108/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság H. T. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. szeptember 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[1] Beadványozó 2017. szeptember 19-én 8 óra 7 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a 661/2014. számú NVB határozattal összefüggésben. Kifogásában Beadványozó hivatkozott a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjaiban foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás és a választási eljárás nyilvánossága eljárás alapelveinek sérelmére. Beadványozó 1., 2., 3., 4., 5. és 8. számú melléklettel bizonyítékokat is becsatolt.
[2] Kifogásában előadta, hogy álláspontja szerint a 661/2014. számú NVB határozat vonatkozásában a jogszabálysértés az, hogy a jogorvoslatra nyitva álló határidőben a Nemzeti Választási Bizottság fenti határozatát rövid úton nem kapta meg, illetve annak postai kézbesítésére is késedelmesen került sor. Álláspontja szerint jogszabálysértést az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság is elkövetett azzal, hogy az általa meghozott elsőfokú határozatot elektronikus úton Beadványozó részére megküldte, de ennek tényét az iratokon nem rögzítette. Beadványozó álláspontja szerint ennek következtében a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda sem értesülhetett elektronikus levelezési címéről.
[3] Beadványozó szerint mivel a 661/2014. számú határozatról csak a jogerő beálltát követően értesült, így az joghatás kiváltására alkalmatlan aktusnak minősül. Beadványozó kiemelte, hogy az NVB határozatoknak a közzététele a honlapon nem tekinthető közlésnek és nem várható el a választópolgároktól, hogy ilyen részletességgel figyelemmel kísérjék a választási szervek tevékenységét.
[4] Beadványozó ezt követően kifogásában a jogállamiság, a jogbiztonság, a tisztességes eljárás kérdéskörét, illetve a bírósághoz fordulás jogának és a jogorvoslathoz való jognak a lényegét elemezte az Alkotmány, az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság joggyakorlatának tükrében. Mindezek alapján szerinte megállapítható, hogy a Nemzeti Választási Iroda a jogszabályokkal és az Alkotmánybíróság döntéseivel ellentétes magatartást tanúsított. Beadványozó sérelmezi, hogy egy joghatás kiváltására alkalmatlan hatósági döntés állapított meg számára kötelezettséget, melyről a jogorvoslatra, a bírósági felülvizsgálatra nyitva álló határidőn belül nem értesült.
[5] Beadványozó sérelmezte továbbá, hogy a 661/2014. számú határozattal szemben benyújtott felülvizsgálati eljárásában a Kúria, illetve azt követően az alkotmányjogi panasz elbírálása során az Alkotmánybíróság kizárólag az elkésettség és a jogi képviselő hiánya miatt utasította el érdemi vizsgálat nélkül a beadványait, míg egyáltalán nem vizsgálta a késedelem okait és indokait, valamint a tényleges tudomásszerzés időpontját.
[6] Beadványozó álláspontja szerint a Nemzeti Választási Bizottság a beadványban kifejtettek alapján akkor jár el jogszerűen és alkotmányos keretek között, ha a korábban meghozott határozatát visszavonja, a végrehajtást megszünteti, illetve az eddig végrehajtott bírság összegét visszafizeti.
II.
[7] A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[8] A Ve. 215. §-ának d) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadvány tárgya a Nemzeti Választási Bizottság 661/2014. számú határozata és a Kúria Kvk.V.35.013/2015/2. számú végzése.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy határozatainak vitatására kizárólag a választási eljárási törvényben szabályozott bírósági felülvizsgálati eljárás keretében van mód. A Ve. ezen túl megteremti annak lehetőségét, hogy a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntéssel szemben alkotmányjogi panasz benyújtására kerüljön sor. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. hatályos rendelkezései azonban arra nem teremtenek hatáskört a választási bizottságok – így a Nemzeti Választási Bizottság számára sem –, hogy a már meghozott határozatát visszavonja.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve alapján a 661/2014. számú határozattal szemben benyújtott jogorvoslati lehetőségeit Beadványozó kimerítette és azok a Kvk.V.35.013/2015/2. számú végzéssel és a 3035/2015. (III.13.) AB végzéssel elutasításra kerültek, így Beadványozónak további jogorvoslati lehetősége nincs. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá azt is, hogy a határozat visszavonásának lehetőségét a Ve. nem nevesíti a választási bizottságok hatáskörei között.
[12] Mindezek alapján tehát egyértelműen megállapítható, hogy a kifogás tárgyává tett 661/2014. számú határozat visszavonása a Ve. alapján nem tartozik egyik választási bizottság határkörébe sem.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 215. § d) pontja alapján - mely szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem – a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
[14] A határozat a Ve. 208. §-án, a 215. § d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. szeptember 21.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke