A Nemzeti Választási Bizottság
114/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Hajnal Miklós (a továbbiakban: Beadványozó) országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 4 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 10/2022. (II. 22.) Bp. 03. OEVB határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
- Beadványozó, 2022. február 21-én 14 óra 35 perckor kifogást nyújtott be a Budapest 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), melyben kérte az OEVB-t, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét abban, hogy dr. Fürjes Balázs (a továbbiakban: Jelölt) a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban együttesen: Jelölő Szervezetek) jelöltje, illetve a Jelölő Szervezetek megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt a választás tisztaságának megóvására, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket. Beadványozó kérte, hogy az OEVB tiltsa el a jogsértőket a további jogszabálysértéstől és a választási kampány szabályainak megsértése miatt velük szemben szabjon ki bírságot.
- Beadványozó kifogásában előadta, hogy a kifogás benyújtásának napján észlelte, hogy Budapest 2. kerületében a Margit körút 65. szám előtt található hirdetőoszlopon a bizonyítékként csatolt fotódokumentáció szerinti plakátot helyezték el (a továbbiakban: Plakát). A Plakáton világoskék háttér előtt a Jelölt arcképe szerepel. Alatta világos mezőben a Jelölőszervezetek logója mellett fekete betűkkel „ELŐRE MENJÜNK, NE HÁTRA!” felirat található. A Jelölő Szervezetek logója felett világos betűkkel – véleménye szerint alig láthatóan – „Budapest 3. választókerület” felirat szerepel. Mindezek alatt narancssárga mezőben fehér felirattal „Fürjes Balázs” felirat található. Ugyanilyen plakát került elhelyezésre számos helyen, többek között a Böszörményi út 2., Böszörményi út 28. és Alkotás u. 44. előtt, melyekre bizonyítékként szintén csatolt fotódokumentációt.
- Beadványozó előadta, hogy mindezekkel lényegében azonos időszakban Magyarország Kormányának megbízásából terjesztett és közzétett plakátokon és egyéb hirdetési eszközökön a „Magyarország előre megy, nem hátra” szlogen található/hallható, melyekről szintén csatolt fotódokumentációt és egy videóról internetes elérhetőséget (linket).
- Beadványozó ezután ismertette a Ve. VIII. „Választási kampány” fejezetének vonatkozó rendelkezéseit, és rögzítette, hogy álláspontja szerint a Plakát sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket.
- Kifogásában előadta, hogy a Magyarország Kormánya megbízásából a „Magyarország előre megy, nem hátra” felirattal elláttatott és országszerte elhelyezett plakátokra tekintettel laikus választóban az a vélekedés alakulhat ki, hogy az „Előre menjünk, ne hátra!” szlogennel ellátott Plakát szintén a kormányzati kommunikáció részét képezi, így a Plakát azt a téves látszatot kelti, hogy a Jelölt mellett Magyarország Kormánya is kampánytevékenységet folytat, hiszen az „Előre menjünk, ne hátra!” és a „Magyarország előre megy, nem hátra” tartalmát tekintve lényegében azonos üzenetet hordoz, hiszen mindkét esetben a hátrálással szemben előrehaladásra vonatkozó tény, illetőleg felhívás szerepel.
- Álláspontja szerint a kormányzati kommunikáció és a Jelölt, illetve a Jelölő szervezet kommunikációjának ilyen fokú egyezősége sérti a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget. E körben utalt a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet értelmező határozatára.
- Beadványozó álláspontja szerint a Plakát objektíve sérti a választás tisztaságát és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is, mert a kampányeszközök alkalmazása során laikus választó számára nem csak annak kell nyilvánvalónak lennie, hogy a kérdéses kampányeszköz kinek a támogatására hív fel, hanem a tartalomból annak is ki kell tűnnie, hogy ki a kampányeszköz tényleges alkalmazója. Álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy ebben az esetben sem az impresszumból, sem a Plakát szöveges üzenetéből nem állapítható meg kétségkívül, hogy az a Jelölt vagy a mellette kampánytevékenységet kifejtő Jelölő Szervezetek vagy esetleg a Kormány üzenetét hordozza, így a választás fent hivatkozott alapelveinek sérelme következett be.
- Beadványozó utalt arra is, hogy önmagában a Jelölő Szervezetek logójának feltüntetéséből még egyértelműen nem következik, hogy a Plakát ténylegesen e szervezetek megrendelése alapján készült, ugyanis – utalva a szöveges üzenet lényegi egyezőségére – az akár kormányzati kommunikáció részét is képezheti.
- Az OEVB a kifogást a 10/2022. (II. 22.) BP. 03. OEVB határozatában elutasította. Az OEVB határozatának indokolásában kifejtette, hogy Beadványozó által a kifogásban tett állítások és a kifogáshoz csatolt bizonyítékok vizsgálata alapján Beadványozó a jogsérelmet Magyarország Kormánya által használt szlogennek a Jelölt és a Jelölő Szervezetek általi átvételében látja.
- Az OEVB határozatában rögzítette, hogy a kifogásban előadott állásponttal ellentétben – amely szerint „sem az impresszumból, sem a Plakát szöveges üzenetéből nem állapítható meg kétségkívül, hogy az a Jelölt vagy a mellette kampánytevékenységet kifejtő Jelölő szervezetek vagy esetleg a Kormány üzenetét hordozza” – az OEVB szerint egyértelműen megállapítható volt, hogy a plakátokon szereplő Jelölt a FIDESZ - KDNP közös jelöltje. A bizonyítékként értékelt plakátokon jól látható és könnyen beazonosítható mind a Jelölt, mind a Jelölő Szervezetek (logóik által), mind az érintett Budapest 3. választókerület. Az OEVB szerint a plakátról objektíven megállapítható, hogy kinek a támogatására buzdít, és ki a plakát tényleges alkalmazója.
- Az OEVB rögzítette azt is, hogy a kifogásban hivatkozott kormányzati plakáton egyértelműen, jól beazonosítható módon látható volt, hogy ki a megrendelő és kinek az érdekében tartalmazza a hirdetést, illetve üzenetet (Magyarország Kormánya).
- Az OEVB határozatában kifejtette, hogy az egyéni jelöltet népszerűsítő plakátról objektíven megállapítható, hogy mely jelölő szervezet mely jelöltjének támogatására hív fel, hiszen mind a jelölő szervezetek, mind a jelölt neve szerepelnek a plakáton. A jelölt plakátjai, illetve a Kormányzat plakátja teljesen eltérő színeket, hátteret is használ, így „laikusok” számára is egyértelműen megállapítható, hogy a Jelölt plakátja kinek a támogatását ösztönzi.
- Az OEVB álláspontja szerint az egymáshoz hasonló üzenetek által a választási eljárás Beadványozó által megjelölt alapelvei nem sérültek. Rögzítette, hogy a Kúria Beadványozó által felhívott Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozata a helyi közhatalom egyik jelölt melletti fellépésére vonatkozik, mint amely az esélyegyenlőséget sérti. Tárgyi ügyben azonban nem arról van szó, hogy bármelyik megjelölt plakátot a helyi közhatalom, azaz a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat adta ki vagy lép fel a jelölt támogatása mellett. Az OEVB határozata szerint az országos közhatalomról sem mondható el ez. Az OEVB álláspontja szerint ebben az esetben sem sérültek a választási eljárás alapelvei.
- Az OEVB a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria gyakorlatára hivatkozva rögzítette, hogy az nem a jelölt és jelölő szervezetek kampánytevékenységét tiltja meg, hanem a Kormány és alá tartozó állami szervek tevékenységét szorítják korlátok közé, különös figyelmet fordítva a Ve. 142. §-ára, amely a választási kampányidőszakban folytatott egyes kormányzati tevékenységeket kiemel a Ve. hatálya alól (kormányzati szervek hatáskörgyakorlása).
- Az OEVB rögzítette, hogy a bizonyítékként becsatolt képen látható, Magyarország Kormánya által közzétett plakát egyidejű közzétételét Beadványozó nem állította, kizárólag arra utalt, hogy a Jelölt és a Jelölő Szervezetek plakátja azonos időszakban volt megtekinthető Magyarország Kormánya által közzétett plakátokkal és más tartalmakkal. Beadványozó ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Jelölt és a Jelölő Szervezetek – a választási kampányidőszak nyújtotta keretek között – próbálják kampányukat összemosni a kormányzati plakátkampánnyal (kormányzati tájékoztatóval). Magyarország Kormányának plakátjai azonban semmilyen összefüggésben nem állnak a választási kampánnyal, és azt nem tiltja sem a Ve., sem más jogszabály, hogy a jelölő szervezetek a kormányzati állásponttal, kormányzati jelmondattal egyetértsenek, azokat adott esetben kampánytevékenységük során megjelenítsék.
- Az OEVB alapvető jogi jelentőséget tulajdonított annak a ténynek, hogy nem a Kormány jeleníti meg a Jelölt és a Jelölő Szervezetek kampányszlogenjét, hanem éppen a Jelölt és a Jelölő Szervezetek kampányolnak a Kormány által a kampányidőszakot megelőzően közzétett üzenetekhez hasonló szlogennel. Ennek azért van jelentősége, mert az esetben a Kúria gyakorlatára figyelemmel – Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzés – kizárt az esélyegyenlőség sérelme.
- Az OEVB megállapította, hogy a Jelölt és a Jelölő Szervezetek tehát nemcsak jogosultak kampánytevékenység folytatására, de nem tiltott e körben a kormányzattal való egyetértés sem, azonban az OEVB értékelése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Jelölt és a Jelölő Szervezetek plakátja nem Magyarország Kormányával való egyetértés kifejezésére irányul. A két szlogen valóban hasonló üzenetet tartalmaz, de jelentős mértékben különbözik a vizuális megjelenítés, vagyis az összkép is egyértelművé teszi, hogy eltérő célok mentén történt a kormányzati tartalmak közzététele, valamint a Jelölt és a Jelölő Szervezetek plakátjának kihelyezése.
- Az OEVB megállapítása szerint a választás tisztaságának alapelve sem sérült, mert bár Beadványozó a jogsértésre vonatkozóan nem adott elő részletes érvelést, tartalmilag a Kúria joggyakorlatára hivatkozott, amely szerint a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát (kampányeszköz) felel meg, „amelyből magából, egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz” (Kvk.V.37.941/2016/3. számú végzés). Ezekben az esetekben azonban a támogató jelölő szervezet feltüntetésének hiánya vezetett arra, hogy a választópolgárok megtévesztően abban a hiszemben voltak, hogy a jelölt – a valóságtól eltérően – független jelölt, volt, ami megvalósította a választás tisztasága alapelvének sérelmét.
- Az OEVB álláspontja szerint éppen az ütközött volna a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelvbe, ha a Jelölt és a Jelölő Szervezetek plakátján a Jelölt a Jelölő Szervezetek nélkül tűnt volna fel. Az OEVB szerint a plakát kialakítása, vizuális összképe, illetve a Jelölő Szervezetek emblémáinak feltüntetése teszi egyértelművé, hogy a kifogás állítása nem foghat helyt.
- Az OEVB a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja kapcsán, figyelemmel a 18/2008.(III.12.) AB határozatra és a Kúria következetes gyakorlatára, rögzítette, hogy a kifogással érintett tényállásban nincs olyan többletelem, amely azt bizonyítaná, hogy a választási eljárásban a Jelölt és a Jelölő Szervezetek magatartása az őket a kampány idején megillető jogok gyakorlásakor e jogok eltérő célú kihasználására irányult volna. A Jelölt és a Jelölő Szervezetek nem vették át Magyarország Kormányának jelszavát, a Jelölt és a Jelölő Szervezetek plakátja – összképe alapján – egyértelműen nem kelt olyan látszatot, amely arra utalna, hogy a kormányzati plakátokkal való összemosódás szándéka állna fenn.
- Az OEVB határozatában idézte az Alkotmánybíróság 3130/2018. (IV. 19.) AB határozatát, amely választási kampány idején a véleménynyilvánításhoz való alapjog tartalmával és korlátozhatóságának kereteivel kapcsolatos jogértelmezést tartalmaz.
II.
[A fellebbezés tartalma]
- Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. február 25-én 13 óra 37 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be, mert álláspontja szerint az OEVB jogsértés megállapítását mellőző határozatával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontban foglalt alapelveket.
- Érintettsége körében előadta, hogy az OEVB által jogerősen nyilvántartásba vett jelölt. A támadott határozat a kormányzat és Beadványozó versenytársának összehangolt magatartásával kapcsolatban tagadta meg a jogsértés megállapítását, ami Beadványozó jogaira közvetlenül kihat.
- Fellebbezésében előadta, hogy az OEVB döntésében jelentőséget tulajdonított annak, hogy „Magyarország Kormánya által közzétett plakátok egyidejű közzétételét maga a kifogástevő sem állította”. Beadványozó álláspontja szerint ez irreleváns, ugyanis nem vitatottan a Kormányzat és Fürjes Balázs plakátjai egy időben, kampányidőszakban láthatóak voltak, azokat a választópolgárok olvashatták, azaz a választói akarat befolyásolására és egymás hatásainak erősítésére a plakátok alkalmasak voltak.
- Álláspontja szerint az, hogy a kormányzati plakátok már korábban, kampányidőszakon kívül is láthatóak voltak, azaz olyan időszakban, amikor a Jelölt ellenfelei, így Beadványozó politikai plakátot még nem helyezhetett el, erősítik azt az egyenlőtlen pozíciót, amibe a kommunikáció összehangolása a kormánypárti képviselőjelöltet hozza. Beadványozó szerint abszurd az OEVB határozatból levezethető azon érvelés, hogy mivel a kormányzati plakátok már korábban is láthatóak voltak, az következik, hogy a jelöltek közötti esélyegyenlőség nem sérülhetett.
- Beadványozó álláspontja szerint abból, hogy az OEVB hatásköre nem terjed ki a kampányidőszakot megelőző időszakra, az is következik, hogy a megelőző helyzetet (tehát, hogy a kormányzati plakátokat már előbb kitették, és azok továbbra is fent vannak a hirdetőberendezéseken) az OEVB jogsértően értékelte Beadványozó hátrányára.
- A fellebbezés szerint nem helytálló az OEVB azon megállapítása sem, hogy „Magyarország kormányának plakátjai azonban semmilyen összefüggésben nem állnak a választási kampánnyal”. Beadványozó érvelése szerint semmilyen érdemi információt, kormányzattal kapcsolatos tudnivalót a „Magyarország előre megy, nem hátra” közlés nem tartalmaz. Ebből kifolyólag a Kormány plakátja tartalma szerint nem is tekinthető a kormányzat működésével kapcsolatos valódi tájékoztató plakátnak, annak kizárólagos funkciója egy politikai üzenet, szlogen népszerűsítése. Beadványozó vitatja az OEVB azon megállapítását is, hogy Fürjes Balázs jelölt plakátján a Kormánnyal való egyetértését fejezi ki.
- Beadványozó fellebbezésében hosszan idézte a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzését, amelyben megállapította, hogy a Kormány 2018. március 26. napjától közzétett STOP feliratú plakátjaival a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölőszervezetek választási kampányát erősítette.
- Beadványozó álláspontja szerint a Kúria hivatkozott döntésében vizsgált üggyel érdemben azonos a jelen jogvita is. Rögzíti, hogy a „Magyarország előre megy, nem hátra” jelmondatnak nincs aktuális tartalma és információt sem hordoz, ugyanakkor azzal, hogy a Kormány a választási kampány időszakára is kiterjedően e szlogenekkel ellátott plakátokkal árasztotta el az országot, a Kormányzat olyan helyzetet teremtett, amely alkalmas volt a kormánypártok választási üzenetének felerősítésére, és ekként a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvének megsértésére.
- Beadványozó vitatja az OEVB azon érvelését is, hogy „alapvető jogi jelentősége” lenne annak, hogy a Kormánynak a kampányidőszakra is kiterjedően kifizetett plakáthelyein már korábban is megjelentek ezek a szlogenek, és a kormánypárti jelölt csak később tette ki e plakátokat. A fellebbezés állítása szerint a kormánypárt, a kormánypárti képviselőjelölt és a Kormány a választási kampány ideje alatt egyidőben kampányol azonos üzenetekkel. Beadványozó hangsúlyozta, hogy nem a Jelölt Kormánnyal való egyetértését tekinti jogsértőnek, hanem azt a jelenséget, amikor összehangolt szlogenekkel a Kormányzat erőfölényét kihasználva az inkumbens jelölt üzeneteivel összehangolva folytat fizetett plakátkampányt.
- Beadványozó kifogásolta, hogy az OEVB határozata nem tárgyalja érdemben azt, hogy a kifogással érintett plakátokról hiányzik az impresszum. Beadványozó fellebbezésében idézte a Ve. 144. § (2) bekezdését, amely a plakáton a kiadó és a kiadásért felelős adatai feltüntetésének kötelezettségét írja elő, és megállapítja, hogy e követelménynek nem tesz eleget az, hogy a Jelölt plakátjának narancssárga színe van, és azon megjelenik a kormánypártok logója.
- Fellebbező egyebekben fenntartotta a kifogásában írtakat. Kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság Ve. 231. § (5) bekezdése alapján a támadott határozatot úgy változtassa meg, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogsértés tényét állapítsa meg; b) pontja szerint a jogsértőt tiltsa el további jogsértéstől; valamint d) pontja szerint a jogsértés elkövetőjére szabjon ki bírságot.
III.
[A 2022. február 27-én megküldött észrevétel tartalma]
- A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: FIDESZ) mint az országgyűlési képviselők 2022 évi általános választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezet 2022. február 27-én 15 óra 29 perckor elektronikus úton, a Ve. 43. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottsághoz észrevételt nyújtott be Beadványozó fellebbezéséhez.
- A FIDESZ észrevételében hangsúlyozta, hogy amint a választási bizottság eljárása nem minősül kontradiktórius eljárásnak, észrevételében kizárólag a tudomására jutott tények alapján kívánja az ügy megítélésével kapcsolatos jogi álláspontját, valamint a rendelkezésére álló adatokat, információkat az NVB elé tárni.
- Az észrevétel rögzíti, hogy Beadványozó nem hivatkozta a Ve. 144. § (2) bekezdését és nem állította kifogásában sem azt, hogy dr. Fürjes Balázs (Jelölt) plakátjairól hiányozna az impresszum. Beadványozó kifogásában úgy fogalmazott, hogy az impresszum alapján nem állapítható meg az, hogy a Jelölt vagy a Kormány által közzétett plakátról van-e szó.
- Az észrevétel szerint a kifogáshoz becsatolt képek bizonyító ereje megkérdőjelezhető, mert nem igazolt azok készítésének napja, ekként a Ve. 209. §-a szerinti háromnapos határidő megtartottsága. A kifogás azon állításával kapcsolatban, amely szerint Beadványozó egy időpontban észlelte a plakátokat, az észrevétel rögzíti, hogy ezt Beadványozó nem igazolta, ahogy azt sem, hogy ezzel egyidejűleg a Kormány által közzétett plakátok lettek volna elérhetők. Egyetlen, a Kormány által közzétett plakátról közzétett képet csatolt, amelynek a készítési időpontja nem ismert.
- Az észrevétel rögzíti, hogy bár bizonyítékkal nem alátámasztható (mert a nemlétezés nem bizonyítható), de a Kormány plakátjai már legalább 10-12 napja nem láthatók közterületeken. Ennél fogva megítélése szerint okszerű az OEVB határozat azon állítása, amely legalább a plakátok egyidejű közzétételének igazolását várta el, ha nem is azok egyidejű fennállásának állítását és igazolását. Ebben ugyanis megjelenik az a kétség, hogy a hónapokkal korábban közzétett, és hetekkel ezelőtt eltávolított kormányzati plakátok nem lehettek egyidejűleg jelen a kifogásolt plakátokkal, ekként a kampány során nem is befolyásolhatták a választópolgárokat.
- A FIDESZ rögzíti, hogy a kifogás nem támadta a kormányzati plakátokat, annak alapvető állítása, hogy a Jelölt, illetve a Jelöltet állító jelölő szervezetek követtek el jogsértést a Kormány által korábban alkalmazotthoz hasonló szlogen használatával. A kifogás azonban rögzíti a jogorvoslattal érintett kérdések körét abból a szempontból, hogy csak a beadványban állított jogsértés vizsgálható. A kifogás három alapelv megsértését állította, de az észrevétel szerint azok sérelmét nem támasztotta alá megfelelően, és csak a fellebbezésben hivatkozott a Ve. tételes rendelkezésére. Az észrevétel ezt követően idézte a Kúria és a Bizottság joggyakorlatát a tekintetben, hogy mikor megalapozott a Ve. alapelveire alapított kifogás.
- Végezetül az észrevétel arra is kitért, hogy a kifogás nem tartalmazott koherens érvelést azzal kapcsolatban, hogy miben merült ki a választás tisztasága alapelv sérelme. Idézi az alapelv értelmezésének a joggyakorlatban kimunkált tartalmát és rögzíti, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelme a kifogás érvelése esetén sem lenne megállapítható a jelen tényállás mellett, mert ahhoz, azt kellett volna bizonyítani, hogy a Jelölt és a Jelölő Szervezetek magatartása jelentős mértékben hatott a választópolgári akarat elhajlítására.
- Ezt követően az észrevétel kitér arra, hogy amennyiben a leírtak ellenére az NVB a kifogást alaposnak találná, úgy rámutat arra, hogy az irányadó gyakorlat szerint a bírság kiszabása még egy erre irányuló kérelem esetén is csak lehetőség [1001/2018. (VII. 13.) NVB határozat].
IV.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
- A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
- A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.
- A Bizottság befogadta a FIDESZ által benyújtott, a kifogáshoz fűzött észrevételt is, tekintettel arra, hogy az a fellebbezés elbírálása előtt került megküldésre, továbbá azért, mert az az ügyben érintett, a kifogás által elmarasztalni kért egyik jelölő szervezettől származik.
- A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy az OEVB határozatában megfelelően állapította meg a tényállást és abból a Ve. és az irányadó joggyakorlat részletes és kimerítő elemzése útján helyes jogkövetkeztetést vont le. Ennél fogva az OEVB határozatában ténybeli és jogi értelemben is alapos döntést hozott, annak teljeskörű és precíz indokolása a kifogás minden elemére adekvát jogi választ adott, amellyel a Bizottság teljes mértékben egyetért.
- A másodfokú eljárás során nem hagyható figyelmen kívül az észrevételnek az az állítása, hogy a kifogásban említett és bizonyítékként is hivatkozott kormányzati plakátok már legalább 10-12 napja nem láthatók közterületeken. A Bizottság megvizsgálta e körben a kifogásban foglalt állítást, az annak alátámasztására becsatolt bizonyítékot és a fellebbezés ugyanezen témakörben előadott érvelését.
- A kifogás, ahogyan azt az OEVB határozata is rögzíti, azt tartalmazza, hogy a Jelölt és Jelölő Szervezetek kifogásolt plakátjait a kifogás benyújtásának időpontjában, azaz 2022. február 21-én észlelte. Majd úgy fogalmaz, hogy „[m]indezekkel lényegében azonos időszakban Magyarország Kormányának megbízásából terjesztett és közzétett plakátokon (..)”. Vagyis a kifogás állítása az, hogy Jelölt és a Jelölő szervezetek és a Kormány plakátjai egy időben voltak láthatók, és a szlogen hasonlósága és ez okozza a kifogásban állított alapelvek sérelmét. A kifogás K/2. szerinti bizonyítéka egy kormányzati plakát és egy videó fájl linkje, amely a kifogás állítását hivatott igazolni. A Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezés elbírálásának időpontjában a videófájl a megjelölt linken már nem érhető el.
- A fellebbezés állítása a kifogásban is hivatkozott kormányzati plakátokkal kapcsolatban, hogy a kormány a választási kampány időszakára is kiterjedően a „Magyarország előre megy, nem hátra” szlogenekkel ellátott plakátokkal árasztotta el az országot. A kormánypárti képviselőjelölt és a Kormány a választási kampány ideje alatt egyidőben kampányol azonos üzenetekkel.
- A Ve. 225. §-a szerint a fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezés nem tartalmaz arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a kormányzati plakátok a kifogás benyújtásakor – azaz 2022. február 21-én – is láthatók voltak közterületen, és e tekintetben jelentősége van annak is, hogy a kifogás erre vonatkozó bizonyítéka, a hivatkozott videófájl a fellebbezés elbírálásának időpontjában már nem elérhető. Ennél fogva az észrevételben foglalt ellenbizonyítás alapján megdőlt a kifogásban és a fellebbezésben hivatkozott állítás, hogy a kifogás benyújtásának időpontjában a Kormány „Magyarország előre megy, nem hátra” szlogenekkel ellátott plakátja és a Jelölt plakátja közterületen egyidejűleg volt látható.
- Mindez pedig tovább erősíti az OEVB határozatában foglalt azon megállapítást, hogy a jogsértés hiánya okán a kifogást elutasította, mivel a kifogás alapvető állítása volt, hogy a szlogen hasonlósága okán a Kormány plakátjai és a Jelölt plakátjainak egyidejű közzététele okozta a Beadványozó által állított alapelvi jogsértést eredményező helyzetet.
- A fellebbezés további vizsgálata kapcsán megállapítható, hogy a kifogáshoz képest az két többletelemet is tartalmaz.
- A fellebbezés a Kormány „Magyarország előre megy, nem hátra” szlogent tartalmazó plakátjának tartalmi elemzését követően azt a megállapítását teszi, hogy az információtartalom hiánya és azoknak a választási kampányidőszakban való országos terjesztése alkalmas volt „a kormánypártok választási üzenetének felerősítésére, és ekként a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvének megsértésére.” Mindebből pedig levonható az a következtetés, hogy míg a kifogás szerint az alapelvi jogsértést a Jelölt és a Jelölő Szervezetek tevékenysége okozta és ennél fogva jogsértőként a Jelöltet és a Jelölő Szervezeteket nevezte meg, velük kapcsolatban kérte a jogkövetkezmények megállapítását, addig a fellebbezés már a Kormány tevékenysége okán is állítja a jogsértés megvalósulását. Ezt támasztja alá a fellebbezés azon megfogalmazása, miszerint: „a kormányzat olyan helyzetet teremtett, amely alkalmas volt”.
- A fellebbezés második többleteleme a Ve. 144. § (2) bekezdésére való hivatkozás és azon állítás, hogy Jelölt plakátjáról hiányzik az impresszum. Ezzel szemben a kifogás szövegezése éppen azt tartalmazza, hogy van impresszum, de abból nem állapítható meg, hogy az kinek a támogatására ösztönöz.
- A Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság következetes joggyakorlata szerint –, amelyet előbbinek a honlapján közzétett választási és népszavazási kúriai joggyakorlat elemző csoport összefoglaló véleménye (28. oldal) is részletesen tartalmaz, – a fellebbviteli választási szervek és a Kúria számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a fellebbezés és a felülvizsgálati eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben kifogást előterjesztettek, amelyre nézve fennáll a választási hatóság döntési kötelezettsége. A Ve. lehetővé teszi, hogy más-más kérelmezők adják be a kifogást, majd a Ve. 221. § (1) és a 222. § (1) bekezdés keretei között a fellebbezést, illetve a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, de azt már nem, hogy a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést jelöljenek meg. A választási bizottság, illetve a bíróság eljárását a kifogás, illetve a fellebbezés keretei határozzák meg, a későbbi jogorvoslat során attól nem lehet eltérni. [Kvk.II.37.606/2019/4., Kvk.I.37.497/2018/3., Kvk.II.37.394/2015/2. számú végzések]
- Erre tekintettel vizsgálta a Bizottság, hogy a fellebbezésben állított jogsértések a kifogásban előterjesztésre kerültek-e, mert kizárólag, elsőként a fellebbezésben hivatkozott jogsértés nem bírálható el. A kifogáshoz képest a fellebbezés a Kormány tekintetében állította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának és a Jelölt által a Ve. 144. (2) bekezdésének megsértését. A Bizottság azonban az előzőekben részletesen kifejtett, következetesen alkalmazott joggyakorlat alapján nem vizsgálhatta, hogy megalapozott-e vagy sem a fellebbezés ezen két új eleme, így ezen okokból sem volt megállapítható az OEVB határozatának jogsértő jellege.
- A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB határozatát annak helyes indokaira tekintettel helybenhagyta.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
- A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. február 28.
Dr. Bozsóki Éva
a Nemzeti Választási Bizottság
elnökhelyettese