A Nemzeti Választási Bizottság
83/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Bodnár József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. május 15-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2015. április 1-jén aláírásgyűjtő ív mintapéldányát és 29 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó dokumentumot nyújtott be postai úton a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. március 18-án kelt határozatát, melyben a Hatóság Bodnár Józsefet – mint adatkezelőt – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint NAIH-83475/2015. számon nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: Iroda) elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát.
Az Iroda elnöke a 2015. április 2-án kelt, 9/2015. számú NSz. határozatában megállapította, hogy a kezdeményezéshez szükséges támogató választópolgárok adatát és aláírását külön dokumentumként megszerkesztett táblázatban mellékelte a Szervező, mely dokumentum viszont nem felelt meg az Nsztv. által meghatározott – a támogató választópolgári aláírásokra vonatkozó formai – követelményeknek. Az Iroda elnöke a határozat indokolásában kifejtette, hogy mivel a támogató választópolgárok aláírását és adatait nem a hatályos népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatokról szóló 37/2013. (XII.30.) KIM rendelet 1. számú vagy 2. számú mellékletében meghatározott mintapéldányon gyűjtötték össze, ezért az nem felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésben foglalt követelményeknek.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fentiek alapján a kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet elutasította és azt nem terjesztette a Nemzeti Választási Bizottság elé.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2015. április 10-én az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján ismételten 25 támogató választópolgárok adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be.
A Nemzeti Választási Iroda formai vizsgálata során megállapította, hogy a kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt és azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja egyértelműen rögzíti, hogy nem lehet országos népszavazást tartani a központi költségvetésről szóló törvény tartalmáról.
Az Alkotmánybíróság számos alkalommal megerősítette, hogy a tiltott tárgykörök zárt, szoros értelmezése áll összhangban az alkotmányos szabályozás kiemelkedő jelentőségével, továbbá az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjának rendelkezése konkrét törvények, (többek között a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény) tartalmát vonja ki a népszavazás jogintézménye alól.
Az Alkotmánybíróság 58/2007. (X.17.) AB határozatában - hivatkozva az 51/2001. (XI.29.) AB határozatban kifejtett indokolására is - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdés a) pontja alapján – mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjával tartalmilag részben egyező – hozott határozatot országos népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában. E határozataiban az Alkotmánybíróság a költségvetésről szóló törvények tartalmának módosításával kapcsolatos tiltott tárgykör tartalmát elemezte.
Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy „az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra, ha a kérdés a költségvetési törvény módosítását tartalmazza, vagy a kérdésből okszerűen következik a tiltott tárgykörként megjelölt törvények megváltoztatása, illetve ha a kérdés arra irányul, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat. (ABH 2001, 392, 395.)” (ABH 2007, 272, 274-275.)
Az Alkotmánybíróság 33/2007. (VI. 6.) AB határozatában – megerősítve az 51/2001. (XI. 29.) AB határozatában kifejtett indokolást – kimondta, hogy „jövőbeli költségvetésre, valamely költségvetési javaslatra hivatkozva az aláírásgyűjtő ív hitelesítése nem tagadható meg, hacsak nem jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokról van szó.” (ABH 2007, 394, 400.)
A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kérdés – mely a nyugdíjjogosultságra vonatkozó jogszabályok módosítását kezdeményezi – jövőbeli költségvetéseknek az öregségi nyugdíjra vonatkozó költségvetési előirányzatát befolyásolná. A népszavazási kérdés a nőkre vonatkozó nyugdíjkedvezményeknek a férfiakra való kiterjesztésével olyan jogszabályi módosítására kötelezné az Országgyűlést, melynek eredményeképpen az öregségi nyugdíjra jogosult személyek száma jelentősen megnövekedne. A Nemzeti Választási Bizottság szerint az ellátottak körének ilyen mértékű bővüléséből szükségszerűen következik a Nyugdíjbiztosítási Alap öregségi nyugdíjra vonatkozó költségvetési előirányzat emelésének kötelezettsége, illetve következik a költségvetési törvényben szereplő, a Nyugdíjbiztosítási Alapra vonatkozó kiadás meghatározása.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint jelen esetben a népszavazásra feltenni kívánt kérdésből okszerűen következik a népszavazást követő évek költségvetési törvényeiben szereplő kiadások meghatározása, tehát jövőbeli költségvetési törvényben szereplő kiadásokról való döntés, mely okból kifolyólag a kezdeményezés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik.
III.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő országos népszavazási kezdeményezés nem felel meg – a fentiekben idézett – az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt, a törvényben támasztott egyértelműség követelményének.
Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó szemszögéből is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A választópolgári egyértelműség követelménye szerint a népszavazásra feltett kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell lennie.
Az egyértelműség követelményét nemcsak a választópolgár, hanem a jogalkotó szemszögéből is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye olyan kritériumot is tartalmaz, amely szerint a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás a törvényalkotót meghatározott és egyértelmű jogalkotási kötelezettséggel lássa el.
Az Alkotmánybíróság az 58/2011. (VI. 30.) számú és a 9/2011. (III.1.) AB határozatában a választópolgári egyértelműségi követelmény részének tekintette, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. „Az egyértelműség követelményének lényege, hogy a népszavazási kérdésnek döntésre alkalmasnak kell lennie, aminek a jogalkotói és a választópolgári egyértelműség feltétlenül szükséges, de nem egyetlen feltétele. Az egyértelműség részének tekinti az Alkotmánybíróság azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan” (ABH 2011, 883, 886, ABH 2011, 980, 986.).
A fentiekben idézett AB határozatok indokolásában kifejtettek figyelembe vételével a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség következményeiben kiszámíthatatlan. A kezdeményezésben megfogalmazott, a nőkre vonatkozó nyugdíjkedvezmények férfiakra való kiterjesztésével a választópolgároknak egy rendkívül összetett és komplex rendszer – a nyugdíjrendszer – módosításáról úgy kellene véleményt nyilvánítaniuk úgy, hogy nem lennének tisztában azzal, hogy a kérdésre igen-nel vagy nem-mel szavazás esetén a döntésnek milyen pénzügyi, társadalmi vagy egyéb következményei lennének. A népszavazásra bocsátandó kérdésről tehát a választópolgároknak úgy kellene döntésüket meghozniuk, hogy nem volna egyértelmű számukra, hogy a népszavazás sikere milyen változásokkal jár a nyugdíjrendszer egészében, és e változásnak milyen társadalmi, pénzügyi és más hatásaival kellene számolniuk. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott kérdés az egyértelműség követelményének nem felel meg.
A fent leírt indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság – mivel a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti egyértelműség követelményének – az Nsztv. 11-ában meghatározott jogkörében eljárva a kérdés hitelesítését megtagadta.
IV.
A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontján, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. április 30.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke