A Nemzeti Választási Bizottság
86/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. M. Cs. I. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. szeptember 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 21-én 8 óra 47 perckor kifogást nyújtott be – a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján – a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának megsértésére hivatkozva a Nemzeti Választási Iroda 199. sorszámú „KÉZIKÖNYV a szavazatszámláló bizottságok részére országos népszavazáshoz” című kiadványa miatt.
Beadványozó kifogásában előadta, hogy álláspontja szerint a kifogás tárgyává tett kézikönyv nem a Ve.-nek és az azt értelmező irányadó bírósági gyakorlatnak megfelelően tartalmazza az érvényes és érvénytelen szavazólapok és szavazatok elhatárolását. Ezért a kézikönyv alkalmas arra, hogy a népszavazás eredményének jogszerű megállapítását veszélyeztesse, így sérül a Ve. 2. § (1) bekezdésében előírt, a választások tisztaságának alapelve. Beadványozó szerint amennyiben a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatási feladatát pontatlanul látja el, akkor az a magatartása nem felel meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének.
Beadványában hivatkozott a Kúria a Kvk.II.37.500/2014/6. számú végzésére, mely rögzítette, hogy mivel az érvényes szavazattal és szavazólappal szemben támasztott követelményeket a Ve. és a korábban hatályos, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény azonosan határozza meg, az ezzel kapcsolatos korábbi irányadó bírósági gyakorlat a Ve. vonatkozásában is alkalmazandó. Beadványozó idézi a KGD2002.2012. számú döntést, melyben az eljáró bíróság megállapította, hogy „[a] szavazat érvényességéhez feltétlenül szükséges, hogy a jelölt nevéhez kapcsolódó körben legyen két egymást metsző vonal. Ennek hiánya a szavazatot érvénytelenné teszi. Nem érinti ugyanakkor a szavazat érvényességét az, ha két egymást metsző vonalat meghaladó, több, egymást metsző vonal található a körben, de több vonal esetén is szükséges legalább két vonalnak a körben metszeni egymást.” Hivatkozott arra Beadványozó, hogy a bírósági gyakorlat értelmében érvényesnek minősül az a szavazat, amely esetében csak az egyik körben, de kettőnél több vonal található, feltéve, hogy ezek közül legalább két vonal metszi egymást. Mindebből álláspontja szerint következik, hogy ha az egyik körben csak két egymást metsző vonal található, de a másik körben kettőnél több vonal található, amelyek közül legalább kettő metszi egymást, akkor az adott szavazólap érvénytelen, mivel több érvényes szavazatot tartalmaz.
Beadványozó a fenti bírósági gyakorlattal összefüggésben azt kifogásolja, hogy a választási füzet 33. oldalán található az 5.6. számú ábra egyebek mellett azt a szavazólapot tekinti érvénytelennek, amely esetében mindkét körben X vagy + jel található, viszont arról nem szól, hogy az a szavazólap is érvénytelen, amely esetében mindkét körben legalább két olyan vonal található, amelyek közül legalább kettő metszi egymást. Beadványozó hangsúlyozta, hogy a kettőnél több vonal értékelését a választási füzet máshol sem tartalmazza, így az megtévesztő a szavazatszámláló bizottságok tagjai számára, mert így azt gondolhatják, hogy csak pontosan két, egymást metsző vonalat kell az érvényesség vagy érvénytelenség megállapításakor figyelembe venniük.
Beadványozó kifogásolta továbbá a választási füzet 37. oldalán az 5.9. számmal jelölt ábrán felülről a második és a negyedik mintaszavazatot is, melyet álláspontja szerint jogszabálysértően minősít érvényesnek két szavazatot.
A Ve. 193. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva előadta, hogy egy szavazólapon szereplő több szavazat esetén a szavazólap érvénytelenségéhez nem követeli meg a Ve., hogy a szavazólapon szereplő több szavazat mindegyike érvényes legyen. Ha a választópolgár a szavazólapon egynél több szavazatot ad le, akkor az a szavazólap érvénytelen lesz, függetlenül attól, hogy az egyes szavazatok megfelelnek-e a Ve. 186. § (2) bekezdésében az érvényes szavazattal szemben támasztott követelményeknek.
Álláspontja szerint amennyiben a szavazólapról egyértelmű, hogy mindkét kör olyan jelölést tartalmaz, amely a választópolgár szavazat jelölésére vonatkozó akaratát tükrözi, akkor az a szavazólap akkor is érvénytelen lesz, ha egyébként a körökben nem egymást metsző vonalak szerepelnek. Ez a helyzet látható az 5.9. számmal jelölt ábra felülről második és negyedik mintaszavazólapján: a választópolgár akarata mindkét minta esetében egyértelműen arra irányult, hogy mind az igen, mind a nem melletti körbe szavazatot tegyen, azonban a kettőből az egyik szavazata nem felel meg a Ve. 186. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, így az adott szavazat a Ve. 193. § (2) bekezdés a) pontja szerint érvénytelen. Az érvénytelen szavazat is szavazat ugyanakkor, ezért azt a Ve. 193. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a szavazólap érvényességének megállapításakor figyelembe kell venni.
Beadványozó álláspontja szerint a választási füzet 5.9. pontja nem a jogszabályoknak megfelelően minősíti az egyes mintaszavazólapokat, ami pedig a szavazatszámláló bizottsági tagok megtévesztésére alkalmas.
Mindezek alapján kéri, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a jogsértést állapítsa meg, valamint a Nemzeti Választási Irodát tiltsa el a további jogsértéstől.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének rendelkezései tartalmazzák.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás a Nemzeti Választási Iroda 199. sorszám alatt kiadott, a „KÉZIKÖNYV a szavazatszámláló bizottságok részére országos népszavazáshoz” című kiadványának (a továbbiakban: Választási Füzet) tartalmával kapcsolatos, így annak elbírálása a Ve. 210. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe tartozik.
Beadványozó jogorvoslati kérelmének első részében azt kifogásolja, hogy a Nemzeti Választási Iroda által kiadott Választási Füzet 33. oldalán az 5.6. pontban az érvényes szavazólapok esetében azt nem említi meg, hogy érvényesnek minősül az a szavazat is, amely esetében az egyik körben, kettőnél több vonal metszi egymást.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Választási Füzet 33. oldala az 5.6. fejezetben a szavazólapok megszámlálásával kapcsolatban tartalmaz a szavazatszámláló bizottságok számára tudnivalókat. Eszerint a szavazólapokat 4 csoportra kell szétválogatni: 1. bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapok, 2. a lebélyegzett, de érvénytelen szavazólapok, 3. érvényes „IGEN” szavazatok és 4. érvényes „NEM” szavazatok. Megállapítható, hogy a Választási Füzet az érvényes szavazólapokkal kapcsolatosan az alábbiakat tartalmazza: „egy körben van tollal írt x vagy + jel (két egymást metsző vonal), függetlenül attól, hogy van-e bármilyen más megjelölés a szavazólapon”. Továbbá tartalmaz egy kiemelt figyelmeztetést is: „A szavazat érvényességének vizsgálatakor kizárólag a körök területét kell figyelni, az azokon kívül lévő minden jelölést figyelmen kívül kell hagyni!”
A Ve. 186. § (2) bekezdése kimondja, hogy érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.
A Ve. 193. § (3) bekezdése rögzíti azt, hogy a szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon a (2) bekezdés szerint érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak.
Az Nsztv. 74. § és 75. §-a értelmében a Ve. 186. § és a 193. § rendelkezéseinek alkalmazása során jelöltön választ kell érteni.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Nemzeti Választási Iroda által kiadott Választási Füzetben az érvényes szavazólapokra vonatkozó tartalom a hatályos jogszabályoknak, vagyis Ve.-ben és az Nsztv.-ben foglalt tételes rendelkezéseknek megfelel. Egyértelműen megállapítja a Nemzeti Választási Bizottság azt is, hogy a Választási Füzet a jogszabályokkal ellentétes vagy megtévesztő közlést, információt nem tartalmaz. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Nemzeti Választási Iroda hatályos jogszabályoknak megfelelő tájékoztatását nem lehet jogsértőnek minősíteni arra hivatkozással, hogy egy bírói eseti döntésében megjelölt érvényességi példát nem tüntetett fel.
Beadványozó kifogásának második felében a Választási Füzet 37. oldalán található, az 5.9. „Példák érvényes és érvénytelen szavazatokra” fejezetcím alatti második és negyedik példa helyességét vitatta. Beadványozó szerint a választópolgár jelölésre vonatkozó akaratát kell figyelembe venni és ez alapján a szavazólap akkor is érvénytelen lesz, ha egyébként a szavazólapon található körökben nem egymást metsző vonalak szerepelnek.
Beadványozó által kifogásolt első példán a NEM feletti körben egymást metsző vonal látható, míg az IGEN szavazatnál a körön kívül esik az egymást metsző két vonal. A kifogásolt második példán a NEM szavazat feletti körben egymást metsző vonal látható, míg az IGEN szavazat feletti körben egy pipa látható.
Beadványozó szerint egyértelműen megállapítható, hogy a fenti két esetben a választópolgár akarata arra irányult, hogy mindkét válaszra – vagyis az igen-re és a nem-re is – szavazzon.
A Nemzeti Választási Bizottság a Beadványozó által felvetett, a választópolgár akaratát tükröző szavazat érvényességével kapcsolatban hivatkozik a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. határozatára. A Kúria e döntésében hangsúlyozta, hogy az érvényes szavazat megállapítása során nincs lehetőség az ún. „nyilatkozati elv” alkalmazására, mivel az érvényes szavazat tartalmi és formai követelményét a Ve. tételesen meghatározza. Ennek értelmében nem vizsgálható a választó „feltehető akarata”, illetve az ahhoz kapcsolódó jelölés, ha egyébként a szavazás módja nem felel meg a Ve. 186. § (2) bekezdésének.
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza továbbá, hogy a Ve. 186. § (2) bekezdése teljesen egyértelműen tartalmazza az érvényes szavazatra vonatkozó szabályokat. A Ve. 193. § (3) bekezdése kimondja továbbá, hogy a szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon a (2) bekezdés szerint érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Nemzeti Választási Iroda által kiadott Választási Füzet 37. oldalán található szavazatok érvényességére vagy érvénytelenségére vonatkozó példák a Ve. fentiekben idézett rendelkezéseinek megfelelnek, így a Nemzeti Választási Iroda részéről azokkal kapcsolatos jogsértést megállapítani nem lehet.
A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Nemzeti Választási Iroda által kiadott Választási Füzetben kifogásolt tartalmak a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelnek, a Nemzeti Választási Iroda a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában megjelölt jogsértést nem követett el, ezért a Nemzeti Választási Bizottság tárgyi ügyben a kifogásnak nem adott helyt és azt a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a 74. § és 75. §-án, a 186. §-án, a 193. §-án, a 210. §-án, 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 23.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke