A Nemzeti Választási Bizottság
111/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt (4400 Nyíregyháza, Mikszáth Kálmán u. 36. fszt. 11.) elnöke (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal –meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal a magyar ifjúság védelme érdekében, hogy az a személy, aki 18 év alatti embernek ingyen vagy pénzért kábítószert ad, az tényleges, életfogytig tartó fegyházbüntetést kapjon?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. július 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2015. június 8-án 24 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírások közül 23 felelt meg az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. május 20-án kelt határozatát, melyben az Összefogás Pártot a Hatóság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint – mint adatkezelőt – a NAIH-85855/2015. számon nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kezdeményezés Szervezője által benyújtott kérdés az alábbiak miatt nem felel meg az Nsztv.-ben megfogalmazott követelményeknek.
Az Összefogás Párt elnöke 2015. április 22-én, személyesen 25 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar társadalom védelmének érdekében, aki Magyarországon kábítószert árul, az kapjon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetést?”
A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést a 2015. május 13-i ülésén napirendére tűzte és az aláírásgyűjtő ív hitelesítését a 97/2015. NVB számú határozatával megtagadta. A Bizottság e határozatában megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés arra irányult, hogy a hatályos szabályozással ellentétben, a kábítószer-kereskedelemre generálisan, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kelljen kiszabni.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapította továbbá, hogy a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás az Országgyűlést nem csak a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) irányadó rendelkezéseinek, hanem az Alaptörvény IV. cikk (2) bekezdése második mondatában foglalt szabály módosítására is kötelezné. A Nemzeti Választási Bizottság megállapította azt is, hogy az Összefogás Párt elnöke által kezdeményezett népszavazási kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás olyan jogszabály megalkotására kötelezné a jogalkotót, mely a személyi szabadság, mint alapvető jog oly mértékű korlátozását jelentené, ami összeegyeztethetetlen az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglalt, az alapjogi korlátozás szükségességen és arányosságon alapuló kritériumával.
Mindezen érvek alapján a Nemzeti Választási Bizottság 97/2015. NVB számú határozatában megállapította, hogy a 2015. április 22-én benyújtott népszavazási kezdeményezés nem felelt meg az Alaptörvényben a népszavazási kezdeményezéssel szemben támasztott követelményeknek, mivel az több okból is az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába ütközik, vagyis az Alaptörvény módosítására irányul.
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozott határozatában az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva a Szepessy Zsolt által 2015. április 22-én benyújtott népszavazási kezdeményezés megtagadásáról döntött.
III.
Az Nsztv. 8. § (3) bekezdése értelmében két kérdés abban az esetben tekintendő azonos tárgyúnak, ha azok - akár részben - azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott – jelen eljárás tárgyát képező – népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy egy érvényes és eredményes népszavazást követően az, aki 18 év alatti személyeknek akár ingyen, akár pénzért kábítószert ad, azzal szemben tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetést lehessen kiszabni.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a 97/2015. számú NVB határozattal elbírált, az Összefogás Párt elnöke által benyújtott az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar társadalom védelmének érdekében, aki Magyarországon kábítószert árul, az kapjon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetést?” kérdés, mely a kábítószer kereskedelme miatti tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésről szóló népszavazás kiírását kezdeményezi és a – jelen eljárás tárgyát képező – szintén az Összefogás Párt elnöke által benyújtott, a 18 év alattiaknak történő kábítószer kereskedelmével kapcsolatos kérdése azonos tárgyúnak tekinthetők. Mindkét népszavazási kezdeményezés – az Nsztv. 8. § (3) bekezdésben foglaltak szerint – azonos tárgykörre vonatkozik, azok egyrészt az Alaptörvény IV. cikkének, másrészt a Btk.-nak a módosítását célozzák, ez utóbbit úgy, hogy a kábítószer-kereskedelem bűncselekmény elkövetése esetén generálisan, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását rendelné el. Mindezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a két kérdés azonos jogalkotási kötelezettséget róna az Országgyűlésre.
Az Nsztv. 8. § (2) bekezdés a) és b) pontja értelmében a 8. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti esetben az ott megjelölt időpontot követő harminc napon belül újabb, azonos tárgyú kérdést ugyanazon szervező nem nyújthat be, és az Nsztv. 4. § szerint támogató választópolgár nem támogathat, illetve annak nem lehet szervezője.
Megállapítható, hogy a 97/2015. NVB határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be, így a Nemzeti Választási Bizottság határozata 2015. május 28-án jogerősség vált. A Nemzeti Választási Bizottság a két népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban rögzíti azt a tényt, hogy a 97/2015. NVB számú határozattal elbírált kezdeményezés jogerőssé válását követően a jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kezdeményezést tizenegy napon belül, vagyis 2015. június 8-án azonos Szervező – Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke – nyújtotta be. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá azt is, hogy a támogató aláírásgyűjtő íveken a két kezdeményezést azonos választópolgárok támogatták aláírásukkal.
A Nemzeti Választási Bizottság kiemeli, hogy a jogszabály egyértelműen kizárja azonos Szervező és azonos támogató választópolgárok számára a kérdés benyújtását követően – a hitesítést megtagadó döntés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül – újabb, azonos tárgyú kérdés benyújtását.
A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja az „Egyetért-e Ön azzal a magyar ifjúság védelme érdekében, hogy az a személy, aki 18 év alatti embernek ingyen vagy pénzért kábítószert ad, az tényleges, életfogytig tartó fegyházbüntetést kapjon?” kérdést tartalmazó kezdeményezéssel kapcsolatban, hogy az a benyújtáskor az Nsztv. 8. § (2) bekezdés b) pontjában előírt követelményeknek nem felelt meg.
IV.
Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a népszavazási eljárásra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános része is alkalmazandó a törvényben foglalt eltérések figyelembevételével.
Mindez azt jelenti, hogy a választási eljárás alapelvei kiterjednek a népszavazási eljárásra, annak valamennyi szakaszára, így a hitelesítési eljárás során vizsgálandó, hogy a népszavazási eljárás kezdeményezése megfelel-e a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt eljárási alapelveknek, köztük az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. A népszavazáshoz való jog – mely magában foglalja a kezdeményezéshez való jogot is – nem korlátlan, annak gyakorlása során figyelemmel kell lenni és érvényre kell juttatni az Alaptörvény, az Nsztv. irányadó rendelkezéseit és többek között a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is. Az Alkotmánybíróság a választási eljárási alapelveket – melyek közöl a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás az 1997. évi C. törvényben és a hatályos Ve.-ben is alapelvként szerepel – 32/2001. (VII. 11.) AB határozatában a jogbiztonság garanciájaként értelmezte. (ABH 2001, 287, 295) A népszavazási kezdeményezés tekintetében a rendeltetésellenes joggyakorlás mércéjét az Alkotmánybíróság a 18/2008. (III. 12.) AB számú határozatában fogalmazta meg, mely döntésben foglaltakat a Nemzeti Választási Bizottság jelen eljárásában is irányadónak tekinti. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a rendeltetésellenes joggyakorlás kritériumai minden esetben, esetről esetre vizsgálandók és a konkrét ügy összes körülményeit vizsgálva állapíthatók meg azok a szerevezői magatartások, amelyek ellentétesek a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével.
A rendeltetésellenes joggyakorlás az, ha az országos népszavazási kezdeményezéshez való jog és az eljárási jogosultságok gyakorlása úgy történik, hogy az nyilvánvalóan nem az eljárás céljának elérésére, hanem az egyén jogainak és érdekeinek érvényesítésére irányul, vagyis ha a szervező joggyakorlása öncélú. A népszavazási eljárás célja ugyanis nem az egyéni érdekek érvényesítése, hanem ahogyan azt az Alkotmánybíróság 148/2011. (XII. 2.) AB végzésében rögzítette „[a] népszavazási eljárás célja a demokratikus hatalomgyakorlás közvetlen eszközének alkalmazása. Ahogy a 987/B/1990. AB határozat is utal rá, „a népszavazás az állampolgároknak, illetve az állampolgárok közösségének alkotmányos joga”. (ABH 1991, 527, 529.) A népszavazási eljárás megindítása tehát nem lehet öncélú, az eljárási szabályok alkotmányos rendeltetése az, hogy a nép akarata kinyilvánításának garanciális keretéül szolgáljon.”(ABH 2011, 1335, 1337).
A 18/2008. (III. 12.) AB határozat szerint a Ve. 2. § (1) bekezdése e) pontjával ellentétes magatartásról akkor beszélhetünk, ha a hitelesítési eljárás során a választási bizottság a konkrét tények vizsgálata alkalmával – melyek vonatkozásában az Alkotmánybíróság példálózó jelleggel a benyújtott kezdeményezések elemzését, a kezdeményező eljárását és nyilatkozatait említette – „olyan körülményeket tár fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a hitelesítési eljárás kezdeményezője nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének megfelelően élt jogával.” (ABH 2008, 212, 225).
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Szervező 2013. óta 65 népszavazási kezdeményezést nyújtott be. A Szervező az Nsztv. hatályba lépése óta több alkalommal nyújtott be úgy kezdeményezéseket, hogy azok a saját maga által benyújtott kérdéssel (is) azonos tárgyúak voltak, például az üzletek nyitvatartása, a kilakoltatás, a halálbüntetés, a kábítószer kereskedelem és a menekültek tárgykörében benyújtott népszavazási kérdései is ilyenek voltak. Rendszeresen javasol továbbá olyan kérdést is népszavazásra, mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében rögzített valamely tiltott tárgykörbe ütközik.
A Szervező által népszavazásra feltenni kívánt 65 kérdés közül egy sem felelt meg maradéktalanul a jogszabályi követelményeknek, így a Bizottság minden esetben a hitelesítés megtagadásáról döntött. A kezdeményezések elbírálása során a Nemzeti Választási Bizottság döntései minden esetben részletes indokolást tartalmaztak arra vonatkozóan, hogy az adott kérdés esetében mi a hitelesítés akadálya. A Szervező mindössze két esetben élt jogorvoslattal a Kúria felé a Bizottság döntésével szemben.
A Szervező a Bizottság által határozatba foglalt, többször is részletesen leírt, a népszavazásra vonatkozó alapvető jogszabályi feltételek rögzítése ellenére sorozatosan nyújt be a jogszabályi feltételekkel nyilvánvalóan ellentétes kezdeményezéseket. A Szervező a Bizottság döntéseit nem vitatja, mert azok ellen rendre nem él jogorvoslattal. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy valójában nem kíván népszavazást kezdeményezni, erre enged következtetni az is, hogy sok esetben olyan kérdést nyújt be, mely esetében az Alaptörvénnyel való nyilvánvaló ütközés miatt az elérni kívánt országgyűlési döntéshozatal értelmezhetetlen, tehát valójában magatartása nem arra irányul, hogy az általa megfogalmazott kérdésben aláírást gyűjtsön, állásfoglalásra késztesse a választópolgárokat és népszavazás kerüljön kitűzésre.
A Nemzeti Választási Bizottság a Szervező eljárása tekintetében már többször megfogalmazta – 56/2013. (XII. 10.); 95/2015. (V. 13.), 96/2016. (V. 13.) NVB határozat –, hogy az nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Szervező azon magatartása, hogy a Bizottság határozataiban foglalt részletes jogi érvelést és a népszavazási eljárásra vonatkozó alapvető szabályokat rendre és szándékosan figyelmen kívül hagyja, ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlással. A népszavazáshoz való jog, mint a hatalomgyakorlás kivételes formája csak rendeltetésszerűen gyakorolható. A Szervező fentiekben részletezett magatartása azonban a népszavazáshoz való jog gyakorlása érdekében működő és a demokratikus hatalomgyakorlásban meghatározó szerepet betöltő választási szervek, elsődlegesen a Nemzeti Választási Bizottság munkáját eltéríti annak alkotmányos és rendeltetésszerű joggyakorlásától, mert felesleges munkaterhet ró rá, vagyis megállapítható a Szervező rosszhiszeműsége.
A Nemzeti Választási Bizottság ezért a továbbiakban figyelemmel kíséri a Szervező népszavazási joghoz fűződő joggyakorlását és amennyiben azt észleli, hogy a továbbiakban is folytatja a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütköző magatartását, úgy az általa benyújtott kezdeményezések hitelesítési eljárásában az Alaptörvény és az Nsztv.-ben foglaltak vizsgálata mellett kiemelt figyelmet fordít a Ve. alapelvei megtartásának vizsgálatára is.
V.
A Nemzeti Választási Bizottság az Nszt. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva tekintettel arra, hogy a kérdést tartalmazó kezdeményezés a benyújtáskor az Nsztv. 8. § (2) bekezdés b) pontjában előírt követelményeknek nem felelt meg, továbbá a Szervező eljárása pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakba ütközik, a népszavazási kezdeményezés hitelesítésének megtagadásáról döntött.
VI.
A határozat az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a 8. § (2) bekezdés a) és b) pontján, a 8. § (3) bekezdésén, a 11. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. július 3.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke