A Nemzeti Választási Bizottság
1011/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Kassai Dániel (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 8 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon magánszemély kötelezettek esetében a lakóingatlanok végrehajtási eljárás keretében történő kiürítésére nem kerülhet sor október 1. és április 1. közötti időszakban?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. augusztus 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező - magánszemélyként - 2018. július 17-én, postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 28 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 24 támogató aláírás megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[3] Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására mellékelte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH/2018/4460/2/N. iktatószámú, 2018. július 12-én kelt, az adatkezelés bejelentéséről szóló igazolását is.
[4] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[5] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[6] A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség kétirányú, a választópolgár és a jogalkotó irányába fennálló követelményének is. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.”.
[7] A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a benyújtott népszavazási kérdést a választópolgári egyértelműség kritériumának való megfelelés szemszögéből vizsgálta meg.
[8] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség).
[9] Megállapítható, hogy Szervező által benyújtott népszavazási kérdés kizárólag a lakóingatlanok végrehajtási eljárás keretében történő kiürítésének elhalasztása (ún. kilakoltatási moratórium) törvényben szabályozott időtartamának módosítására irányul, a kapcsolódó jogi szabályozás változatlanul hagyása mellett.
[10] A kilakoltatási moratórium időtartamát a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 182/A. § (1) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint: „[a] végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását [174. § d) pont] a november 15-től április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.”.
[11] A fenti jogintézményt először a 2003. évi CXXIII. törvény iktatta be a magyar jogrendbe 2003. december 26-tól kezdődő hatállyal, melynek megalkotását a jogalkotó azzal indokolta, hogy „a bírósági végrehajtás eredményeként kilakoltatott személyek elhelyezése nehezen megoldható problémát jelent mind a hatóságoknak, mind pedig az adott lakókörnyezetben élőknek. A kilakoltatásra általában családokkal szemben kerül sor, akik sok esetben kiskorúakkal együtt kerülnek az utcára. (…) a téli hónapokban életük, testi épségük védelme, személyük és vagyonuk védelme alapszinten sem biztosított. Ez a helyzet tehát nem garantálja olyan, az Alkotmányban meghatározott alapjogok hatékony védelmét, mint például az élethez, az emberi méltósághoz való jog, vagy a gyermekek esetében a jog a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, amelyeket pedig az államnak is elő kell segítenie. A módosítás ezért az önhibájukon kívül, a legkritikusabb időszakban ilyen helyzetbe jutott családoknak kíván segítséget nyújtani ahhoz, hogy a lakás elvesztése miatti helyzet ne járjon automatikusan együtt az élet veszélyeztetésével, az emberi méltóság sérelmével, december 1-je és március 1-je közötti időszakra ugyanis kizárja a kilakoltatások foganatosítását.”.
[12] A kilakoltatási moratórium kezdetben december 1. és március 1. közötti 90 napos időtartamát a jogalkotó a 2010. évi LXXXI. törvénnyel április 15-ig meghosszabbította, majd 2017-ben revízió alá vette és a 2017. évi CXXXV. törvénnyel a jelenleg hatályos, azaz november 15-től április 30-ig terjedő 166 napos időtartamra módosította annak érdekében, hogy a lakóingatlanukat elveszíteni kénytelen adósok - illetve az önkormányzat jegyzője - számára a lakhatás biztosítására több idő álljon rendelkezésre. A moratórium közel 2 hónappal való meghosszabbításával a kilakoltatás elhalasztásának időtartama generálisan kiterjesztésre került a téli időszakon túl a hűvös őszi, tavaszi időszakra is.
[13] Szervező kezdeményezése a fenti időtartamot kívánja október 1-től április 1-ig terjedő időszakra, azaz 166-ról 182 napra módosítani. A kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás tehát mindösszesen 16 nappal hosszabbítaná meg a jelenlegi moratóriumot. Ugyanakkor Szervező hitelesítésre előterjesztett kérdése nem ad racionális indokolást a módosításra, nem konkretizálja annak célját, valamint nem ad választ arra sem, hogy e csekély eltérés, mely szintén az őszi, téli, tavaszi időszakot érintené, milyen módon változtatná meg a kötelezettek élethelyzetét, hogyan segítené őket kötelezetti jogviszonyaik rendezésében, különös tekintettel arra a körülményre, hogy a Vht. 182/A. § minden további rendelkezését változatlanul hagyná.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Nsztv. preambuluma szerint a népszavazás a demokratikus hatalomgyakorlás részeként „az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésének” eszköze. Jelen kérdés minden kétséget kizáróan e tárgykörbe tartozik, ugyanakkor a választópolgárokban azt a téves képzetet keltheti, hogy a kérdés sokkal nagyobb volumenű változtatásra irányul, mint ami látszólag benne foglaltatik. A kérdésben megtartásra kerülő referendum során a választópolgárok kizárólag a halasztás generális időtartamának kisebb mértékű (16 napos) módosításáról dönthetnének anélkül, hogy e szavazás eredménye más élethelyzetükre közvetlenül vagy közvetetten bármilyen hatással lenne.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés, annak megtévesztő jellege miatt a választópolgári egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazott követelményének nem felel meg. A Kúria már több döntésében is az egyértelműség sérelmére ható körülményként értékelte a kérdés megtévesztő voltát, nevezetesen, hogy nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglaltaknak az a kezdeményezés, amely kapcsán a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz. A Kúria gyakorlatában (Knk.IV.37.338/2015/3., Knk.IV.37.357/2015/2., Knk.IV.37.457/2015/3, Kvk.IV.37.388/2015/3. számú határozatok) a hitelesíteni kért kérdés megtévesztő tartalma a választópolgári egyértelműség hiányának megállapítására okot adó körülmény.
[16] Mindezek alapján a népszavazáshoz való jog jelen kérdésben tartott országos népszavazás esetén – tudatos döntés hiányában – csak formálisan érvényesülhet. A Kúria Knk.VII.37.371/2017/2. számú határozatában az egyértelműség vonatkozásában arra is rámutatott, hogy a választópolgárnak tudatában kell lennie, hogy mi a népszavazási kérdés valódi tartalma, annak milyen tényleges hatása lehet, és az esetlegesen eredményes népszavazást követően a kérdéshez kapcsolódó jogviszonyok hogyan változhatnak.
[17] Fentiekben részletesen kifejtett jogi indokolás alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének, ezért annak hitelesítést az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva megtagadta.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat a Vht. 182/A. §-án, az Nsztv. 3. §-án, a 4. §-án, a 9. §-án és a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. augusztus 14.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke