A nemzetiségi önkormányzati képviselők választása

2024. March 7. (Thursday)

A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának rendszere

A nemzetiségi önkormányzatok három szinten – települési, területi, valamint országos – látják el a nemzetiségi választópolgárok érdekképviseletét. A nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésére, a jelölés, valamint a képviselők számára vonatkozó szabályok a három szinten egymástól eltérnek. A nemzetiségi önkormányzati választás a helyi önkormányzati választással egy napon kerül lebonyolításra.

  • A települési (községi, városi, illetve fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzat választására azokon a településeken és nemzetiségekre vonatkozóan kerül sor, ahol

    • a legutolsó, 2022. évi népszámlálás adatai alapján legalább 25 személy vallotta magát az adott nemzetiséghez tartozónak [a személyi kérdőívének a nemzetiségi identitást közvetlenül kifejező kérdéseit (12.1. Melyik nemzetiséghez tartozónak érzi magát?, 12.2. Az előző nemzetiségen kívül tartozik másik nemzetiséghez?) kell figyelembe venni],
    • a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választását követően az adott nemzetiség települési önkormányzata megalakult, és az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a 2022. évi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a 20 főt eléri; vagy
    • nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény, vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött 2023. december 1-jén.

    A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a település egy választókerületet alkot. A települési nemzetiségi önkormányzat tagjainak száma 3 vagy 5 fő. A képviselők száma három, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a nemzetiségi választás kitűzésének napján a településen kevesebb mint száz fő, illetve öt, ha a választópolgárok száma legalább száz fő.

    A listaállításhoz szükséges ajánlások számát az NVB állapítja meg. Ha nincs annyi jelölt, mint a megválasztható képviselők száma (azaz legalább 3 vagy 5), a választás elmarad.

    A választás az „egyéni listás” választás szabályai szerint történik, egy választópolgár annyi – vagy kevesebb – jelöltre szavazhat, mint a megválasztható képviselők száma (azaz legfeljebb 3 vagy 5).

    Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

    Ha a megválasztható képviselők számánál kevesebb jelölt kap legalább egy érvényes szavazatot, akkor a választás eredménytelen.

  • A területi (vármegyei és fővárosi) nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását akkor kell kitűzni, ha a fővárosban, illetve vármegyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások száma legalább tíz. A fővárosi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a főváros, a vármegyei nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a vármegye egy választókerületet alkot.

    A területi nemzetiségi önkormányzat tagjainak száma 7. A területi nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés.

    A listaállítás feltétele, hogy a nemzetiségi szervezet a megyében, illetve a fővárosban kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások legalább 10%-án állítson legalább 1-1 jelöltet, és a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtse. A listaállításhoz szükséges ajánlások számát az NVB állapítja meg.

    A területi listákra külön szavazólapon lehet szavazni úgy, hogy a nemzetiségi választópolgár a szavazólapon szereplő listák közül egyet választ. A listák a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz.

    Nem szerezhet mandátumot:

    a) a nemzetiségi jelölő szervezet területi listája, ha a területi listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy

    b) a közös területi lista, ha a területi listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több nemzetiségi jelölő szervezet által állított közös területi lista esetében tizenöt százalékát nem érte el.

    Ha a listán kevesebb jelölt van, mint a lista által megszerzett mandátumok száma, a ki nem osztott mandátum betöltetlen marad.

    A választás eredménytelen, ha a kiosztott mandátumok száma nem éri el a képviselői helyek számának több mint felét.

  • Az országos választást kötelező kitűzni, nincs feltételhez kötve. Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az ország területe egy választókerületet alkot.

    A megválasztható képviselők száma a (névjegyzékben szereplő) nemzetiségi választópolgárok száma alapján eltérő, mégpedig

    – tizenöt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján nem több mint ötezer,

    – huszonhárom fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötezer,

    – harmincegy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint tízezer,

    – harminckilenc fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint huszonötezer,

    – negyvenhét fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötvenezer.

    A listaállítás feltétele, hogy a nemzetiségi szervezet az országban kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások legalább 10%-án állítson legalább 1-1 jelöltet, valamint, hogy a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtse. A listaállításhoz szükséges ajánlások számát az NVB állapítja meg.

    Az országos listákra külön szavazólapon lehet szavazni úgy, hogy a nemzetiségi választópolgár a szavazólapon szereplő listák közül egyet választ. A listák a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz.

    Nem szerezhet mandátumot:

    a) a nemzetiségi jelölő szervezet országos listája, ha az országos listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy

    b) a közös országos lista, ha az országos listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több nemzetiségi jelölő szervezet által állított közös országos lista esetében tizenöt százalékát nem érte el.

    Ha a lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben