A Nemzeti Választási Bizottság
786/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Kétfarkú Kutya Párt [1115 Budapest, Thallóczy Lajos utca 26. mfszt. 1., képviseli: Kovács Gergely (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Jász-Nagykun-Szolnok Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 74/2018. (IV. 14.) számú határozatát megváltoztatja, a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy a Kengyel 004. számú Szavazókör Szavazatszámláló Bizottsága azzal, hogy a szavazáson megjelent tíz választópolgár részére nem egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy pártlistás szavazólapot adott, át megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 257. § (1) bekezdését.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. április 11-én 11 óra 47 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be Jász-Nagykun-Szolnok Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Ve. 208. §-a és 211. §-a alapján.
[2] Beadványában kifejtette, hogy Kengyel 004. számú szavazókörében az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának eredményét a http://www.valasztas.hu/dyn/pv18/szavossz/hu/M11/T029/szkjkv_004.html internetes oldal tartalmazza. Megítélése szerint a „pártlistás szavazólapból az egyéni szavazólapokból a megjelent választópolgárok számánál 10-zel több, míg a pártlistás szavazólap 10-zel kevesebb volt az urnában”. Megítélése szerint a „jegyzőkönyvi adatok azt bizonyítják, hogy a szavazatszámláló bizottság 10 választópolgár számára két egyéni szavazólapot adott át, ahelyett, hogy egy egyéni és egy pártlistás szavazólapot adott volna át”.
[3] Ezzel a szavazatszámláló bizottság megsértette a Ve. 257. § (1) bekezdését. Álláspontja szerint ez a jogszabálysértés a leadott szavazatokban 52 érvénytelen szavazatot eredményezett, ezért a szavazóköri eredmény érdemi részét érinti, amelyet a jogkövetkezmény meghatározásakor kiemelkedő súllyal kell figyelembe venni.
[4] Az OEVB 74/2018. (IV.14.) számú határozatával a kifogást elutasította. Megítélése szerint nem csatolt Beadványozó bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy miért keletkezett az egyes szavazólap-típusok közötti különbség. Kengyel település HVI vezetőjének tájékoztatása alapján a szavazatszámláló bizottság urnabontás után észlelte a problémát, erről külön jegyzőkönyvet készített, amely utalást nem tartalmaz a többlet okára, alkalmazta a Ve. 197. §-ának szabályait, amely miatt eljárását az OEVB jogszerűnek tartja.
[5] A kifogás bizonyítékot, a jegyzőkönyv és a HVI vezetőjének nyilatkozata utalást nem tartalmaz a többlet okára, ezért nem bizonyítható, hogy a szavazatszámláló bizottság a szavazólapokat felcserélte volna, az egyéni szavazólapokból 2db-ot átadva. Ezért minden kétséget kizáróan nem állapítható meg a Ve. 257. § (1) bekezdés sérelme. Az OEVB ezért a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó 2018. április 15-én 11 óra 10 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB határozta ellen a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[7] Kifejtette, a kifogáshoz csatolt bizonyíték alapján tényszerűen megállapítható az egyéni szavazólapok tízzel nagyobb, és a listás szavazólapok tízzel kisebb száma szavazáson részt vevők számánál. Ezek okszerűen támasztják alá, hogy a szavazatszámláló bizottság 10 választópolgárnak két egyéni szavazólapot adott át, pártlistás szavazólapot viszont nem adott át, ez pedig sértette a Ve. 257. § (1) bekezdését.
[8] A jogsértés érdemben kihatott a szavazóköri szintű eredményre, 369 választó 15%-a önhibáján kívül nem tudta befolyásolni az egyéni választókerületi választás eredményét, és tíz választópolgár nem tudott listás szavazólapot leadni.
[9] Ezért kéri az OEVB határozat megváltoztatását, a jogsértés megállapítását, továbbá, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján a szavazókörben a választás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismételtetését.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[12] A fellebbezés elbírálása során a Bizottságnak arról kellett döntést hoznia, hogy az OEVB a kifogás elbírálása során jogszerűen állapította-e meg az oksági összefüggés hiányát azzal kapcsolatban, hogy a szavazókörben az egyéni szavazólapok többlete megegyezik a listás szavazólapok hiányával.
[13] A Bizottság megállapítja, hogy Kengyel település HVI vezetőjének nyilatkozata, továbbá az azzal egybehangzó jegyzőkönyv a szavazóköri jegyzőkönyvhöz képest további, a tényállás tisztázásához szükséges információt közvetve nyújt, mert nem jelöli meg a többlet szavazólapok eredetét. Saját felelősségére ugyan nem utal, de ez csak akkor lenne kizárható, ha a Ve. 197. §-ának alkalmazásán túl az ismeretlen eredetű, de mégis hivatalos szavazólapok miatt vizsgálatot kezdeményezett volna.
[14] A fenti intézkedések elmaradása alapján viszont vélelmezhető, hogy az eredeti szavazólapok és pecsétek a választási szervek rendelkezéséből az eljárás során nem kerültek ki, így a többlet egyéni szavazólapok a szavazatszámláló bizottság tevékenysége miatt kerülhettek a választókhoz.
[15] Azt, hogy a tényállás a Ve. 257. § (1) bekezdését sérti, elsősorban az támasztja alá, hogy a többlet szavazólapokért a szavazatszámláló bizottság nem zárta ki saját felelősségét vizsgálata során. Ennek hiányában okszerű következtetés a bizottság tagjainak tévedése az egyéni választókerületi szavazólapok kiosztásakor, amit összességében fed le az országos listás szavazólapok kiosztásának hiánya és/vagy a szavazólapok választópolgárok általi elvitele a szavazókörből az urnába helyezés helyett. Ez utóbbi minden választáson általánosan előforduló jelenség, így a szavazólapok hiányzásának oka egyértelműen nem bizonyított.
[16] A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a jogorvoslati kérelmet kifejezetten eljárásjogi, a szavazólapok kiadásával kapcsolatos jogorvoslatnak tekintette, amely nem irányul a Ve. 241. § (1) bekezdése szerinti eredmény elleni jogorvoslatra. A kifogás a Ve. 257. § (1) bekezdés megsértésének megállapítására irányult, melyet csak a fellebbezésben egészített ki a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja sérelmének megállapítását kérelmezve.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozatában foglalt érvelésre, melyben elfoglalt álláspontot az 58/2015. számú, jogorvoslat nélkül jogerőre emelkedett határozata meghozatalakor és a 96/2016. számú döntésében is alkalmazott. A fellebbezésben újonnan megjelölt Ve.-beli hivatkozás, a 218. § (2) bekezdés c) pontja vonatkozásában rögzíti, hogy a másodfokú eljárás nem teremt arra lehetőséget Beadványozó számára, hogy a korábbi eljárásban, így a kifogásban nem szereplő jogkövetkezményt jelöljön meg. A Nemzeti Választási Bizottság számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a másodfokú eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben a kifogást előterjesztették. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezésben újonnan megjelölt jogkövetkezmény, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazását mellőzte.
[18] A Bizottság megjegyzi továbbá, a választási bizottságoknak saját hatáskörükben eljárva is okszerűen kell a súlyosabb jogkövetkezményt megállapítaniuk. A szavazókörben az érvényes szavazatokból összesen 48 szavazatot vontak le a 10 tévesen kiosztott szavazólap miatt, és legfeljebb 10 választópolgár nem kapott egyéni választókerületi szavazólapot. Mindez azonban a választókerület eredményét érdemben nem befolyásolta, a jogsértés nagyobb számú szavazókört sem érintett, ezért a választási eljárásban kiszabható legsúlyosabb szankció alkalmazása sem indokolt.
[19] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat a Ve. 43. §-án, a 197. §-án, 231. § (5) bekezdés b) pontján, 241. §-án, 257. § (1) bekezdésén, a Ve., a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 18.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke