A Nemzeti Választási Bizottság
965/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Dr. K. I. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 25 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 30-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2018. április 23-án 23 óra 46 perckor a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást nyújtott be,amelyben a 2018. április 8-i választások tekintetében azt sérelmezi, hogy a szavazóköri jegyzőkönyvek kellékhiányosak, továbbá a szavazólapok nem lettek ellátva biztonsági elemmel, amely következtében álláspontja szerint sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és f) pontja, valamint (2) bekezdése.
[2] Az általa előadottakra tekintettel kérte a beadványában megjelölt hivatkozásoknak, valamint a szavazólapok biztonsági elemmel rendelkezésének vizsgálatát. Továbbá indítványozta annak is a megvizsgálását, „hogy a jegyzőkönyvekben nem található meg a szavazólapokkal történő elszámolás”. Ennek következtében kérte valamennyi leadott szavazat érvénytelennek minősítését.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[3] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[4] A Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
[5] Az eljárási határidők számításával kapcsolatos szabályokat a Ve. 10. §-a tartalmazza. A Ve. 10. § (1)-(4) bekezdése alapján az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők. A határidőket naptári napokban kell számítani. A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le. A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.
[6] Beadványozó jogorvoslati kérelmét választási kifogásként, a Ve. 208. §-ra hivatkozva nyújtotta be. Tekintettel arra, hogy a szavazatszámláló bizottság a sérelmezett jegyzőkönyveket 2018. április 8-án állította ki, a kifogás benyújtására nyitva álló határidő – az internetes közzétételtől függetlenül – 2018. április 11-én 16 órakor letelt. Beadványozó ehhez képest 2018. április 23-án terjesztette elő „választási kifogását”, amely tizenkét nappal elkésett, így érdemi vizsgálatra beadványa nem alkalmas.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság a jelen ügy tárgyául szolgáló jogorvoslattal kapcsolatban továbbá megjegyzi, hogy a szavazóköri jegyzőkönyvek a választás eredménye elleni jogorvoslat keretében támadhatóak. A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A Ve. tehát pontosan meghatározza azt, hogy a választás eredménye elleni fellebbezésben milyen indokokra lehet hivatkozni.
[8] A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[9] A határozat a Ve. 10. §-án, a 209. § (1) bekezdésén, a 215. § b) pontján, a 241. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 27.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke