A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása

A települési önkormányzati képviselők választása eltérően alakul, attól függően, hogy a települést 10 000 főnél kevesebben vagy többen lakják.

Települési önkormányzati képviselők választása a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken

A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a választás ún. „egyéni listás” választási rendszer alkalmazásával történik. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre adhatja le szavazatát, ahány képviselő a településen választható (kevesebb jelöltre lehet szavazni, de többre nem). A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település egésze alkot egy választókerületet (tehát a település valamennyi választópolgára ugyanazon jelöltek közül választhat), amelyben a képviselők száma a következőképpen alakul:

a) 100 lakosig 2 fő,

b) 1 000 lakosig 4 fő,

c) 5 000 lakosig 6 fő,

d) 10 000 lakosig 8 fő.

Azok a jelöltek lesznek képviselők, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot. Ha az egyéni lista jelöltjét polgármesternek is megválasztották, úgy őt törölni kell az egyéni listáról.

A nemzetiségi jelölt kedvezményes módon szerezhet mandátumot, feltéve, hogy a választás kitűzésekor a névjegyzékben szereplő választópolgárok legalább 50 %-a az adott nemzetiség nemzetiségi névjegyzékében is szerepelt. Ha sem a polgármester-választáson, sem az egyéni listán nem szerez mandátumot adott nemzetiség egyetlen jelöltje sem, meg kell állapítani az egyéni listán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok 2/3-át. Kedvezményes mandátumhoz jut a nemzetiségnek az a jelöltje, aki az így megállapított szavazatszámnál többet ér el. Ha egy nemzetiséghez tartozó több ilyen jelölt is van, akkor a legtöbb szavazatot elért nemzetiségi jelölt jut kedvezményes mandátumhoz, szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt a kedvezményes mandátumról. Az így elnyert kedvezményes mandátummal bővül a képviselő-testület létszáma.

Települési önkormányzati képviselők választása a 10 000-nél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben

A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – szerezhetnek mandátumot. Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma a települések lakosságszámához igazodik az alábbiak szerint:

• 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum (11 tag),

• 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum (14 tag),

• 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum (17 tag),

• 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum (20 tag).

Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén időközi választást kell tartani.

A kompenzációs lista és a nemzetiségi kompenzációs lista az egyéni választókerületben összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben a mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazat, a mandátumot szerző jelöltnek nem keletkezik töredékszavazata.

Nem kap mandátumot, ezért nem vehet részt a mandátumkiosztásban a jelölő szervezet kompenzációs listája, ha az azt állító jelölő szervezet jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok 5%-át nem érték el, valamint a közös kompenzációs lista, ha a közös listát állító jelölő szervezetek közös jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok 10%-át, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös kompenzációs lista esetében 15%-át nem érték el. Ezeket a szabályokat a nemzetiségi kompenzációs listára nem kell alkalmazni.

A nemzetiség kompenzációs listáról a jelöltek az egyéni választókerületben megszerzett szavazataik száma szerinti sorrendben szereznek mandátumot. Szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt.

A kompenzációs listás eredményt az egyéni választókerületi eredmények jogerőssé válását követően kell megállapítani. A kompenzációs listáról a jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében kapnak mandátumot. A nemzetiségi kompenzációs listáról az szerzi meg a mandátumot, aki az egyéni választókerületi szavazáson a legtöbb szavazatot kapta (szavazategyenlőség esetén sorsolást kell tartani).

Ha a jelöltet polgármesternek vagy egyéni választókerületben képviselőnek is megválasztották, úgy őt – a polgármester-választás és az egyéni választókerületi választások eredményének jogerős megállapítása után, még a kompenzációs listás eredmény megállapítása előtt – a kompenzációs listáról törölni kell. A kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.