A Nemzeti Választási Bizottság
929/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az Együtt - a Korszakváltók Pártja [1065 Budapest, Nagymező utca 4. 3., képviseli: Juhász Péter (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 19 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Tolna Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 35/2018. (IV. 14.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. április 11-én, elektronikus úton kifogást nyújtott be a Ve. 208. §-a alapján a Ve. 211. §-ára hivatkozással a Nemzeti Választási Bizottság részre, melyben több országgyűlési egyéni választókerület szavazatszámláló bizottságának szavazásnapi tevékenységét sérelmezte. A kifogást a Nemzeti Választási Bizottság elnöke 2018. április 12-én áttette a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok részére, így Tolna Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) részére is.
[2] Beadványozó kifogásában rögzítette, hogy Tolna Megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerület Felsőnyék 001. szavazókörében a „Tenni Akarás Mozgalom listán 13 szavazatot kapott, míg az egy sorral fölötte lévő LMP 0-t, pedig egyéniben volt 11 szavazata, míg a Tenni Akarásnak egy sem”. Az általa elmondottak alátámasztására bizonyítékként a választások hivatalos oldalán, a valasztas.hu-n fellelhető jegyzőkönyvi adatokat jelölte meg.
[3] Álláspontja szerint a fenti tevékenysége miatt sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és f) pontjában rögzített alapelvek, ezért kérte, hogy az illetékes választási bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét.
[4] Az OEVB 35/2018. (IV. 14.) számú határozatában a kifogást elutasította, ugyanakkor a határozata indokolásában rögzítette, hogy a kifogás alapján a szavazóköri eredményekben valóban megtalálható volt az eltérés. Ezért megtekintette a Magyarkeszi Helyi Választási Iroda vezetőjétől 2018. április 11-én érkezett levelet, melyben az illetékes HVI vezető tájékoztatja a Tolna 03. OEVI-t arról, hogy a „Felsőnyék listás szavazóköri jegyzőkönyv 1. számú példányán két párt esetében a Felsőnyéki Helyi Választási Bizottság elírta, illetve felcserélte a szavazás eredményét”. Az OEVI a levelet haladéktalanul továbbította az NVI részére a szabályszerű kijavítás céljából egyúttal kérték az OEVI intézkedését a hibás gépi adatok javítása érdekében. A helyes adatok 2018. április 13-án javításra kerültek az NVR rendszerében.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[5] Beadványozó a határozat ellen 2018. április 17-én 13 óra 34 perckor fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és f) pontjainak megsértése miatt.
[6] Fellebbezésében sérelmezte, hogy az OEVB határozatában (9-10. oldal) a jogsértést elismerte, kifogását mégis elutasította. Álláspontja szerint az OEVB eljárása sérti a Ve. 202. § és 203. §-ában foglaltakat.
[7] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az eredeti kifogásának adjon helyt, állapítsa meg, hogy a Tolna Megye 03. számú (Paks) OEVK Felsőnyék 001. szavazókörében a szavazás lebonyolítása során az SZSZB jogsértő módon járt el, a jogsértő határozatot változtassa meg és a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján semmisítse meg az adott szavazókör választási eredményét és a választást ismételtesse meg.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A fellebbezés nem alapos.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[10] A Ve. 43. § (1)-(2) bekezdései szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A (4) bekezdés értelmében a választási bizottság, vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani, az (5) bekezdés alapján továbbá a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 199. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét. A Ve. 258. § (2) bekezdése értelmében a szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat az egyéni választókerületi és az országos listás választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.
[12] A Ve. 294. § (2) bekezdése alapján az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja a választás egyéni választókerületi eredményét.
[13] A Ve. 241. § (1) bekezdése alapján a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.
[14] A Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy a kifogás a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésével szemben és nem a szavazatszámláló bizottság szavazásnapi tevékenysége miatt került benyújtásra, tekintettel arra, hogy Beadványozó a listás szavazatok eredmény jegyzőkönyvbeli „elírását, illetve felcserélését” sérelmezte.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az országos listás szavazás szavazóköri eredményével kapcsolatos jogorvoslat, az országos listás szavazásnak az NVB által megállapított eredményével szembeni jogorvoslatban érvényesíthető, amelynek elbírálására a Kúria rendelkezik hatáskörrel.
[16] A Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésével szemben kifogást nyújtott be, melyben a „jogsértés tényének megállapítását” kérelmezte, azonban a beadványt sem az OEVB, sem az NVB – a fentiek alapján – érdemben nem bírálhatja el.
[17] A Ve 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[18] A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kifogás a Ve. 218. § (2) bekezdése a) pontja szerint, a jogszabálysértés tényének megállapítására irányult, ezért az nem értelmezhető a Ve. 241. § (1) bekezdése szerinti eredmény elleni jogorvoslatként, mivel az eredeti kifogást Beadványozó csak a fellebbezésben egészített ki a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja sérelmének megállapítását kérelmezve.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozatában foglalt érvelésre, melyben elfoglalt álláspontot az 58/2015. számú, jogorvoslat nélkül jogerőre emelkedett határozata meghozatalakor és a 96/2016. számú döntésében is alkalmazott. A fellebbezésben újonnan megjelölt Ve.-beli hivatkozás, a 218. § (2) bekezdés c) pontja vonatkozásában rögzíti, hogy a másodfokú eljárás nem teremt arra lehetőséget Beadványozó számára, hogy a korábbi eljárásban, így a kifogásban nem szereplő jogkövetkezményt jelöljön meg. A Nemzeti Választási Bizottság számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a másodfokú eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben a kifogást előterjesztették. Ezért a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezésben újonnan megjelölt jogkövetkezmény, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazását mellőzte.
[20] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[21] A határozat a Ve. 43. §-án, a 199. §-án, a 215. § d) pontján, a 218. §-án, a 225. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdés b) pontján, a 241. § (1) bekezdésén, a 258. §-án, a 294. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke