A Nemzeti Választási Bizottság
1127/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Juhász Tímea (a továbbiakban: szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozza a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság
„Egyetért-e Ön azzal, hogy amennyiben Magyarország energetikai beruházásokba fog, azt kizárólag a megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmények telepítése céljából tegye a jelenleg üzemelő energiatermelő egységek fenntartása (tehát maximum a szinten tartása és karbantartása) mellett?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. július 30-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Az országos népszavazási kezdeményezés szervezője 2014. június 23-án, összesen 21 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
A népszavazási kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet – tekintettel arra, hogy a szervező nem csatolt hitelesítésre alkalmas ívet, továbbá nem adta meg a lakcímét – a Nemzeti Választási Iroda elnöke 2014. június 27. napján kelt, 3/2014. számú NSz. határozattal, az Nsztv. 10. § (1) bekezdésben foglalt hatáskörében eljárva elutasította és nem terjesztette a Nemzeti Választási Bizottság elé.
A szervező 2014. július 2-án ismételten benyújtotta a kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet a Nemzeti Választási Bizottság részére hitelesítés céljából. A szervező az ismételt benyújtás során újból már nem csatolta az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében előírt legalább húsz, legfeljebb harminc választópolgár támogató aláírásával ellátott népszavazási kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő íveket.
Az Nsztv. 10. § (2) alapján az ismételt benyújtásra tekintettel a kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére tűzi.
A Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtástól számított harminc napon belül dönt.
II.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az e törvényben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő országos népszavazási kezdeményezés nem felel meg – a fentiekben idézett – az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt, a törvényben támasztott egyértelműség követelményének.
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó szemszögéből is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szervező által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés az alábbi indokok miatt nem felel meg e törvényi követelménynek.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kérdés valójában több kérdést foglal magába, melyek külön-külön is megválaszolhatók lennének, azonban egy kérdésben való szerepeltetésük által a választópolgároknak nincs lehetőségük azok között különbséget tenni és a kezdeményezésről részkérdésenként véleményt nyilvánítani. A Nemzeti Választási Bizottság szerint az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés egyszerre vonatkozik a meglévő energiatermelő egységek fenntartására, azok szinten tartására, karbantartására és vonatkozik továbbá arra, hogy kizárólag megújuló energiaforrásokat hasznosító energetikai beruházások valósuljanak meg.
Az egyértelműség követelménye olyan kritériumot is tartalmaz, amely szerint a kérdésben tartott eredményes népszavazás a törvényalkotót meghatározott és egyértelmű jogalkotási kötelezettséggel lássa el. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése világosan kimondja, hogy a kérdés akkor hitelesíthető, ha a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
A népszavazási kezdeményezés a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint sem a választópolgár sem a jogalkotó számára nem egyértelmű, ugyanis nem állapítható meg annak megfogalmazásból, hogy kizárólag csak a Magyar Állam által megvalósítandó energetikai beruházásokra vagy a Magyarország területén megvalósuló valamennyi energetikai beruházásra vonatkozik.
A Nemzeti Választási Bizottság szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben szereplő: „energetikai beruházás” és a „megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmények” kifejezések pontos tartalma nem határozható meg, azok jelentése rendkívül tág és pontatlan, ezért a népszavazási kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezés a választópolgári egyértelműség követelményének amiatt sem felel meg, mert a kérdésben szereplő magyarázó tagmondat értelemzavaró és így megtévesztő a választópolgárok számára. A közbeszúrt, zárójelben található értelmező tagmondat: „tehát maximum a szinten tartása és karbantartása” jelentéstartalma nem állapítható meg egyértelműen.
A Nemzeti Választási Bizottság – tekintettel arra, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, ezért – az Nsztv. 9. § (1) bekezdése alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
III.
A határozat az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, 4. § (1) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a 10. § (1) és (2) bekezdésén és a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2014. július 15.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke