A Nemzeti Választási Bizottság
116/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Csepeli Városkép Korlátolt Felelősségű Társaság (1211 Budapest, Szent Imre tér 10., a továbbiakban: Beadványozó) jogi képviselője által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 19/2019. (V. 13.) számú határozatát részben megváltoztatja, és a Csepeli Városkép Kft.-vel szemben kiszabott bírságot eltörli.
A Nemzeti Választási Bizottság a határozat egyéb rendelkezéseit jelen határozatban foglalt indokolással hagyja helyben.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogások tartalma és az első fokon eljáró választási bizottság döntése]
[1] B. Z. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő1), 2019. május 9-én 16 óra 31 perckor nyújtotta be kifogását a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB), amelyben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmére hivatkozott a Csepeli Hírmondó 2019. május 8-ai, illetve két korábbi lapszámával kapcsolatban. Előadta, hogy a legfrissebb lapszámban csak a „fideszes honvédelmi miniszter” álláspontját, míg a „korábbi lapszámban kizárólag Orbán Viktor miniszterelnök kampányüzeneteit ismertette a lap”. Bizonyítékként mellékelte a sérelmezett lapszámok szkennelt másolatát.
[2] Álláspontja szerint más jelölő szervezet álláspontjának közlésére a lap kísérletet sem tett. Utal az előző évi országgyűlési választások során a lappal szemben született bírósági döntésre, és ennek alapján kéri a további jogsértéstől való elutasítás mellett bírság kiszabását.
[3] A Magyar Szocialista Párt (a továbbiakban: Kifogástevő2) 2019. május 10-én 14 óra 38 perckor nyújtotta be kifogását szintén a Csepeli Hírmondó című önkormányzati lappal szemben. A 2019. április 10-én, április 20-án és május 8-án megjelent X. évfolyam 7., 8. és 9. lapszámra hivatkozva szintén a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértését vélelmezte.
[4] Indokolásában hivatkozott a szerkesztői szabadság korlátjait kifejtő bírósági gyakorlatra, majd idézi az egyes lapszámokban a jogsértés alapjául szolgáló választási tartalmakat, amelyek az alábbiak voltak.
[5] X. évfolyam 7. lapszám (2019. április 10.):
„- Első oldala egy meghívót közöl egy eseményre, amely eseményen ünnepi köszöntőt mond Novák Katalin, aki a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet listájának 47. helyén álló jelöltje (1. és 2. melléklet)
- A negyedik oldalán egy teljes oldalas cikket közöl “Orbán Viktor programot hirdetett a bevándorlás megállításáért” címmel, amely cikkben az Európai Parlamenti képviselők választásával kapcsolatos, FIDESZ-KDNP-s kampányüzenetek találhatóak. A cikk ezen kívül egy képet is leközölt Orbán Viktorról, aki a FIDESZ-KDNP listáján 63. helyen jelöltként szerepel.
- Az ötödik oldalon Németh Szilárdról (aki a FIDESZ-KDNP EP listájának 45. helyén áll) közöl képet a Sajtótermék, amit a FIDESZ országgyűlési képviselő éppen egy fideszes ívet ír alá fideszes kiadványok között.
- Ezen kívül Németh Szilárd a 19. oldalon egy általa kedvelt recept bemutatásánál is említésre kerül.
- A fentiekkel szemben más pártoknak, jelölőszervezetkekek pusztán egy fél oldal jutott az 5. oldalon, ahol a FIDESZ-KDNP-n kívüli más jelölő szervezeteket mindössze pár mondatban mutattak be”.
[6] X. évfolyam 8. lapszám (2019. április 20.):
- „A 2. és 3. oldalon egy cikket közöl a Sajtótermék, amely cikkben Novák Katalinnak, mint a FIDESZ-KDNP listáján szereplő jelöltnek a neve több alkalommal is feltűnik, sőt, a Sajtótermék egy fényképet is közöl, amelyen Novák Katalin jelölt látható. Ezen felül a cikkben megjelenik Németh Szilárd jelölt neve is.
- Németh Szilárd jelölt neve ismét megjelenik az 5. oldal alján található, zöld mezőben lévő cikkben.
- A 8. oldalon egy egész oldalas cikket közöl, amelyben a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet tevékenységét mutatja be egy egész oldalon keresztül, amelyben felszólal Orbán Viktor és Németh Szilárd jelöltek is.
- A 19. oldalon pedig szintén Németh Szilárd jelölt mutatja be töltött káposzta receptjét.
- A fentiekkel szemben a Sajtótermék csak a 9. oldalát hagyta más jelölő szervezetek bemutatására, azonban a legtöbbször kiemelet és legtöbbször szereplő név ezen az oldalon is Orbán Viktor neve, akit az újság ezen oldala 5 alkalommal szerepeltet, közvetlenül egy olyan cikk után, amelyben Orbán Viktor a Fidesz-KDNP kampány üzeneteiről beszélt, a FIDESZ-KDNP támogatására hívta fel a választókat”.
[7] X. évfolyam 9. lapszám (2019. május 8.):
- „A 6. oldalán egy teljes oldalas cikket közöl a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet programjáról, amely kapcsán megszólaltatják Németh Szilárdot, aki a FIDESZ-KDNP EP listájának 44. helyén szerepel (2. melléklet)
- Ezzel szemben az újság más párttal, jelölő szervezettel kapcsolatos hírt nem közöl, a 7. oldalán (amely az EP választásokról szóló rovataik 2. oldala és amely rendszerint a “többi” jelölő szervezetnek van fenntartva) egy egész oldalas cikket közöl Bangóné Borbély Ildikóról és az ő egyik kijelentéséről. Bangóné Borbély Ildikó azonban nem szerepel az MSZP-Párbeszéd EP listáján, az európai parlamenti választáson jelöltként nem indult, így a róla szóló hír sem értékelhető ennek keretében.
- 11. oldalán ismét feltűnik Németh Szilárd neve, a “ballagás, érettségi!” című cikkben.
-17. oldalán a sajtótermék ismét Németh Szilárdról ír az “Ezerháromszáz diák vett részt a honvédelmi napon” című cikkben”.
[8] Kifogástevő2 a választási kampányban értékelhető tartalmak összefüggésében részletesen idézi a Kúria joggyakorlatát. Kiemeli, „bár a jelöltekre a Sajtótermék sok esetben tisztségük (államtitkár) felhívásával hivatkozik, azonban a Kúria gyakorlata alapján ez a tény másodlagos. Ezt a Kúria a Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésében mondta ki, amelyben szerint ’A Kúria részletesen áttanulmányozta a felülvizsgálati eljárás során rendelkezésre állt kifogásolt lapszámot. Ebből azon álláspontja kristályosodott ki, hogy az általános olvasó, választó elsődlegesen az újságot átlapozva az abban szerepelő fényképeket, szalagcímeket nézi – tehát a tartalmat méri fel – ennek során pedig oldalról, oldalra Németh Szilárd István szerepeltetését ismerheti meg. Ebből a szempontból másodlagos az, hogy a megjelenítéseknek a nagyobbik része nem kifejezetten a képviselőjelölti minőséghez, hanem részben a hivatalban levő országgyűlési képviselői tisztséghez, részben általános közéleti, részben pedig bulvárba hajló szerepléshez kötődik. Ezen szerepeltetés önmagában nem, hanem a fent hangsúlyozottak szerinti szempontok figyelembevételével kifogásolható, azaz annak alapján, hogy minderre a kampányidőszakban, és egy országgyűlési képviselőjelölt tekintetében került sor.’”
[9] Kifogástevő2 a jogsértés megállapítása mellett kérte a további jogsértéstől való eltiltást, a választási bizottság határozata közzétételére való kötelezést, bírság kiszabását. Beadványához mellékelte a sérelmezett lapszámokat, a FIDESZ-KDNP 2019. évi közös listáját, továbbá azon dokumentumokat, amelyek a sérelmezett kiadvány önkormányzati lap jellegét igazolják.
[10] Az FVB tárgyi összefüggése miatt a kifogásokat egy eljárásban bírálta el, és azoknak 19/2019. (V. 13.) számú határozatával helyt adott.
[11] A sérelmezett kiadványokat megvizsgálva az FVB arra az álláspontra jutott, hogy mindhárom sérelmezett lapszámban jelentős számban és nagy terjedelemben tartalmaz a FIDESZ-KDNP-vel, annak jelöltjeivel kapcsolatos, őket népszerűsítő írásokat, míg az európai parlamenti választáson listát állító többi jelölő szervezetről csak kis számú és csekély terjedelmű cikk olvasható.
[12] A fentiekkel kapcsolatban rögzíti, hogy a 7. lapszámban az 1., 4. és 19. oldalon, a 8. lapszámban a 2-3., 5. és 8. oldalakon, a 18-19. oldalakon, a 9. lapszámban pedig 6., a 11. és 17. oldalon foglalkozik a lap a FIDESZ-KDNP-vel vagy jelöltjeivel, míg a többi jelölő szervezettel a 8. és 9. lapszámban egy-egy oldalon. Az FVB rögzítette, hogy a „cikkek tartalmát (…) nem minősítette”.
[13] Az FVB idézi a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4.. számú végzését, és Kvk. IV.37.359/2014/2. sz. végzését, továbbá a Kvk.I.37.394/2014/2. sz. végzést, amelyek a helyi közhatalom, illetve az azt megtestesítő, közpénzből finanszírozott helyi sajtótermék választási kampányban tanúsított magatartásának választási alapelvi összefüggéseit vázolják. A joggyakorlatot a megállapított tényállásra alkalmazva megállapította, hogy a kifogásolt lapszámok az európai parlamenti választások kampányidőszakában jelentek meg, és hogy a választáson a FIDESZ-KDNP nyilvántartásba vett listával rendelkezik, amelyen jelöltként szerepel Orbán Viktor, Németh Szilárd és Novák Katalin.
[14] Az FVB indokolása szerint az a tény, figyelve a Kúria ismertetett gyakorlatát, hogy a lapnak több oldalán megjelenik a FIDESZ-KDNP és jelöltjeinek neve, fényképe, és ez, valamint a róluk szóló tudósítások önmagukban elegendőek a választói akarat befolyásolására és arra, hogy a túlzott szerepeltetés helyi szinten a jelölő szervezetek és jelöltek egyenlő esélyét megbontsa a választói akarat kialakításában.
[15] Az FVB álláspontja szerint a jelölti minőségen túl a „nem jelölti” megjelentetés eléri azt a szintet, amely azt a látszatot keltheti, hogy az önkormányzati sajtótermék a választási kampányban – semleges pozícióját feladva – az egyik jelölő szervezet és jelöltjei mellett tűnik fel. Mindezek pedig megalapozzák a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét.
[16] Az FVB a jogsértés megállapítása mellett a sajtóterméket eltiltotta a további jogsértéstől, kötelezte a sajtóterméket határozata rendelkező részének közzétételére, továbbá a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének megfelelő összegű bírságot szabott ki.
[17] A bírság kiszabásánál az FVB figyelembe vette, hogy a jogsértés ismétlődő jellegű volt, hiszen három lapszámban valósult meg, jogsértését szándékosnak minősítette, továbbá jelezte, hogy a közpénzből fenntartott önkormányzati laptól elvárható a pártpolitikától mentes semleges pozíció. Hivatkozva a Nemzeti Választási Bizottság 96/2019. határozatára jelezte, hogy az ismétlődés szempontjából csak az aktuális választási eljárás vehető figyelembe, illetve jelezte, hogy a bírság összegénél azt is figyelembe vette, hogy a Csepeli Hírmondó helyi lap, közönsége egy fővárosi kerületre korlátozódik.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[18] Beadványozó jogi képviselője útján 2019. május 15-én elektronikus úton 10 óra 54 perckor és 12 óra 18 perckor nyújtotta be azonos tartalmú fellebbezéseit a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványában érintettségét azzal indokolta, hogy az ügyben marasztalt médiaszolgáltató.
[19] Kérelmében az FVB határozatát több irányú érveléssel is támadta. Elsődlegesen megítélése szerint – figyelemmel a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglalt jogvesztő határidőre és a 209. § (3) bekezdésben rögzített kiegészítő szabályra – az FVB-nek a kifogások mindegyikét – legalább a 7. és 8. lapszámok tekintetében – a Ve. 215. § b) pontja alapján mint elkésett kifogásokat el kellett volna utasítani, és legfeljebb a 9. lapszám tartalma képezhette volna a kifogások érdemi vizsgálatának tárgyát.
[20] Ezzel összefüggésben jelzi, a Ve. 152. § (4) bekezdése értelmében a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján. Mivel álláspontja szerint 8. lapszámuk teljes mértékben biztosítja az esélyegyenlőséget, így a másik két lapszám esetleges jogsértésének megállapítása esetén sem teljesül a két egymást követő lapszám vizsgálatának a Ve.-beli kritériuma sem, ami alapján a jogsértés jogszerűen megállapítható lenne.
[21] Az ügy tartalmában kifejti, az FVB „logikai okfejtése abból az alapvetésből épül fel, mely szerint az európai parlamenti választás a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti verseny, melyben jelentősége van annak, hogy a jelölő szervezetek listáján szereplő jelöltek személye a választópolgárok akaratának befolyásolására, formálására, meggyőződésének kialakítására alkalmas”.
[22] Indokolása szerint azonban az FVB figyelmen kívül hagyta döntésének meghozatalakor azt a tényt, hogy az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: EPvtv.) 5. § és 7. §-ából egyértelműen megállapítható, hogy az Európai Parlament tagjainak választása során a pártok kizárólag listákat állítanak, és a választópolgárok kizárólag listára szavaznak, így a mandátumszerzésre is a listák jogosultak. Mindezért az, hogy az FVB a „jelöltek” megjelenítései és azok összevetése alapján von le jogi következtetéseket a Ve. alapelvi sérelme körében, alapjaiban hibás, jogsértő magatartás.
[23] Megítélése szerint kizárólag a választásokon versengő jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségi alapelv teljesülése képezhette volna jogszerűen az FVB vizsgálatának tárgyát, azonban az FVB ehelyett jogsértőn a jelölő szervezetek és jelöltek fogalmait egységként kezelte.
[24] Kijelenti, a Csepeli Hírmondó egy helyi lap, célzott olvasóközönsége egy fővárosi kerületre, Csepelre korlátozódik. „Ebből következően, de az FVB által nem értékelt tényként megállapítandó, hogy a helyi lap tartalma a kerület „életének” történéseit/fejleményeit bemutató kiadvány”. Megítélése szerint a kiadványnak kizárólag egy, vagy kettő oldala (7. lapszám: 4-5. oldalak; 8. lapszám: 8-9. oldalak; 9. lapszám: 6. oldal) foglalkozik az európai parlamenti választások témájával és a jelölő szervezetek álláspontjának bemutatásával. A kiadvány egyéb tartalma kizárólag lokális témákkal és történésekkel, fejlesztések bemutatásával foglalkozik, azokon az európai parlamenti választások tárgykörét még áttételesen sem érintő tartalom került közlésre.
[25] Álláspontja szerint helytelenül járt el az FVB akkor, amikor saját indokolásbeli állítása szerint „A cikkek tartalmát a Fővárosi Választási Bizottság nem minősítette”, hiszen éppen ezen kötelezettsége teljesítése esetén került volna az FVB abba a helyzetbe, hogy a kifogások alaposságáról okszerű döntést hozhasson. Felhívja a Kúria Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzését és a 3149/2018. (V. 7.) AB határozatot. A döntések alapján a választási bizottságnak nem csak a kifogásban megjelölt tartalmat, hanem a lapszámot, a cikkek összességét kell figyelembe vennie, mert ez az a kör, amelyben az esélyegyenlőség elvének érvényre juttatását vizsgálni szükséges.
[26] Téves állításnak tartja az FVB részéről azt is, hogy a lapszámokban – az FVB által sem vitatottan – a „nem jelölti” megjelenítések mértéke egyes „jelöltek” vonatkozásában elérte azt a szintet, amely azt a látszatot keltheti, hogy a kiadványuk a FIDESZ-KDNP jelölőszervezet és jelöltjei mellett tűnik fel, szemben egyéb jelölőszervezettel és jelöltjeivel. Az egyes lapszámokat az alábbiak szerint interpretálja a fentiek igazolására.
[27] 7. lapszám:
- „1. oldal: A Rákóczi Kert – A családok parkjának ünnepélyes megnyitójára történő meghívót tartalmaz, ahol az átadásban résztvevő Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár neve szerepel. (Az oldal semmilyen politikai tartalmú, különösen nem az európai parlamenti választással kapcsolatos közlést, említést, utalást nem tartalmaz.)”
- „4. oldal: Tudósítás a Miniszterelnök sajtótájékoztatóján elhangzottakról, ahol a Fidesz kizárólag az utolsó bekezdésben kerül említésre.”
- „5. oldal: A Demokratikus Koalíció (DK), a Lehet Más a Politika (LMP) és jelöltjeik, az Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Momentum Mozgalom, továbbá a Jobbik és jelöltjének megjelenítése, ideértve a jelölő szervezeteknek az európai parlamenti választással kapcsolatos üzenete szerkesztői ismertetése, értékelése került közlésre. Ezen túl pedig a Munkáspárt EP választási sajtótájékoztatójáról, továbbá Németh Szilárd parlamenti államtitkár közösségi oldalának bejegyzése került ismertetésre”.
- „(A 4-5. oldalakon az EP választáson versengő vezető jelölő szervezetek és azok üzenetei kerültek közreadásra, továbbá Németh Szilárd közösségi oldalának bejegyzése + a Munkáspárt aláírásgyűjtő sajtótájékoztatója került megjelenítésre. A versengő jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség semmilyen mértékben sem sérül, kifejezetten széles körű tájékoztatást ad a kiadvány ezen két oldala, amelyek túlzó megjelenítést sem tartalmaznak bármely jelölő szervezet javára.)”
- „19. oldal: Szűzérmék recept megjelenítése Németh Szilárd tollából. (Az oldal semmilyen politikai tartalmú, különösen nem az európai parlamenti választással kapcsolatos közlést, említést, utalást nem tartalmaz.)”
[28] 8. lapszám:
- „2-3- oldalak: A Rákóczi Kert – A családok parkjának ünnepélyes megnyitójáról történő tudósítást tartalmaz, amely egy helyi grandiózus önkormányzati fejlesztés ismertetése, bárminemű jelölőszervezetre történő utalás nélkül. Az oldal semmilyen politikai tartalmú, különösen nem az európai parlamenti választással kapcsolatos közlést, említést, utalást nem tartalmaz!”
- „5. oldal: A lap alsó részében a Csepel kerület jövőbeli fejlesztési irányáról történő számadás került közlésre, amely fejlesztések megvalósulásában fontos szerepet játszó országgyűlési képviselő nevének említésre kerül. Az oldal semmilyen az európai parlamenti választással kapcsolatos közlést, említést, utalást nem tartalmaz!”
- „8-9. oldalak: A FIDESZ-KDNP, DK, LMP és MSZP vonatkozásában EP kampánytevékenységeikről történő tudósítás, illetőleg szerkesztői ismertetés, értékelés került közlésre. A versengő jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség semmilyen mértékben sem sérül, kifejezetten széles körű tájékoztatást ad a kiadvány ezen két oldala, amelyek túlzó megjelenítést sem tartalmaznak bármely jelölő szervezet javára!”
- „18. oldal: A budapesti óriás-bombák hatástalanításában közreműködő tűzszerészek önfeláldozó munkájának a honvédelmi államtitkár méltatásáról való tudósítás, fotó közlése. Az oldal semmilyen politikai tartalmú, különösen nem az európai parlamenti választással kapcsolatos közlést, említést, utalást nem tartalmaz!”
- „19. oldal: Töltött káposzta recept megjelenítése Németh Szilárd tollából. (Az oldal semmilyen politikai tartalmú, különösen nem az európai parlamenti választással kapcsolatos közlést, említést, utalást nem tartalmaz.)”
[29] 9. lapszám:
- „4-5. oldalak: A helyi fejlesztések bírálat körében az MSZP jelölő szervezet említése. Az oldal semmilyen az európai parlamenti választással kapcsolatos közlést, említést, utalást nem tartalmaz.”
- „6-7. oldal: Tudósítás közreadása a honvédelmi miniszter és államtitkár helyi (csepeli) előadásán elhangzottakról, továbbá az MSZP jelölő szervezet helyi (csepeli) érdekeltségű politikusainak a kerületi lakosokat érintő nyilatkozatairól történő szám-adás, a jelölő szervezet megjelölése mellett.”
- „11. oldal: Iskolai ballagásról közreadott tudósítás, ahol tényközlés formájában megjelenik a honvédelmi miniszterhelyettes ballagókhoz intézett levelének rövid részlete. (A kerületben köztudomású tény, hogy Németh Szilárd maga is a Jedlik Ányos Gimnázium egykori diákja.) Az oldal semmilyen politikai tartalmú, különösen nem az európai parlamenti választással kapcsolatos közlést, említést, utalást nem tartalmaz!”
- „17. oldal: Kerületi (csepeli) honvédelmi napi rendezvényről történő tudósítás közreadása. Az oldal semmilyen politikai tartalmú, különösen nem az európai parlamenti választással kapcsolatos közlést, említést, utalást nem tartalmaz!”
[30] Összességében megállapíthatónak tartja, hogy a lapszámok tartalma semmilyen mértékben nem volt alkalmas arra, hogy megbontsa a választáson versengő jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, továbbá azok egyik jelölő szervezet javára sem jelenítettek meg eltérő arányú, elsőbbséget biztosító tartalmat.
[31] Beadványozó álláspontja szerint az FVB figyelmen kívül hagyta az EPvtv. 2. § (2) bekezdésében írt tényt is, mely szerint Magyarország teljes területe alkot 1db választókerületet az Európai Parlament tagjainak választásán. Így az FVB-nek a Kvk.III.37.326/2018/4 számú döntésére való hivatkozás a helyi viszonylatban történő esélyegyenlőség megbontásáról, nem csak alap nélküli, de értelmezhetetlen hivatkozás is egyben.
[32] Ismételten kitér arra, nem látja megalapozottnak az FVB hivatkozását abban sem, hogy „A nem európai uniós képviselőjelölti minőségben történő szerepeltetés annak alapján kifogásolható, hogy arra a kampányidőszakban, és európai parlamenti képviselőjelöltek és jelölő szervezet tekintetében került sor”.
[33] Mindezért okszerűtlen és iratellenes megállapításnak tartja, hogy az FVB szerint a lapszámok a FIDESZ-KDNP-t (és jelöltjeit) aránytalanul túlzott mértékben szerepeltették az EP választás vonatkozásában, mivel ilyenre a fentiekben részletesen levezetettek okán tényszerűen nem került sor egyik lapszámban sem.
[34] Cáfolja a jogsértés ismétlődő jellegét, részben arra hivatkozással, hogy egyáltalán nem történt jogsértés, illetve hogy az FVB ebben a választási eljárásban nem állapított meg jogsértést a kiadvány terhére, illetve korábbi eljárásokban hozott elmarasztaló döntések e körben nem vehetők figyelembe. Alap nélkülinek tartja a szándékosság megállapítását is a jogsértéssel kapcsolatban, álláspontja szerint ezt a megállapítást az FVB nem is indokolta.
[35] Véleménye szerint eleget tettek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv érvényre juttatásában álló kötelezettségüknek, ugyanis az érintett lapszámok egyike sem foglal állást és tesz iránymutató véleményközlést az olvasó számára, melyik jelölő szervezetet támogatva gyakorolja választójogát az EP választáson.
[36] A Kúria gyakorlatát idézve kijelenti, „(különösen a Kvk.I.37.394/2014/2 és a Kvk.III.37.236/2018/4 számú végzések indokolásának együttes értelmezésére figyelemmel)” hogy „mindaddig amíg a fentiekben hivatkozott, lapszámokbeli közlések pusztán a tárgyi tények, nyilatkozatok, avagy a médiaszolgáltató véleményét nem tartalmazó tartalmak közreadása és az olvasó számára ez a közlés megteremti a lehetőséget ahhoz, hogy az olvasó a tényszerű közlésekből a következtetéseket maga vonja le akár világnézeti, akár politikai stb. tekintetben, az ilyen közlés – mivel annak során a médiaszolgáltató igazoltan NEM adja fel semleges pozícióját és NEM tűnik fel az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett sem – nem bontja meg a jelöltek, illetőleg jelölő szervezetek közötti egyensúlyt, így a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvi sérelem megállapítására sincs alapos lehetőség”.
[37] Kéri mindezért az FVB határozatának megváltoztatását, és a döntés alapjául szolgáló kifogások elutasítását.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[38] A fellebbezés részben megalapozott.
[39] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. A Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségre vonatkozó érvelését és a benyújtott fellebbezést érdemben vizsgálta.
[40] A Ve. 43. § (1)-(2) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére, különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés szerint választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 225. §-a alapján a fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
[41] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezésében elismeri, kiadványa önkormányzati lap, így ennek vizsgálatát az eljárásban mellőzte.
[42] Beadványozó által a kifogások elkésettségére való hivatkozással kapcsolatban megállapítható, hogy a Ve. 152. § (4) bekezdése értelmében a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján. Az idézett rendelkezés józan észnek megfelelő értelmezése az, hogy az érdemben vizsgálható kifogás benyújtására való jogosultság alapja, hogy legalább két olyan lapszám már megjelent a választási kampányban, amelyek vizsgálható lapfolyamot alkotnak. A törvényi feltétel miatt az elkésettség vizsgálatánál a Bizottság kizárólag az utolsó sérelmezett lapszám megjelenési időpontját vette figyelembe, amely 2019. május 8. napja. Kifogástevő1 május 9-én, Kifogástevő2 május 10-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, ezért a jogorvoslati határidő mindkét esetben megtartottnak tekinthető.
[43] A legalább kitételre figyelemmel nem feltétele az elmarasztalhatóságnak az sem, hogy a vizsgált műsorfolyamból egymást közvetlenül követő lapszámok valósítsák meg a jogszabálysértést. Ez a kitétel ugyanis nem a jogszabálysértés minimum feltételét, hanem a vizsgálódás alá vehető műsorfolyam meglétének minimális feltételét jelentik. Jelen esetben a vizsgálható műsorfolyam három egymás követő lapszámból áll, az ezekben megjelenő tartalmat együttesen kell vizsgálat alá vetni és az esélyegyenlőség esetleges sérelmét megállapítani.
[44] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 30. §-a alapján az Európai Parlament tagjainak választása során a választási kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19.00 óráig tart. Ezért a sérelmezett lapszámokkal kapcsolatban az is megállapítható, hogy azok a választási kampány időszakának túlnyomó részét lefedik.
[45] A Nemzeti Választási Bizottság több esetben, így pl. a 691/2018. számú határozatában összegezte a közhatalmat gyakorló állami, önkormányzati szereplők által kiadott sajtótermékeknek a választási kampány idején folytatott szerkesztési gyakorlatával kapcsolatos irányadó joggyakorlatot. Az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasító 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatán alapuló megközelítés szerint a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt. Az AB álláspontja szerint bizonyos körben azonban kivételt jelenthetnek ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként” működnek. Az ő tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények. Az Alkotmánybíróság érvelése szerint a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntéséből az következik, hogy a Ve. követelményei a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát korlátozhatják a választási kampányidőszakban.
[46] A fenti érvelés alapján a sérelmezett önkormányzati lapszámmal kapcsolatban azt kellett vizsgálni, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelő szerkesztési gyakorlatot követett-e, vagy közhatalmi szerepét feladva valamely jelölt mellett elköteleződött, illetve ennek látszatát keltette. A vizsgálat során a választási kampányban versengő jelöltek, jelölő szervezetek megjelenésének száma és minősége is vizsgálható, összhangban a Ve. választási kampánytevékenységet szabályozó 140-141. §-aival.
[47] A Kúria több döntésében, így legutóbb Kvk.III.37.236/2018/4. számon elvi jelleggel rögzített álláspontját, amely szerint „[a] választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét.” (…) Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel” (ld. még Kvk.IV.37.359/2014/2. sz. végzés)
[48] Ugyanakkor a Kúria Kvk.II.37.478/2014/2. számú végzésében kifejtette azt is, hogy „az adott közhatalmi tevékenységre irányuló konkrét szabályok sem tartalmaznak olyan típusú rendelkezéseket, amelyek kampányidőszakra tekintettel a feladat-, vagy hatáskör gyakorlásának eltérő módjára utalnának (…) a Ve. hatálya alá egyébként nem tartozó szervezetek vonatkozásában részletesen kell vizsgálni a kifogással érintett tevékenységekre tekintettel a választási jogviszonyok tényleges érintettségét.”
[49] Mindezek alapján a jogorvoslati kérelemben megjelölt bizonyítékoknak megfelelően részletesen vizsgálni szükséges, hogy a kifogásolt cikkekben szereplő személyeknek feladatellátásukról szóló tájékoztatása értékelhető-e az aktuális kampány szempontjából, azaz kimutatható-e a tájékoztatás választói akaratot befolyásoló célja vagy alkalmassága.
[50] A fenti vizsgálat csak a megjelenések tartalmi áttekintésével lehetséges, így érvelésétől eltérő okból, de helytálló Beadványozó azon észrevétele, hogy az FVB-nek a cikkeket tartalmilag is vizsgálnia kellett volna.
[51] A szükséges tartalmi vizsgálat mellőzése mellett ugyanakkor az FVB helytállóan idézte a Kúria NVB által is követett gyakorlatát, amely az esélyegyenlőség sérelmének megvalósulását eredményező körülményeket bemutatja. A Ve. 140-141. §-ai a kampánytevékenység és kampányeszközök tekintetében rendkívül nyitott definíciókat adnak, amely kiemelt szerepet ad a joggyakorlatnak abból a szempontból, hogy képes-e az azonosnak tekinthető tényállássokkal kapcsolatban átlátható, a jogalanyok számára egyértelmű iránymutatást adni az egyes tevékenységek megítélésére.
[52] Ugyanakkor értelemszerűen tetten érhető a joggyakorlat fejlődése, változása, amely egy-egy eset megítélését új szemponttal gazdagítja. A Nemzeti Választási Bizottság döntéseinek felülvizsgálatára a Kúria jogosult, amely egyben jogerős döntésével lezárja a jogorvoslati eljárást. Ezért a Bizottság kiemelt figyelemmel van a Kúria egyedi döntéseire, amennyiben az a joggyakorlatot befolyásoló, elvi szinten is figyelembe vehető megállapításokat tesz.
[53] Kiemelést érdemel ebben a körben a Kúria Kvk.V.37.620/2019/2. számú határozata, amely jelen választási eljárásban a migrációra vonatkozó álláspontot erősítő médiatartalmakkal illetve ezzel kapcsolatban az Európai Parlament tagjainak választására történő utalással összefüggésben azt állapította meg, hogy nem minősül választási kampánytevékenységnek, amennyiben a választási kampány időszaka alatt folytatott állami, kormányzati vagy önkormányzati alaptevékenység végzése során keletkezett nyilatkozatok kerülnek megjelenítésre a médiában.
[54] A fentiek szerint vizsgálva annak ellenére, hogy választáson induló jelölt jelenik meg a híradásban, nem minősül kampánytevékenységnek, így a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget sem sérthetik a 7. lapszám 1. oldalán, 19. oldalán, a 8. lapszám 2-3. oldalain, 5. oldalán, 19. oldalán, a 9. lapszám 11. és 17. oldalán szereplő megjelenítések. Ezekben az esetekben Novák Katalin és Németh Szilárd államtitkárok szerepeltetése állami feladatukhoz kapcsolódóan, közéleti szereplő öregdiákként, illetve egy az újságban állandó szereplésnek tekinthető receptrovatban történik meg, a jelöltek nevén kívül a választásra utaló tartalom a cikkekben nincs. Itt megjegyzi a Bizottság, hogy az sem feltétlenül elvárható a választópolgároktól, hogy a jelölő szervezetek listáinak névsorát ismerjék. Így amennyiben az újságban egyáltalán nem történik arra utalás, hogy a megjelenített személy jelölt a választáson, és nem igazolható, hogy párhuzamosan a jelöltet személyében is népszerűsítő kampánytevékenység folyik, az esélyegyenlőség sérelmének megalapozására a személy szereplése önmagában – választási tartalom hiányában – nem lesz alkalmas.
[55] A Kúria idézett Kvk.V.37.620/2019/2. számú döntése alapján a 9. lapszám 6. oldalán szereplő, Honvédelmi Fórumot ismertető híradás szintén kizárható lenne az esélyegyenlőség vizsgálatából, azonban Beadványozó a híradást az „Európai parlamenti választás 2019” rovatban teszi közzé, így a választópolgárokban azt a megtévesztő látszatot kelti, hogy Németh Szilárd jelölő szervezete álláspontját képviseli a kampányban, pedig csak állami tisztsége feladatai ellátása körében nyilatkozik a migrációról, illetve érintőlegesen utalást tesz az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választására. A megtévesztő elhelyezés és a választást érintő tartalom megalapozza a cikk figyelembe vételét az esélyegyenlőség fennállása szempontjából.
[56] A fennmaradó tartalmakkal összefüggésben, így a 7. lapszám 4-5. oldalain, a 8. lapszám 8-9. oldalain, 9. lapszám 6-7. oldalain meglévő választási rovat cikkeivel értékelve a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet kampányban elfoglalt álláspontjának és jelöltjeinek megjelenítése meghaladja az összes többi jelölő szervezet megjelenési terjedelmét, így a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme a kifogásolt három lapszám összességét vizsgálva fennáll.
[57] Ezzel kapcsolatban nincs relevanciája Beadványozó azon hivatkozásának, hogy a választáson nem értelmezhető a jelöltek közötti esélyegyenlőség sérelme, az FVB megállapítása az alapelvi sérelemmel kapcsolatban összességében helytálló.
[58] Részben megalapozottnak találta a Bizottság Beadványozó bírság kiszabását vitató érvelését. A jogszabálysértés ismétlődése nem állapítható meg, hiszen a vizsgált lapfolyam szinte a kampány egészére kiterjedt, és egy döntéssel került elbírálásra, ugyanakkor kijelenthető, hogy az esélyegyenlőség sérelme hosszabb távon megvalósult, és annak mérséklésére már csak kisebb terjedelemben van lehetőség.
[59] Nem látja megalapozottnak a Bizottság a szándékosság megvalósulását sem, a szerkesztő törekedett a választási tartalom elhatárolására, felismerhetővé tételére, azonban az arányos megjelenítést nem sikerült megvalósítania, amelyre a választási kampány idején megjelenő esetleges újabb lapszámban kiemelten kell figyelnie. Egyetért ugyanakkor a Bizottság azzal, hogy a lap helyi érdekű, így jogsértése csak korlátozottabb kiterjedésű maradt. Mindezért a Nemzeti Választási Bizottság az FVB által kiszabott bírság eltörléséről döntött, a határozat egyéb részeinek helybenhagyása mellett.
[60] A Bizottság figyelembe vette, hogy legutóbbi sajtótermékre bírságot kiszabó döntésével (107/2019 NVB határozat) egy hetilap öt lapszámán átívelő, tartósan egyoldalú tájékoztatás kapcsán szabott ki 200 000 forint összegű bírságot. Ehhez képest a tárgyi ügyben elkövetett jogsértés mértéke nem indokolja a bírság kiszabását.
[61] A fenti érvelés alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[62] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 43. §-án, a 139-141. §-án, a 151-152. §-án, a 218-219. §-án, a 225. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés b) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke