A Nemzeti Választási Bizottság
8/2021. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Keresztényi Zoltán (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 12 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a részben vagy egészben állami költségvetésből finanszírozott köznevelési intézmények vezetőjének megválasztásánál az intézmény fenntartójának egyharmad, az intézmény nevelőtestületének további egyharmad, valamint az intézmény szülői szervezetének és diákönkormányzatának együttesen szintén egyharmad szavazati joga legyen?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2021. augusztus 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2020. október 15-én postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 31 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek mindegyik megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az elbírálási határidő megszakadása és újrakezdése]
[4] Az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében rögzített elbírálási időtartama alatt a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva 2020. november 4-i hatállyal az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány (a továbbiakban: koronavírus világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel. A Kormány a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében, majd az Országgyűlés – az ezt megerősítő – a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 4. § (5) és (8) bekezdéséiben rögzítette, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos népszavazás nem kezdeményezhető, és az Nsztv. II. és III. Fejezetében foglalt határidők – a helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő kivételével – megszakadnak. A határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődnek újra.
[5] Mivel az országos népszavazási kezdeményezés elbírálásának határidejére vonatkozó szabály – az Nsztv. 11. § (1) bekezdése – a törvény II. Fejezetében található, ezért a kezdeményezés tekintetében az elbírálás, a határidő leteltét megelőzően, 2020. november 6-án megszakadt.
[6] A 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet 2020. november 11-én, a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet és a 2020. évi CIX. törvény 2021. február 8-án hatályát vesztette. Ugyanezen a napon azonban hatályba lépett a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet, amellyel a Kormány ismételten veszélyhelyzetet hirdetett, amely a kezdeményezés elbírálásának időpontjában is fennáll. Szintén 2021. február 8-án lépett hatályba a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra, valamint az országos és helyi népszavazásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet, amelynek 6. §-a a fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezésekkel azonos módon rendelkezett. Kimondta, hogy a hatályba lépésével az Nsztv. II. és III. Fejezetében foglalt határidők megszakadnak és azok a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődnek újra.
[7] A 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 2021. február 22-én vesztette hatályát, azonban ugyanezen a napon hatályba lépett a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv)., amelynek 4. § (5) – (6) bekezdései tartalmazzák az Nsztv. országos népszavazási kezdeményezésre vonatkozó szabályainak a veszélyhelyzet idején való eltérő alkalmazást előíró rendelkezéseit. A törvényalkotó ebben a jogszabályban is fenntartotta a korábbi szabályozást és rögzítette, hogy az Nsztv. II. és III. Fejezetében foglalt határidők megszakadnak és azok a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődnek újra.
[8] 2021. július 21-én kihirdetésre került és ugyanezen a napon 8 órakor hatályba lépett az országos népszavazás megrendezhetőségéről szóló 438/2021. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet).
[9] A Rendelet 1. §-a rögzítette, hogy a Tv. 4. §-a azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy országos népszavazás kezdeményezhető, továbbá az Nsztv. II. Fejezetében meghatározott határidők – így az országos népszavazási kezdeményezések elbírálásának határideje is – újrakezdődnek.
[10] A fenti levezetés alapján megállapítható, hogy a Nemzeti Választási Bizottság számára 2021. július 22-én kezdődött újra jelen kezdeményezés elbírására vonatkozó kötelezettségének határideje.
III.
[Az országos népszavazás funkciója]
[11] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[12] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[13] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.
IV.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[14] A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének is. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[15] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
[16] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), amely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[17] Jelen eljárás tárgyát képező kérdés arra irányul, hogy a részben vagy egészben állami költségvetésből finanszírozott köznevelési intézmények vezetőjének megválasztásánál az intézmény fenntartójának egyharmad, az intézmény nevelőtestületének további egyharmad, valamint az intézmény szülői szervezetének és diákönkormányzatának együttesen szintén egyharmad szavazati joga legyen.
[18] A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdése taxatív felsorolást tartalmaz a köznevelési intézmények tekintetében, amely értelmében köznevelési intézmény: az óvoda, az általános iskola, a gimnázium, a szakgimnázium, a szakiskola, a készségfejlesztő iskola, az alapfokú művészeti iskola, a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a kollégium, a pedagógiai szakszolgálati intézmény, a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény, és a kiegészítő nemzetiségi óvoda. Mindenekelőtt a Bizottság azt vizsgálta, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés minden, az Nkt. által köznevelési intézménynek minősített intézmény esetében kíván-e az intézményvezető megválasztásában eljárásrendi változtatást bevezetni, vagy csupán néhány köznevelési intézmény vezetőjének megválasztása estén szeretne módosítást megvalósítani. A Bizottság a kérdés vizsgálata és annak nyelvtani értelmezése során megállapította, hogy – tekintettel a kérdés azon megfogalmazására, miszerint „részben vagy egészben állami költségvetésből finanszírozott köznevelési intézmények” megfogalmazást használja – az eljárás tárgyát képező kérdés célja, hogy minden az Nkt. 7. § (1) bekezdésében található köznevelési intézmény vezetőjének megválasztása esetén az Országgyűlés módosításokat vezessen be.
[19] A Bizottság álláspontja szerint, tekintettel a kérdésben meghatározott célra, miszerint minden, a törvényben meghatározott köznevelési intézmény esetében ugyanazon választására jogosultak körével kívánja az intézményvezetők választásának eljárását megváltoztatni, az nem összeegyeztethető minden köznevelési intézmény szervezetével és működésével. Az óvoda, mint köznevelési intézmény esetében ugyanis az iskolai diákönkormányzat, mint intézményvezetői választásra jogosult nem értelmezhető, tekintettel arra, hogy azt a tanulók közössége hozhatja létre. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a törvény értelmében ugyan a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre, (Nkt. 73. § (1) bekezdés) a szülők azonban nincsenek nevesített jogviszonyban a köznevelési intézményekkel, ezért a szülői szervezet létrehozása a szülők döntésén múlik, amelyet nem lehet kötelezően előírni.
[20] Mindezek alapján nyitott kérdésként merülne fel mind a választópolgárok mind pedig a jogalkotó tekintetében, hogy miként alakulnának a szavazati arányok valamely a kérdésben meghatározott intézményvezető választására jogosult hiánya esetén. Mindezekre tekintettel sem a választópolgári, sem pedig a jogalkotói egyértelműség kritériumának nem tesz eleget a kérdés, amely nem kínál megoldást arra az eshetőségre, ha egy köznevelési intézmény esetében egy, vagy akár több, a kérdésben nevesített intézményvezetői választásra jogosult kiesne, vagy ezen kontextusban nem lenne értelmezhető.
[21] Az Nkt. 67. § (1) bekezdése rendelkezik a nevelési-oktatási intézményvezetői megbízásról, amelynek értelmében nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízás felsőfokú végzettséggel, pedagógus szakképzettséggel rendelkező és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételnek megfelelő személynek adható. A Kormány az Nkt. 94. § (4) bekezdés g) pontja alapján felhatalmazást kap arra, hogy „az intézményvezetői megbízás iskolai végzettséggel, szakképzettséggel kapcsolatos és egyéb részletes feltételeit (…)” rendeletben állapítsa meg. Erre való tekintettel a Kormány származékos jogalkotói hatáskörében, megalkotta a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendeletet (a továbbiakban: Kormányrendelet), amely 21/A. §-ban tartalmazza az intézményvezetői megbízás feltételeit.
[22] Az Nkt. 67. § (7) bekezdése szerint az intézményvezető kiválasztása főszabály szerint nyilvános pályázat útján történik, a pályázat mellőzhető amennyiben az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyet nem értés esetén, valamint harmadik és további megbízási ciklust megelőzően kötelező a pályázat kiírása. Az Nkt. 31. § (1) bekezdése utal arra, hogy az egyházi, illetve a magán köznevelési intézmények az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket, amely azt jelenti, hogy az ilyen köznevelési intézményekben a fenntartó pályáztatás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást.
[23] Mint látható tehát, a hatályos vonatkozó joganyag alapján a köznevelési intézmények intézményvezetői megbízásukat pályázat útján nyerhetik el. Ennek tekintetében a kezdeményezés kapcsán nem egyértelmű, hogy intézményvezetői megbízásra való jelentkezéshez fennmaradna-e a pályáztatási rendszer. Ha igen, a benyújtott pályázatokra szavazhatnának-e a jogosultak, ha nem, akkor már a jelentkezők kiválasztása is a választásra jogosultak hatáskörébe kerülne-e. A pályázati rendszer fenntartása vagy elengedése abban a körben is az egyértelműség hiányát okozza, hogy a jelöltek esetében történik-e valamilyen előzetes minősítés szakmai kritériumrendszer alapján. Ez inkább a pályázati rendszer jellemzője, de ebben az esetben is kérdéses, kinek a hatásköre lenne a pályázatok előzetes minősítése, a minimum feltételeket el nem érő jelöltek kizárása a megválasztási eljárásból. Teljesen eltérő eredményre vezetne, ha a választásra jogosultak szabadon jelölhetnek, azaz nincsenek komolyabb szakmai kritériumok, vagy azok érvényesítését csak törvényességi felügyeleti eljárásban lehet utólagosan kikényszeríteni az előzetes minősítés hiányában. A jogalkotó számára ugyan mindkét megoldás egyenértékű, de bármelyik megvalósítása esetén felvethető, hogy a népszavazás eredményeként létrejövő norma jelentősen eltér a választói felhatalmazás tényleges tartalmától.
[24] Az Nkt. 68. § (1) és (2) bekezdés deklarálja, hogy tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú köznevelési intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre, továbbá a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével az állami fenntartású, az egyházi és a magán köznevelési intézmény, valamint a többcélú köznevelési intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, vagyis a jogviszony a sikeres pályázást követően a megbízással veszi kezdetét.
[25] A kezdeményezés egyértelműségi dilemmát vet fel az intézményvezető jogviszonyának keletkezésével kapcsolatban is. A jogalkotó számára a kérdés alapján ugyanis nem egyértelműen eldönthető, hogy a kezdeményezés alapján az intézményvezető jogviszonya a megválasztással keletkezne, vagy a megválasztás után a jogviszony keletkezéséhez szükség van a formális megbízásra is. Amennyiben a megválasztás jogviszonyt keletkeztet elv érvényesül, a kérdésből okszerűen következhet a munkáltatói jogok gyakorlásának teljes újragondolása is.
[26] Az Nkt. 61. § (6) bekezdése szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben az Nkt.-ban foglalt kivétellel a munkáltatói jogokat az illetékes tankerületi központ vezetője gyakorolja. Figyelembe véve azt, hogy a kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az intézményvezető a tisztségét milyen jogi aktus nyomán nyerheti el, az sem válik egyértelművé, hogy egy esetleges érvényes és eredményes népszavazást követően az intézményvezető tekintetében a munkáltatói jogokat ki vagy kik gyakorolnák. Vagyis a Szervező nem ad iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a munkáltatói jogok gyakorlása során fent kívánja-e tartani a most hatályban lévő szabályokat, vagy azok módosítását is el kívánja érni és amennyiben a módosítás lenne a Szervező célja, az Országgyűlésnek, kire vagy kikre kellene ezt a jogosultságot a jogszabály módosításával átruháznia.
[27] Számos további egyértelműségi problémát vet fel a megválasztás kapcsán az eljárásrend részletszabályainak meghatározása is.
[28] Az első, eljárásrendhez kapcsolódó kérdéskör a szavazatok aránya, értéke. A kezdeményezés az intézmény fenntartójának, az intézmény nevelőtestületének, valamint az intézmény szülői szervezetének és diákönkormányzatának együttesen egyharmad-egyharmad szavazati jogot kíván biztosítani. Ennek kapcsán azonban a kezdeményezés nem ad iránymutatást arra vonatkozóan, hogy ezen „egyharmad szavazati jog” a gyakorlatban mit jelentene: az intézmény fenntartójának, a nevelőtestületnek, illetve a szülői szervezetnek és a diákönkormányzatnak egy-egy szavazata lenne összesen, tehát három szavazat valamilyen arányú többségével kerülne megválasztásra az intézményvezető, vagy lenne egy össz-szavazatszám, és ez kerülne egyenlően felosztásra a választására jogosultak között. Ha a kezdeményezésben meghatározott mindhárom személyi körnek egy szavazata lenne összesen, felvetődik azon további kérdés, hogy az egyes, kezdeményezésben megfogalmazott csoportok, amikor kialakítják álláspontjukat, hogyan egyeznek meg, alakítják ki a közös döntésüket.
[29] Egyértelműségi dilemmák merülnek fel a megválasztás metódusával kapcsolatban is. A kérdésből nem kikövetkeztethető, hogy milyen eljárásrendben kellene a megválasztást lebonyolítani. Olyan rendben, ahol a választásra jogosultak esetében a jelölés egyben szavazatot is jelent, vagy minden érintett jelöl egy-egy személyt, akiről mindannyian szavaznak. Az első esetben a választásra jogosultak egy alkalommal szavaznak és 1 szavazati joguk van. A második esetben, ha pl. 3 személy van jelölve, azok mindegyikéről szavaznak, így itt összességében több szavazattal rendelkeznek az érintettek. Mindkét választási alternatíva tekintetében fontos kérdés, hogy milyen többségű szavazatra van szükség az eredményes választáshoz. Egyhangú szavazás, azaz teljes konszenzus szükséges a három alanyi kör részéről, vagy elegendő a szavazatok többségének a megszerzése a tisztség elnyeréséhez. Lényeges kérdés az is, hogy milyen tartalmú szavazatot lehet leadni, van e mód a szavazás során tartózkodni, mi történik akkor, ha valamelyik érintett nem vesz részt a szavazáson, illetve, mi lenne az eljárásrend az eredménytelen szavazás, pl. a szavazategyenlőség esetén. Ilyenkor ugyanazon eljárási szabályok alkalmazandóak, vagy valamifajta változtatással, egyszerűsítéssel zajlana a megismételt szavazás, pl. többségi szavazás esetében második körben már csak olyan jelöltre lehetne szavazni, aki az első szavazás alkalmával kapott szavazatot. Az itt felvetett problémák elsősorban a jogalkotói egyértelműség körében értékelhetőek. Azáltal ugyanis, hogy e kérdések tekintetében semmilyen útbaigazítást nem ad a kezdeményezés, az Országgyűlés számára nem pontosan meghatározható, hogy milyen tartalmú jogszabály megalkotására lenne köteles.
[30] A Bizottság a kérdés tartalmi vizsgálata során rámutat arra is, hogy a fent kifejtett dilemmákon túl további részletszabályokról sem ad hozzávetőleges iránymutatást sem a kezdeményezés. Az Nkt. 68. § (1) bekezdés alapján a köznevelési intézmények vezetőjének megbízatása öt évre szól. A kérdésből nem állapítható meg, hogy ezt az öt éves mandátumot kell-e megtartani, annak módosítására lenne szükség, továbbá az sem világos, hogy egy érvényes és eredményes népszavazást követően az új eljárásrend bevezetése érintené-e a már tisztségüket betöltő intézményvezetőt, vagy sem, vagyis minden köznevelési intézményvezetőt újra kell-e választani az új eljárásrend alapján, vagy a már tisztségüket betöltő intézményvezetők a megbízatás lejártáig betölthetik tisztségüket.
V.
[A határozat indokolásának összegzése]
[31] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. §-a szerinti népszavazási egyértelműség követelményének, amely okok miatt a kérdés hitelesítését az Nsztv. 11. §-a alapján megtagadta.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[32] A határozat az Nkt. 7. § (1) bekezdésén, a 31. § (1) bekezdésén, a 61. § (6) bekezdésén, a 67. § (1) és (7) bekezdésén, a 68. § (1) és (2) bekezdésén, valamint a 73. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésén, a Rendelet 1. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2021. július 30.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke