Az európai parlamenti képviselők választása

2024. március 7. (csütörtök)

Az európai parlamenti választásokon az uniós tagállamok polgárai képviselőket választanak az Európai Unió egyik fő intézményébe, az Európai Parlamentbe, az uniós polgárok érdekeinek európai szinten történő képviselete céljából.

Az európai parlamenti választásokat ötévente tartják meg, Európán belül mindenütt egy meghatározott időtartamon belül. Magyarországon a választás pontos dátumát a köztársasági elnök tűzi ki. A soron következő európai parlamenti választásokat 2024. június 6. és 9. között tartják az unió tagállamaiban, a közös alapelvekre figyelemmel Magyarországon várhatóan június 9-én. A választások lebonyolítása az egyes országok feladata azzal, hogy a közös alapelveket az országoknak alkalmazniuk kell:

  • a választások négy napon át, csütörtöktől vasárnapig tartanak,
  • az egy politikai pártból választott EP-képviselők száma arányos az általa kapott szavazatok számával,
  • az európai állampolgárság egyik részjogosultsága alapján a más tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok szavazhatnak (aktív választójog) és indulhatnak (passzív választójog) a választáson is abban az uniós országban, ahol élnek,
  • minden polgár csak egyszer szavazhat.

Magyarországon a választás anyagi jogi szabályait az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény szabályozza, amely meghatározza a választási rendszer elemeit, a listaállítás feltételeit, az eredmény megállapításának szabályait.

Az európai parlamenti képviselők választásának rendszere

  • Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán az jogosult választójogát gyakorolni, aki

    • a választás napjáig betölti a 18. életévét vagy 18. életévének betöltése előtt házasságot köt,
    • Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar vagy uniós állampolgár (uniós állampolgár esetében akkor, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja; az ehhez szükséges kérelmet itt lehet benyújtani),
    • magyar állampolgárként sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem rendelkezik lakóhellyel (ehhez előzetes regisztráció szükséges),
    • a bíróság jogerős döntéssel nem tiltotta el a választójogától.

    Az Európai Parlament tagjainak választásán való részvételre vonatkozó további szabályokról itt olvashat bővebben.

  • Az egyes uniós országokból megválasztott képviselők számáról minden választás előtt megállapodás születik, és a degresszív arányosság elvén alapul, ami azt jelenti, hogy egy nagyobb országból származó EP-képviselő több embert képvisel, mint egy kisebb ország képviselője.

    Az EP képviselők számát azzal határozzák meg, hogy számuk nem haladhatja meg a 750 + 1 (elnök) főt.

    A soron következő 2024. évi választás során 720 európai parlamenti képviselőt választanak meg, 15-tel többet, mint az előző választáson. Magyarországon a 2024. évi választáson 21 európai parlamenti képviselőt választanak, ugyanannyit, mint a 2019-es választások során.

    A képen szöveg, képernyőkép, Színesség, tér látható

     

  • Az Európai Parlament képviselőinek megválasztásakor az uniós jog alapján minden tagország választási rendszerének biztosítania kell az arányos képviseletet, ami azt jelenti, hogy az egyes pártokból megválasztott képviselők száma a párt által megszerzett szavazatok arányától függ.

    Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek választása arányos rendszerben, listás szavazással történik, amely során a választópolgárok egy listára szavazhatnak. Azokra a pártokra lehet szavazni, amelyek a törvényben meghatározott időpontig megszerzik a megfelelő számú érvényes ajánlást.

    Miután megválasztották az EP-képviselőket, a legtöbbjük csatlakozik egy transznacionális politikai csoporthoz. Az EP-képviselők tehát – nem nemzeti hovatartozáson – , hanem közös eszméken alapuló politikai csoportokba tömörülnek, míg a képviselőcsoportokhoz nem csatlakozók független képviselők. A képviselőcsoport létrehozásához legalább 23 képviselő szükséges, akiknek a tagállamok legalább 1/4 -ét kell képviselniük. Egyszerre egy képviselőcsoportba lehet tartozni. Jelenleg az Európai Parlamentben 7 képviselőcsoport van.

  • Magyarország területe egy választókerületet alkot, ami azt jelenti, hogy mindenki ugyanarra a listára adhatja le voksát.

  • Listát azok a Magyarországon bejegyzett pártok állíthatnak, amelyek a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szerepelnek. A választáson listát állítani szándékozó pártot a választás kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottságnál vagy bármely területi választási bizottságnál jelölő szervezetként be kell jelenteni. Listát az a párt állíthat, amely legalább 20 000 ajánlást összegyűjt. Listát a pártok önállóan vagy közösen állíthatnak. Egy választópolgár több listát is ajánlhat, de egy listát csak egyszer. Egy személy csak egy listán fogadhat el jelölést.

    A jelölő szervezet bejelentésével kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat.

    A listaállítással kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat.

  • A mandátumszerzési küszöb

    A magyar választási rendszer 5%-os küszöböt alkalmaz. A küszöb mértékét nem befolyásolja, hogy a lista állításában hány párt vesz részt. A listákra leadott érvényes szavazatok összesítése alapján megállapításra kerül, hogy melyek azok a listák, amelyekre leadott érvényes szavazatok száma nem éri el az összes szavazatszám több mint 5%-át. Ezek a listák nem kaphatnak mandátumot.

    A mandátumkiosztás

    A mandátumokat a mandátumszerzési küszöböt elérő listák között kell kiosztani az ún. d’Hondt módszerrel:

    • össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorát az egyes listákra leadott szavazatok számai képezik,
    • minden lista szavazatai alatt képezni kell egy számoszlopot, amelynek első száma az adott lista szavazatainak a fele, a következő szám a harmada, a negyede stb.,
    • meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt az eljárást folytatjuk, míg az összes mandátum kiosztásra nem kerül. Ha az utolsó kiosztandó mandátum – a következő legnagyobb szám azonossága következtében – több listát is megilletne, az Nemzeti Választási Bizottság által előzetesen elvégzett sorsolásnak megfelelő sorrendben kell kiosztani a mandátumokat.

    A listáról a jelöltek a jelölő szervezet által előzetesen meghatározott sorrendben szereznek mandátumot, azt a választópolgár a szavazatával nem befolyásolja (zárt lista).

    Az európai választásokkal kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat.

    A magyarországi európai választásokkal kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat.

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben