Gyakran ismételt kérdések

Általános tudnivalók: kitűzés, jogszabályi háttér

Keresés a gyakran ismételt kérdések között
Kérjük adja meg azt a kifejezést amire keresni akar a gyakran ismételt kérdések között!

  • A nemzetiségi önkormányzati választás napja 2019. október 13.

    A szavazás napját a Nemzeti Választási Bizottság tűzte ki július 30-án.
  • A 13 nemzetiség a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

  • A választópolgárok szeptember 27-én 16 óráig vetethetik fel magukat a nemzetiségi névjegyzékbe. Aki nem veteti fel magát a nemzetiségi névjegyzékbe, az nem szavazhat a nemzetiségi képviselők választásán, és nem is indulhat jelöltként.

  • Regisztrálni személyesen vagy levélben a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban működő helyi választási irodában (a jegyzőnél), illetve interneten, a www.valasztas.hu oldalon lehet szeptember 27-én 16 óráig.

  • Nem, mivel csak magyar állampolgárok regisztrálhatnak nemzetiségi választópolgárként.

  • Települési nemzetiségi önkormányzati választást ott lehet kitűzni, ahol a legutóbbi (2011-es) népszámlálás során legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.

  • Nem feltétlenül, csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol legalább annyi jelölt indul, mint a megválasztható képviselők száma (három vagy öt).

  • A nemzetiségi önkormányzatokat öt évre választják meg.

  • Nem, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása során a jelöltek, jelölő szervezetek nem részesülnek kampánycélú költségvetési támogatásban.

A nemzetiségi önkormányzati képviselők választása

Keresés a gyakran ismételt kérdések között
Kérjük adja meg azt a kifejezést amire keresni akar a gyakran ismételt kérdések között!

  • A szavazókör pontos címét és a választópolgár nemzetiségét (amennyiben regisztráltatta magát a névjegyzékben) a megküldött értesítő tartalmazza. Amennyiben az értesítő megküldése után, de szeptember 27-én 16 óráig regisztrál nemzetiségiként, akkor ugyanabban a szavazókörben szavazhat, ahol a helyi önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre.

    A korábbiaktól eltérően nincs külön nemzetiségi szavazókör, ugyanabban a szavazóhelyiségben lehet szavazni a települési, területi (megyei, fővárosi), illetve országos nemzetiségi önkormányzatokra is, ahol a polgármesterre és a képviselőkre.

  • Jelölt csak nemzetiségi jelölő szervezet jelöltjeként indulhat, független nemzetiségi jelölt nincs.

    A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő jelöléséhez a nemzetiségi névjegyzékben július 30-án szereplő választópolgárok öt százalékának, de legalább öt választópolgárnak az ajánlása szükséges.

    A területi (megyei, fővárosi) nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a fővárosban, megyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a nemzetiségi választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte.

    Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a nemzetiségi választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte.

    A szükséges ajánlások számát a Nemzeti Választási Bizottság a választás kitűzéséről szóló határozatában állapította meg.

  • Nincs ilyen kötöttség.

  • A jelöltnek szerepelnie kell az adott nemzetiségi névjegyzékben, és nem lehetett más nemzetiség jelöltje 2014-ben ill. az azóta kitűzött (időközi) nemzetiségi önkormányzati választásokon. Nyilatkoznia kell továbbá, hogy a nemzetiség képviseletét vállalja, továbbá a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

  • Egy nemzetiségi választópolgár egy adott nemzetiség több jelöltjét, illetve listáját is ajánlhatja, de egy jelöltet, listát csak egyszer. Csak annak a nemzetiségnek a jelöltjeit lehet ajánlani, amilyen nemzetiségként a választópolgár a névjegyzékben szerepel.

  • Ajánlást gyűjteni augusztus 24-től

    • a települési önkormányzati jelölt számára szeptember 9. 16 óráig
    • a területi, országos listára szeptember 10. 16 óráig lehet.

  • A választópolgárok jogosultak megtiltani, hogy a választási szervek a róluk nyilvántartott adatokat kiadják a jelölőszervezeteknek kampánycélokra. Fontos: a nemzetiségi jelölő szervezetek az ajánlóívek átvételekor mindenképpen megkapják az adott nemzetiségi névjegyzékben szereplő valamennyi választópolgár nevét és lakcímét az ajánlásgyűjtés elősegítése érdekében, azokét is, akik korábban adatletiltással éltek.

A választás előtt: értesítő, jelöltajánlás

Keresés a gyakran ismételt kérdések között
Kérjük adja meg azt a kifejezést amire keresni akar a gyakran ismételt kérdések között!

  • A települési, a megyei/fővárosi és az országos nemzetiségi önkormányzatokat is közvetlenül választják a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok.

    A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol – mivel nem vallották magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak – a települési választást nem lehetett kitűzni.

  • A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma

    • három fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján, július 30-án a településen kevesebb mint száz fő volt,
    • öt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján, július 30-án a településen legalább száz fő volt.

  • Hét főből áll a megyei, illetve a fővárosi nemzetiségi önkormányzat.

  • A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ott kell kitűzni, ahol a kitűzött települési választások száma legalább tíz (a fővárosban vagy a megyében).

  • Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők száma

    • tizenöt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján, július 30-án nem volt több, mint ötezer (vagyis ilyen a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovén és az ukrán országos önkormányzat),
    • huszonhárom fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján, július 30-án több volt, mint ötezer (nincs ilyen nemzetiség),
    • harmincegy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján, július 30-án több volt, mint tízezer (vagyis ilyen a horvát és a szlovák országos önkormányzat),
    • harminckilenc fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján, július 30-án több mint huszonötezer volt,
    • negyvenhét fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján, július 30-án több mint ötvenezer volt (vagyis ilyen a német és a roma országos önkormányzat).

  • A szavazólap két nyelven készül: magyarul és az adott nemzetiség nyelvén. Kivétel ez alól az örmény és roma nemzetiségi szavazólap, amelyet csak magyarul nyomtatnak.

  • A nemzetiségi választópolgár a települési önkormányzati választáson legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi képviselő a településen választható (három vagy öt, a regisztrált nemzetiségi választópolgárok számától függően).

    A területi, ill. országos nemzetiségi önkormányzati választáson érvényesen egy listára lehet szavazni.

  • Igen, a bejutási küszöb az önállóan induló jelölő szervetek esetében 5%, két jelölő szervezet közös indulása esetén 10%, kettőnél több jelölő szervezet közös indulása esetén 15%.

Ügyintézés, a választás napja

Keresés a gyakran ismételt kérdések között
Kérjük adja meg azt a kifejezést amire keresni akar a gyakran ismételt kérdések között!

  • A nemzetiségi önkormányzati választáson mindenki csak a saját lakóhelye szerinti szavazókörben szavazhat. Aki azonban a lakóhelye mellett bejelentett tartózkodási hellyel (korábbi nevén ideiglenes lakcím) is rendelkezik, és ezt június 26-ig létesítette, valamint a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart, az választhat, hogy melyik településen szeretne részt venni a választáson. Ha úgy dönt, hogy a tartózkodási helyén akar szavazni, akkor kérheti átjelentkezését a lakcíme szerinti választási irodától. Átjelentkezni október 9-én 16 óráig lehet. Az átjelentkezés a nemzetiségi választásra és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására együtt történik.

  • Mivel az általános választáson nincs külön nemzetiségi szavazókör, ezért azt a választópolgárt (nemzetiségit is), aki október 9-én 16 óráig kérte, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, és akinek a lakcíme szerinti kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a helyi választási iroda átteszi az azonos településen és helyi önkormányzati választókerületben lévő, akadálymentes szavazókörbe.

  • Azok a választópolgárok igényelhetnek mozgóurnát, akik nem tudnak elmenni a szavazóhelyiségbe:

    • egészségi állapotuk (illetve fogyatékosságuk) miatt,

    • vagy fogva tartásuk miatt.

    (amennyiben az a cím, ahova a mozgóurnát kéri és a választópolgár lakcíme ugyanabban a szavazókörben található).

    Aki a mozgóurnát más indokkal (pl. kényelmi szempontok miatt) kéri, annak a kérését a helyi választási iroda, illetve a szavazatszámláló bizottság elutasítja.

    Mozgóurnával való szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság két tagja a szavazás napján felkeresi a választópolgárt az általa megadott címen (pl. kórházban).

    A mozgóurna iránti kérelmet

    • levélben vagy ügyfélkapu nélkül a valasztas.hu honlapon legkésőbb október 9-ig (szerda),

    • személyesen október 11-ig (péntek), vagy

    • ügyfélkapuval a valasztas.hu honlapon a szavazás napján (október 13. vasárnap) 12 óráig,

    • meghatalmazott útján vagy meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítésével a szavazás napján, legkésőbb 12 óráig

    kell benyújtani.

    Aki mozgóurnát kért, a szavazókörben „hagyományos módon” nem szavazhat, kizárólag mozgóurnával!
  • Nem. Szavazni kizárólag személyesen lehet.
  • Nem lehet.
  • Szavazni a szavazás napján (október 13-án, vasárnap) 6 órától 19 óráig lehet.

  • Az általános választáson nincs külön nemzetiségi szavazókör: ugyanabban a szavazóhelyiségben lehet szavazni a települési, területi (megyei, fővárosi), illetve országos nemzetiségi önkormányzatokra is, ahol a polgármesterre és a képviselőkre Ennek címét az értesítő tartalmazza.

    A nemzetiségi választáson az szavazhat, aki a kinyomtatott nemzetiségi névjegyzéken szerepel (ezen akkor szerepelhet, ha legkésőbb szeptember 27-ig felvetette magát a nemzetiségi névjegyzékbe), és a szavazólapok átvételekor alá is írja azt.

  • A szavazás során a választópolgárnak a nemzetiségi, zöld színű szavazólapokat a zöld színű borítékba kell helyeznie, amelyen a nemzetiség megjelölése fel van tüntetve. A zöld borítékot mindenképpen le kell zárni, mert a lezáratlan borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található szavazólapok érvénytelenek!

  • Nem. A zöld borítékot, amely a nemzetiségi szavazólapokat tartalmazza, minden esetben le kell zárni!

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben