42. §-a az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke és elnökhelyettese, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 40. § (4) bekezdése a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese és a Versenytanács tagja tekintetében írja elő a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget.
[21] Emellett vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 4. § (5) bekezdése szerint az értékelő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 53/A. § (2) bekezdése szerint a jelentős költségvetési támogatásban részesülő civil szervezet nyilvántartás szerint képviseletre jogosult vezető tisztségviselője, a Bjtv. 197. §-a alapján a bírák, az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 19. § (1) bekezdése alapján az Állami Számvevőszék számvevő-vezetői és számvevői, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 11/C. § (1) bekezdése alapján a kormánymegbízott, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 11. § (4) bekezdése szerint az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke, elnökhelyettese, a Tanács és az ellenőrző bizottság tagja mint az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési joggal rendelkező személy, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 41/A. § (2) bekezdése alapján a bírósági titkár, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 33. §-a pedig a szolgálati beosztás betöltésének feltételeként nevesíti a Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését.
[22] Mindezeken túl a Vnytv. 3. § (1) bekezdése vagyonnyilatkozat tételére kötelezi azt a közszolgálatban álló személyt, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult.
a) közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben,
b) közbeszerzési eljárás során,
c) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében,
d) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy
e) állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során.
[23] A Vnytv. 2. §-ának a) pontja alapján egyébként közszolgálatban álló személynek minősül a rendvédelmi szerv, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonája, aki közalkalmazotti jogviszonyban áll, aki közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban áll, aki ügyészségi szolgálati viszonyban áll, az igazságügyi alkalmazott, valamint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjai kivételével a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottja.
[24] A Vnytv. 3. § (2) bekezdésének a)-h) pontja szerint a 3. § (1) bekezdésében foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél osztályvezetői, illetve azzal azonos vagy magasabb beosztású vezetői beosztást, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó tábornoki vagy ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, politikai tanácsadó és főtanácsadó, kormány- vagy miniszteri tanácsadó vagy főtanácsadó, vezetői munkakört betöltő köztisztviselő vagy kormánytisztviselő, állami tisztviselő, jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső köztisztviselői kormánytisztviselői vagy állami tisztviselői munkakört tölt be, ügyész vagy közjegyző, bírósági végrehajtó.
[25] Ugyanezen § (3) bekezdése szerint továbbá vagyonnyilatkozat tételére kötelezett:
- a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatója, igazgatóságának, felügyelőbizottságának elnöke és tagja;
- a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának és ellenőrző bizottságának tagja;
- a többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet tisztségviselője és felügyelőbizottságának tagja;
- az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítvány kezelő szervének vagy szervezetének tagja, illetve egyéb tisztségviselője;
- az a közszolgálatban nem álló személy, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult
- az állam, önkormányzat, költségvetési intézmény, valamint többségi állami, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, továbbá az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány által lefolytatott közbeszerzési eljárásban,
- feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány számára nyújtott támogatási pénzeszköz juttatásánál,
- egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során,
- állami, önkormányzati, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítványi támogatások felhasználásának vizsgálata, valamint a felhasználással való elszámoltatás során.
[26] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazási kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntésének meghozatala kapcsán indokolt figyelemmel lenni arra a tényre, hogy – ahogyan az a fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből is kiderül – a népszavazási kérdéssel érintettek körébe tartoznak például azok a közszolgálatban álló személyek, akik a fővárosi és a megyei kormányhivatalok állományában a Vnytv. 3. § (1) bekezdésében foglalt ügykörökben járnak el vagy vezetői munkakört töltenek be, mindez több ezres nagyságrendet jelent. Továbbá a kérdéssel érintett körbe tartoznak a Bjtv. 4. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettség alapján a bírák és a Vnytv. 3. §-(1) bekezdése alapján az igazságügyi alkalmazottak, melyek száma országosan közel 10 000 fő.
[27] A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kérdéssel érintett személyek köre országosan eléri a több tízezer főt, mivel a kérdés általános megfogalmazása nagyon széles alanyi körre terjed ki. Az esetleges érvényes és eredményes népszavazás alapján megalkotandó jogi norma ugyanis minden olyan közszolgálatban álló személy vagyonnyilatkozatának rendszeres és kötelező ellenőrzését is előírná, aki a Vnytv. 3. § (2) és (3) bekezdésének hatálya alá tartozik, illetve aki a Vnytv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott ügykörben jár el.
[28] A népszavazási kérdés érintené továbbá a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó tisztségeket viselő személyeket is, vagyis többek között – ahogyan már arról szó volt – a 199 országgyűlési képviselőt, valamint a képviselőkkel közös háztartásba élő házas- vagy élettársat, valamint a gyermekeket is, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. évi választásán megválasztott 3162 polgármestert, a 16 839 önkormányzati képviselőt, a 418 megyei közgyűlési tagot, a fővárosi főpolgármestert és a 32 fővárosi közgyűlési tagot. Érintené továbbá a népszavazási kérdés a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. évi választásán megválasztott 8500 települési, 448 megyei és 267 országos nemzetiségi önkormányzati képviselőt, illetve a kérdésben szereplő ellenőrzési kötelezettség kiterjedne a képviselőkkel közös háztartásban élő házas- vagy élettársra, valamint gyermekre is.
[29] A fentiekben részletesen idézett jogszabályok alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés egy érvényes és eredményes népszavazás esetén olyan széles társadalmi körre írná elő a vagyonnyilatkozatok rendszeres, kötelező és a hatósági nyilvántartásokban szereplő adatok összevetésével való ellenőrzését, melynek pontos személyi köre a választópolgárok számára a kérdés megfogalmazásából nem látható előre. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint a választópolgárok egy esetleges népszavazás során nem tudnák felmérni, hogy a kérdésre adott válaszuk pontosan milyen következményekkel járna.
[30] A Kúria a Knk.IV.37.133/2016/4. számú végzésében megerősítette azt a népszavazási ügyekben korábban következetesen alkalmazott gyakorlatát, mely szerint nem lehet egyértelmű az a kérdés, melynek teljes körű érdemi következményeit a választópolgár nem láthatja át.
[31] A feltett kérdés hétköznapi értelembe vett közérthetősége abból a szempontból is megkérdőjelezhető, hogy a választópolgároktól nem várható el a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről rendelkező számos törvény ismerete, vagyis, hogy azok pontosan kik számára írják elő ezt a kötelezettséget, pl. az csak az adott tisztséget betöltő személyre vagy a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársára és gyermekeire is vonatkozik-e, nyilvános-e a vagyonnyilatkozat vagy sem, illetve, hogy azt milyen időközönként kell tenni stb. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerint a kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy azt valamennyi választópolgár értse. Egy-egy szakterület tekintetében így a vagyonnyilatkozat-tétel vonatkozásában jártas lehet az, aki például ebben érintett, de nem elvárható és éppen ezért nem biztos, hogy ezzel az ismerettel a kérdésről szavazó valamennyi választópolgár rendelkezik.
[32] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kérdés következményeit tehát a választópolgárok azért nem láthatják előre, mert a kérdés olyan kiterjedt alanyi körre vonatkozik, mely a társadalom rendkívül széles rétegeit érintené, így a kérdés érdemi következményei a választópolgárok számára nem mérhetők fel, mely által sérül az előreláthatóság követelményét magában foglaló választópolgári egyértelműség kritériuma.
[33] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy a népszavazásra javasolt kérdés olyan elemeket tartalmaz, amelyek jelentése sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem bír egzakt tartalommal. Nem világos, hogy pontosan mi minősül „rendszeres” vizsgálatnak, tekintettel arra, hogy a rendszeresség nem objektív fogalom. A Nemzeti Választási Bizottság kifogásolja továbbá, hogy nem egyértelmű, hogy a milyen fajtájú hatósági nyilvántartásokról van szó a kérdésben, tekintettel arra, hogy a hatósági nyilvántartás lehet közhiteles és nem közhiteles is.
[34] Fenti jogi érvelésre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen hitelesítési eljárás tárgyát képező népszavazási kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének sem.
IV.
[A határozat indokolásának összegzése]
[35] Tekintettel arra, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének e) pontja szerinti tiltott tárgykört érinti, továbbá nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének sem, a Nemzeti Választási Bizottság annak hitelesítését – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva – megtagadta.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[36] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontján, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a 11. § (1) bekezdésén, a Vnytv. 2. § a) pontján és a 3. § (1)-(3) bekezdésein, az Ogytv. 90. §-án, az Mötv. 39. § (1) bekezdésén és a 72. § (4) bekezdésén, Nektv. 103. §-án, az Abtv. 11. §-án, az MNBtv. 157. §-án, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 182. §-án, a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 12. §-án, a Ve. 57. §-án és 63. §-án, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 19/A. §-án, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 16. §-án, az Infotv. 42. §-án, 47. §-án, az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 9. §-án, a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. §-án, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 128. §-án, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 12. §-án, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 37. § és 42. §-án, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 40. §-án, a Bjtv. 4. §-án, 197. §-án és 210. §-án, az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 4. §-án, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 53/A. §-án, az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 19. §-án, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 11/C. §-án, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 11. §-án, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 41/A. §-án, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 33. §-án, a Házszabály 153. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. június 22.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke