A Nemzeti Választási Bizottság
101/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Keresztény Zoltán magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 11 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÖRVÉNY MEGALKOTÁSÁVAL KÖTELEZZE ARRA A KORMÁNYT, HOGY MAGYARORSZÁG AZ EURÓÖVEZETHEZ VALÓ CSATLAKOZÁSA ÉRDEKÉBEN HIVATALOSAN KÉRJE FELVÉTELÉT AZ EURÓPAI ÁTVÁLTÁSI ÁRFOLYAM-MECHANIZMUS (ERM II.) RENDSZERÉBE?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. szeptember 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
I.
Indokolás
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2017. augusztus 14-én 9 óra 55 perckor személyesen eljárva nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Szervező a népszavazásra javasolt kérdéshez 22 választópolgár támogató aláírását mellékelte, melyekből 21 támogató aláírás megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-126199/2017. számú, 2017. augusztus 11-én kelt határozatát, melyben a Hatóság Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[4] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
III.
[Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozás vizsgálata]
[6] A Nemzeti Választási Bizottság elsőként azt vizsgálta meg, hogy Szervező által benyújtott népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése alapján az Országgyűlés feladat - és hatáskörébe tartozik-e.
[7] A jelen eljárás során tárgyalt népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy Magyarország az euroövezethez való csatlakozása érdekében hivatalosan kérje felvételét az európai átváltási árfolyam-mechanizmus (ERM II.) rendszerébe.
[8] A kezdeményezéssel, mint monetáris politikát érintő kérdéssel összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság szükségesnek tartotta áttekinteni, hogy hogyan illeszkedik az európai átváltási árfolyam-mechanizmus intézménye a hatályos magyar és Európai Uniós szabályozás rendszerébe. Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (2016/C 202/01) (a továbbiakban: EUMSz.) megkülönbözteti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket teljesítő, és az azokat nem teljesítő, eltéréssel rendelkező tagállamokat (EUMSz. 139. cikk). Az euroövezethez való csatlakozásról az EUMSz. 140. cikk (2) bekezdése értelmében a végső döntést az Európai Unió Tanácsának azon tagállamai hozzák meg, amelyek fizetőeszköze az euró. A pozitív döntés előfeltétele, hogy minden eltéréssel rendelkező tagállam megfeleljen az EUMSz. 140. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, az úgynevezett konvergencia-kritériumoknak, amelyek közül az egyik az ERM II. rendszerben eltöltött idő.
[9] Az árfolyam-mechanizmus eljárási szabályait a 2006/C 73/08-as számú megállapodás (a továbbiakban: ERM II. megállapodás) tartalmazza, melynek részesei az eurozónához nem tartozó nemzeti bankok, illetve a zóna országait képviselő Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB). Az eljárási szabályok kidolgozásában az Európai Unió valamennyi központi bankja részt vett, így a megállapodás aláírója a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) is. Az ERM II. megállapodás preambulumának (3) bekezdése szerint az ERM II. segít annak biztosításában, hogy az ERM II-ben részt vevő, euroövezeten kívüli tagállamok politikáikat a stabilitás irányába orientálják, támogatja a konvergenciát, és ezáltal hozzájárul az euró bevezetésére ezen tagállamok által kifejtett erőfeszítésekhez.
[10] A megállapodáson belül egy második lépcsőt jelent az árfolyam-mechanizmus rendszerébe való belépés érdekében megkötött megállapodás az EKB és az adott nem euroövezeti ország nemzeti bankja között, melyben meghatározásra kerül az euroövezeten kívüli tagállam valutája és az euró között egy középárfolyam. [ERM II. megállapodás preambulum (3) bekezdés] A mechanizmus érvényesülése során ezen középárfolyam alatt és felett egy ±15 %-os standard árfolyam-ingadozási sáv helyezkedik el, amelyben mozoghat a nemzeti valuta árfolyama. Ezt a tényleges ERM II. tagságot a nem eurózóna tagállamok közül jelenleg csak Dánia teljesíti.
[11] Az ERM II. megállapodásban meghatározott árfolyam-szabályozási rendszerbe való belépés a monetáris politika körébe tartozó döntést igényel. A magyar monetáris politikáért az Alaptörvény 41. cikkének (1) bekezdése alapján Magyarország központi bankja, az MNB sarkalatos törvényben meghatározott módon felelős. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Mnbtv.) 1. § (1) bekezdése alapján az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja. A 4. § (1) bekezdés értelmében az MNB elsődleges feladata meghatározni és megvalósítani a monetáris politikát. Az MNB árfolyamrendszerrel kapcsolatos feladatait az Mnbtv. 15. fejezete szabályozza, a 22. § (2) bekezdés kimondja, hogy az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. Az árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik az MNB árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját.
[12] A fentiek alapján az ERM II. megállapodás árfolyam-szabályozási rendszerébe való belépéshez előzetesen a Kormány, illetve az MNB együttes döntése, majd a csatlakozási szándék kinyilvánítását követően a hatályba lépéshez az MNB és az EKB közötti, a forint és az euró középárfolyamának meghatározásáról szóló megállapodás megkötése szükséges. Mindezek alapján pedig a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában nem az Országgyűlést, hanem a Kormányt és az MNB-t kívánja kötelezni, a kérdésben megjelölt döntés meghozatala ugyanis nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe.
[13] Ez utóbbi tény megváltoztatására és a kérdés hitelesíthetőségének alátámasztására a népszavazási kérdésben használt „az Országgyűlés törvény megalkotásával kötelezze arra a Kormányt” fordulat sem alkalmas.
[14] Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt követelménnyel azonos szabályozást tartalmazott a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 28/B. § (1) bekezdése. E szabály értelmezése kapcsán az Alkotmánybíróság 84/2009. (IX. 3.) AB határozatában rögzítette, hogy „a népszavazás tárgyának az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdés értelmében az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésnek kell lennie, ezért nem fogadható el, ha a kérdésben más állami szerv van címzettként megjelölve. Ebben az esetben ugyanis a feltenni szándékozott kérdés vagy nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, s akkor arról eleve nem lehet népszavazást tartani, vagy ha igen, akkor a kérdésben megjelölt szerv csak akkor tehet eleget a kérdésben foglalt kötelezettségének, ha az Országgyűlés módosítja az arra irányadó hatályos jogszabályokat s felhatalmazza az érintett szervet. [65/2008. (IV. 30.) AB határozat, ABH 2008, 599, 602.; 66/2008. (IV. 30.) AB határozat, ABH 2008, 604, 607.]” (ABH 2009, 803, 805)
[15] A Nemzeti Választási Bizottság amiatt tekinti irányadónak a hivatkozott AB döntésben foglalt érvelést, mert a jelen eljárásban vizsgált kérdés is a Kormány kötelezésére irányul, azzal az eltéréssel, hogy itt Szervező a nyilvánvaló alkotmányos szabályba való ütközést „az Országgyűlés törvény megalkotásával kötelezze” kitétellel próbálja elfedni.
[16] A Bizottság visszautal továbbá a 8/2017. számú határozatában alkalmazott érvelésre is. Hangsúlyozza, hogy az eredményes népszavazást követően az Országgyűlés nem egy eddig nem szabályozott, Kormány számára is nyitva álló jogalkotási tárgykört vonna magához annak érdekében, hogy a népszavazás által meghatározott tartalmú törvényi szabályozást alkosson (jogalkotást végezzen), hanem egy egyedi, szabályozó tartalommal nem bíró jognyilatkozat (felvétel kezdeményezése meghatározott nemzetközi megállapodáshoz) kiadására „utasítaná” a Kormányt.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság a népszavazásra javasolt kérdésről a fentiekben részletezett érvelés alapján megállapítja, hogy mivel a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésébe ütközik, valamint az abban foglalt követelmény megkerülésére irányul, országos népszavazásra nem bocsátható.
[18] A Bizottság a kérdésben megjelölt általános céllal, az „euróövezethez való csatlakozás”-sal összefüggésben megjegyzi, hogy az nem valósítható meg csupán az ERM II. megállapodás árfolyam-szabályozási rendszerébe való belépéssel. Ehhez ugyanis a konvergencia-kritériumok mindegyikének teljesítése szükséges, melyekről az EUMSz. 140. cikk (1) bekezdése, illetve a Szerződéshez csatolt 13. számú jegyzőkönyv rendelkezik.
[19] A kritériumok a 140. cikk (1) bekezdés 1-4. francia bekezdése alapján a következőek: árstabilitás magas fokának elérése, az állam pénzügyi helyzetének fenntarthatósága, az ERM II. rendszerben megfelelően eltöltött idő, illetve a kamatokra vonatkozó konvergencia-kritérium teljesítése. A feltételek teljesítéséről a 140. cikk (2) bekezdése alapján az Európai Unió Tanácsa a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt és az Európai Tanácsban folytatott vitát követően határoz. Az Európai Unió Tanácsa az azon tagállamait képviselő tagjai minősített többségével hoz döntést, amelyek pénzneme az euró.
[20] A konvergencia-kritériumok teljesítéséhez azonban az előző bekezdésekben már részletezett monetáris politikán túl a fiskális politika eszközei is szükségesek. A fiskális politika, avagy költségvetési politika a gazdasági kormányzás alapvető eszköze, költségvetési eszközökkel történő gazdaságbefolyásolás. Az Alaptörvény N) cikk (1) és (2) bekezdése alapján Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, amelyért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány a felelős. Az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a költségvetés tervezése, javaslat kialakítása a Kormány kizárólagos jogköre, ugyanígy a Kormánynak kell beszámolnia a zárszámadási törvényjavaslat keretében arról, hogy az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetést miként hajtotta végre. A 36. cikk (3) bekezdése tartalmazza a költségvetés végrehajtására vonatkozó felhatalmazást, az appropriációt, amelynek alapelveit a 37. cikk (1) bekezdése tartalmazza, alkotmányos rangra emelve a törvényesség, eredményesség és átláthatóság követelményét.
[21] Összességében megállapítható, hogy a népszavazási kérdésben megjelölt általános cél, az „euróövezeti csatlakozás” eléréséhez számos olyan, következetesen érvényesített, egymással összefüggő szabályozási rendszer, egyedi döntés szükséges, amelyeket a hatáskörök gyakorlói, az Országgyűlés, a Kormány és az MNB együttműködve tudnak megvalósítani. Így pusztán az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jogalkotással a kérdésben megjelölt cél nem valósulhat meg.
IV.
[Az Alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]
[22] A Nemzeti Választási Bizottság a kezdeményezés vonatkozásában az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt szabálynak való megfelelésen túl indokoltnak tartotta az Alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálatát is, melyről az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja rendelkezik.
[23] Az Alaptörvény az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza, ebből kifolyólag az csak a saját rendszerén belül, az általa feljogosított alkotmányozó hatalom által és a benne meghatározott eljárás szerint módosítható. Az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy „MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.” Az 1. cikk (2) bekezdés a) pont az Országgyűlés hatáskörén belül szabályozza az Alaptörvény megalkotását és módosítását, vagyis az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés. Az Alaptörvény elfogadásával és módosításával kapcsolatos rendelkezéseket az S) cikk tartalmaz. Az Alaptörvény módosítására csak az itt meghatározott követelmények betartásával kerülhet sor. [Knk.IV.37.728/2013/3. számú végzés]
[24] A népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően történhet. A népszavazásra bocsátott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást. Ezen túlmenően viszont népszavazásnak van helye – ha az tiltott tárgykört nem érint – valamennyi az Országgyűlés feladat-és hatáskörébe tartozó kérdésben.
[25] A közvetlen hatalomgyakorlással kapcsolatos fentiekben hivatkozott szabályokat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény értelmezése kapcsán az Alkotmánybíróság már 2/1993.(I.22.) AB határozatában kimondta. Az Alkotmánybíróság a népszavazás alkotmányos funkcióját értelmezve, hivatkozott döntésében rögzítette, hogy:„1. Magyar Köztársaság alkotmányos rendjében a népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a képviselet. Népszavazás csak az Alkotmány és az alkotmányosan hozott törvények keretei között dönthet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. 2. A népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően történhet. A népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magába burkolt alkotmánymódosítást.” [2/1993. (I. 22.) AB határozat, ABH 1993, 37.]
[26] Ahogyan az már jelen határozat III. pontjában kifejtésre került, a kérdés által megfogalmazott általános cél az euroövezethez való csatlakozás. Ennek megvalósulása, az euroövezethez való tartozás azzal a következménnyel járna, hogy Magyarországon a hivatalos fizetőeszköz megváltozna, a forint helyett az euró kerülne bevezetésre. Azt, hogy hazánk hivatalos pénzneme a forint, az Alaptörvény K) cikke rögzíti.
[27] A leírtak alapján megállapítható, hogy a népszavazásra javasolt kérdésben megfogalmazott cél végső soron a jelenlegi, az Alaptörvényben rögzített hivatalos pénznemnek, a forintnak az euró általi felváltására irányul. A kérdésnek ez az Alaptörvénnyel össze nem egyeztethető vonulata egy eredményes népszavazás esetén kizárólag az Alaptörvény, nevezetesen a K) cikk módosításával lenne csak megvalósítható.
[28] A népszavazásra bocsátott kérdés azonban, ahogyan az a fentiekben részletesen kifejtésre került, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást. A Kúria ezzel egyező álláspontot fogadott el már hivatkozott, Knk.IV.37.728/2013./3. számú végzésében. E döntésében a legfőbb bírói fórum rögzítette, hogy „az „alkotmányozó hatalom” az Országgyűlés, az Országgyűlés alkotja meg az Alaptörvényt, annak módosítása tárgyában népszavazásnak nincs helye.”
[29] Fenti jogi érvelés alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy mivel a kérdés fentiekben felvázolt, Alaptörvénnyel ellentétes tartalma egy eredményes népszavazás esetén az Alaptörvény módosítását eredményezné, az sérti az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott tilalmat, így a kezdeményezés ezen okból sem bocsátható népszavazásra.
V.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[30] A Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak tartotta a kezdeményezés abból a szempontból való vizsgálatát is, hogy az megfelel-e a népszavazási eljárásban alkalmazandó egyértelműség követelményének. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles”.
[31] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésének utolsó mondata, mely szerint a népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező, azt jelenti, hogy a kötelezettség tartalmának, a jogalkotás céljának és irányának egyértelműen ki kell derülnie a kérdésből annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
[32] Ahogyan az már jelen határozat III. pontjában kifejtésre került, a kérdésben meghatározott ERM II.-be való belépés az euroövezethez való csatlakozásnak csupán egyik, a konvergencia-feltételek között nevesített kritériuma. Azáltal, hogy a kérdés az euró bevezetéséhez szükséges feltételek közül csupán az egyik teljesítésére vonatkozóan ír elő kötelezést, a jogalkotó vonatkozásában azt a bizonytalanságot eredményezi, hogy nem eldönthető számára, hogy a többi konvergencia-kritérium teljesítése miatt terheli-e egyéb jogalkotási kötelezettség.
[33] További ellentmondásra ad okot, hogy a kérdésben megfogalmazott kötelezés (az ERM II. rendszerhez csatlakozás) és cél (az euró bevezetése) a jelenleg is hatályos, 2184/2003. (VIII. 15.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Korm.határozat) már rögzítésre került. Ezért a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás olyan tartalmú jogalkotási kötelezettséget keletkeztetne, amely már egy létező, deklarált hosszú távú célkitűzéssel lenne azonos. Az euroövezethez való csatlakozás szándékának végleges feladása Magyarország konvergencia programja (2017-2021) alapján nem alátámasztható.
[34] A konvergencia program egy középtávú gazdasági pályát mutat be, ami az euroövezethez való csatlakozáshoz megkívánt referenciaértékek megközelítésére, elérésére, végső soron pedig meghaladására törekszik. Magyarország 2017-2021 közötti tervezési időszakra vonatkozó gazdaságpolitikai céljaként definiálható az európai sztenderdekhez való még szorosabb közelítés. Mindezek alapján nem egyértelmű, hogy a Korm.határozaton túl milyen további deklaratív célú jogalkotási lépés szükséges a konvergencia megvalósítására vonatkozó szándék alátámasztására.
[35] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[36] Jelen népszavazási kérdés a választópolgárban azt a téves képzetet kelti, hogy amikor az ERM II. rendszerébe való felvételről nyilvánít véleményt, valójában az euró bevezetéséről hoz döntést. A kezdeményezés csupán az egyik konvergencia-kritériumra, az árfolyam-mechanizmusban való részvételi szándékra irányul, azonban megtévesztő jelleggel, burkolt utalás formájában az euroövezeti csatlakozás szándékát is nevesíti, elfedve azt a tényt, hogy a közös valuta bevezetéséhez további konvergencia-kritériumoknak is meg kell felelni.
[37] A kérdés megtévesztő jellege nem csak a konvergencia-feltételek teljesítése tekintetében áll fenn, hanem abban is, hogy a választópolgár számára azt a téves látszatot kelti, hogy a hivatalos fizetőeszköz meghatározásáról népszavazás útján lehet dönteni. Az euró, mint hivatalos pénznem bevezetése tárgyában tartott érvényes és eredményes népszavazás eredménye, ahogyan az a határozat IV. pontjában már kifejtésre került, az Alaptörvény K) cikkében foglalt szabályozás okán csak az Alaptörvény módosításával lenne végrehajtható. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja azonban kizárja az Alaptörvény módosítására irányuló kezdeményezésben népszavazás tartását.
[38] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen kérdés nem teljesíti az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt népszavazási egyértelműség követelményét sem.
VI.
[A határozat indokolásának összegzése]
[39] Mivel a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt követelmény megkerülésére irányul, illetőleg az abban foglalt követelménnyel ellentétes, a 8. cikk (3) bekezdésének a) pontjába ütközik, valamint nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt népszavazási egyértelműség követelményének sem, a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva megtagadta.
VII.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[40] A határozat az Alaptörvény K), N) és S) cikkein, az 1. cikkén, a 8. cikk (2) bekezdésén és (3) bekezdés a) pontján, a 36. cikk (1), (3) és (4) bekezdésein, a 37. cikk (1) bekezdésén, a 41. cikk (1) bekezdésén, az EUMSz 139. cikkén, 140. cikk (1)- (2) bekezdésein, az EUMSz-hez csatolt 13. számú jegyzőkönyvön, az Mnbtv. 1. § (1) és 4. § (1) bekezdésein, a 22. § (2) bekezdésén, a Korm. határozaton, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-ain, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. szeptember 12.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke