A Nemzeti Választási Bizottság
134/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság T. A. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 15 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 26/2019. (V. 20.) FVB számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. május 17- én elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy a 2019. május 14-án a Mi Hazánk Mozgalom jelölőszervezet nevében plakátokat kívánt volna elhelyezni az arra kijelölt felületen, azonban ezt – álláspontja szerint – jogszerűen nem tehették meg, mivel a Demokratikus Koalíció jelölőszervezet aktivistái a plakátállvány mind a négy oldalára saját plakátjukat helyezték el. Kifogásában hivatkozott a Ve. 144. § (7) bekezdésére, melynek értelmében a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölőszervezet plakátját. Indoklása szerint a plakátjaikat nem tudták elhelyezni, mivel a korábban kihelyezett plakátokat, nem akarták lefedni. 2019. május 15-én ismételten megpróbálták a hirdetményt elhelyezni, de a korábban tapasztaltak nem változtak. Kifogása mellékleteként a 2019. május 15-én sérelmezett tevékenység igazolására két „Szentmihályi út OMV kút” és „Nyírpalota út piac” elnevezésű videofelvételt csatolt.
[3] A Fővárosi Választási Bizottság a kifogást a Ve. plakátok elhelyezésére vonatkozó rendelkezései és a csatolt bizonyítékok alapján megvizsgálta és az alábbiakat állapította meg. A Demokratikus Koalíció jelölőszervezet tevékenységével nem sértette meg a Ve. 144. § (7) bekezdés rendelkezését. Határozatában hivatkozott arra, hogy a Ve. a választási plakátok elhelyezésének módjáról, az elhelyezhető plakátok méretéről nem rendelkezik.
[4] A csatolt bizonyítékok alapján az FVB megállapította, hogy a „Szentmihályi út OMV kút” elnevezésű videofelvételeken látottak szerint a Demokratikus Koalíció plakátjai mind a négy oldalt szinte teljesen elfedik, ugyanakkor a „Nyírpalota út piac” elnevezésű felvétel alapján megállapítható, hogy a kihelyezett plakátállvány nem került teljesen lefedésre a kifogásolt plakátokkal. Az üresen maradt részeken más jelölő szervezetek részére is volt lehetőség választási plakát kihelyezésre.
[5] Az FVB megállapította továbbá, hogy arra vonatkozóan nem merült fel adat, hogy bármelyik jelölő szervezetnek, így például a Demokratikus Koalíciónak a többi jelölő szervezetet megelőzően lehetősége lett volna a választási plakátok elhelyezésére. A Fővárosi Választási Bizottság rámutatott arra, hogy a választási kampány időszakában a jelölő szervezetek között kialakuló versenyhelyzet része az is, hogy a választási plakátok kihelyezését korábban megkezdő jelölő szervezeteknek még több lehetőségük van a plakátok elhelyezésére, amely a kampány előrehaladtával csökken, így a plakátolást később megkezdő jelölő szervezetek számára korlátozottabb számú üres plakáthely áll rendelkezésre, amelyeknek felkutatása több időt vesz igénybe. A Fővárosi Választási Bizottság jogsértés hiányában a kifogást 26/2019. (V. 20.) FVB számú határozatával 2019. május 20-án elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó a Fővárosi Választási Bizottság 26/2019. (V. 20.) FVB számú határozata ellen 2019. május 23-án 11 óra 52 perckor elektronikus úton az Fővárosi Választási Bizottság útján fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[7] Jogorvoslati kérelmében a Fővárosi Választási Bizottság határozatát sérelmezte. Kifejtette, hogy a „Demokratikus Koalíció az önkormányzat által kihelyezett négyoldalas oszlop mind a négy oldalát elfoglalta.” Álláspontja szerint az FVB. tévesen értelmezte a Ve. 2.§ (1) bekezdés c.) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti választási eljárási alapelvet. Álláspontja szerint a Ve fent hivatkozott pontját a Demokratikus Koalíció szegte meg, mivel az „önkormányzat a választáson induló minden szervezet részére telepítette ki a hirdető oszlopokat és annak kisajátítását nem csak etikátlannak, hanem jogszabálysértőnek is tartja”.
[8] Előadta, hogy plakátok elhelyezésére kizárólag csak az előre kihelyezett hirdetőoszlopokon van lehetőség. Amennyiben az általa elhelyezni kívánt választási hirdetményt egyéb felületen, avagy a Demokratikus Koalíció plakátjának felülragasztásával helyezné, törvénysértést követne el. Állítása szerint az FVB „felülírja” a választási eljárási alapelveket, amikor a Ve. 144.§ (3) bekezdésére hivatkozva idézi, hogy „plakát a kampányidőszakban (…) korlátozás nélkül elhelyezhető.” Vitatja az FVB döntését a tekintetben is, hogy a „kifogás nem, arra irányult, hogy bérelt plakáthelyről van szó, hanem a pártok részére került elhelyezésre, hacsak nem a kerületi DK-ás polgármester, mint önkormányzati tulajdont kizárólagos használatra biztosított volna pártjának plakáthelyeket. Fellebbezése mellékleteként a Budapest XV. kerület Epressor és Budapest XV. kerület Nyírpalota út 1. című videofelvételeket csatolta.
[9] Beadványozó érintettsége igazolásaként arra hivatkozott, hogy ő „választójoggal bíró magyar állampolgár”.
[10] Fentiekre tekintettel kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a Fővárosi Választási Bizottság határozatát változtassa meg, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, és a b) pontja alapján a jogsértőt a további jogsértéstől tiltsa el.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[12] A Választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy 2018-ban jelentősen módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon.
[14] Az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. A fellebbezés előterjesztésére a Ve.221. § (1) és 222. § (1) bekezdéseinek rendelkezése értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult.
[15] A Kúria az érintettség körében több esetben, így a Kvk.III.37.322/2019/3. és a Kvk.I.37.493/2014/3. számú végzésében is úgy foglalt állást, hogy „[e]llentétben a korábbi szabályozással, a Ve. jelen esetre kialakított egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozta meg az egyes szakaszokban jogorvoslatra jogosultak alanyi körét. (…) a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére (…) csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. Érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat.”
[16] A Kúria ítélkezési gyakorlata értelmében is a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. [Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú végzések]
[17] A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg. Az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, dönti el. [3081/2014. (IV.1), 3097/2014. (IV.11.)]
[18] Az érintettség választási ügyben való vizsgálata során nincs helye hivatalból bizonyításnak, annak igazolása a kérelmezőt terheli. A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2019. számú határozatának felülvizsgálata során kimondta, hogy az érintettség igazolására választópolgári minőségre történő hivatkozás önmagában nem elegendő. Amennyiben elfogadná a kérelmező ezen érvelését, akkor valamennyi választópolgár valamennyi választási ügyben – alanyi jogon –benyújthatna jogorvoslati kérelmet, amely ellentétes lenne a Ve. érintettségi klauzulájával. [Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzés]
[19] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt jogorvoslati jogosultságát, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat a Ve. a 221. § (1) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 232. §-án, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 24.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke