A Nemzeti Választási Bizottság
135/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Tóth Tamás magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért Ön azzal, hogy kétszázezer választópolgár kezdeményezése esetén az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a magyar állampolgárok népszavazáshoz való joga nem korlátozható?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. október 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2015. szeptember 14-én összesen 21 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-88939/2015. számú, 2015. szeptember 11-én kelt határozatát, melyben a Hatóság Tóth Tamást az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított öt napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Alaptörvény 8. cikke határozza meg az országos népszavazás alkotmányos alapjait és korlátait. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A közvetlen hatalomgyakorlás kivételes jellegéből következően a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv hatáskörébe tartozik. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése sorolja fel azokat az úgynevezett tiltott tárgyköröket, melyekben népszavazás nem tartható. E felsorolásban elsőként szerepel, hogy az Alaptörvény módosítására irányuló kezdeményezésről nem lehet népszavazást tartani.
Alaptörvény az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza, ebből kifolyólag azt csak a saját rendszerén belül, az általa feljogosított alkotmányozó hatalom által és a benne meghatározott eljárás szerint módosítható. Az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja az Országgyűlés hatáskörén belül szabályozza, hogy az Országgyűlés megalkotja és módosítja az Alaptörvényt. Az Alaptörvény rendelkezései alapján tehát annak megalkotása és megváltoztatása kizárólag az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Az Alaptörvény elfogadásával és módosításával kapcsolatos rendelkezéseket az S) cikk tartalmazza. Az Alaptörvény módosítására tehát csak az itt meghatározott követelmények betartásával kerülhet sor.
A népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően történhet. A népszavazásra bocsátott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást.
A Kúria ezzel egyező álláspontot fogadott el Knk.IV.37.728/2013./3. számú végzésében. A Kúria e végzésében az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjával összefüggésben az alábbiakat rögzítette: „Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése deklarálja a jogállamiságot. Ugyanakkor a hatalomgyakorlás tekintetében a B) cikk további rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a jogállamiság elválaszthatatlan részei. A B cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy a hatalom forrása a nép, a (4) bekezdése pedig a képviselők útján történő hatalomgyakorlás mellett a közvetlen hatalomgyakorlást, mint kivételes hatalomgyakorlási formát rögzíti. Ezáltal a népszavazás útján történő hatalomgyakorlás immár az Alaptörvény erejénél fogva minősül komplementer jellegűnek, amelyet a Kúria több döntésében is kifejezésre juttatott. A Knk.37.807/2012/2. számú határozat rögzítette: „A népszavazás jogintézménye az Alaptörvény rendszerében is komplementer jellegű, a képviseleti hatalomgyakorlást egészíti ki.” (lásd még: Knk.IV.37.484/2013/2. és a Knk.IV.37.485/2013/2. számú határozatokat.) A komplementer jelleg azonban nem csorbítja azt a tényt, hogy az érvényes és eredményes országos népszavazás az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az Országgyűlésre kötelező. E mellett azonban az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja egyértelműen rögzíti, hogy nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.”.
A Szervező által benyújtott kérdéssel kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az arra irányul, hogy a népszavazás kezdeményezése kapcsán deklarált alkotmányos korlátozások megszűnjenek. Fent leírtakra hivatkozva a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén a jelen eljárás tárgyát képező országos népszavazási kezdeményezés végső soron az Alaptörvény 8. cikk (2) és (3) bekezdésének – vagyis azt, hogy népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, illetve az országos népszavazásra vonatkozó tiltott tárgyköröket meghatározó szabályok – módosítását, hatályon kívül helyezését tenné kötelezővé az Országgyűlés számára. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy ez azonban az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontjába ütközik.
A népszavazási kezdeményezés hitelesítésének tehát abszolút akadálya áll fenn, mivel az az Alaptörvény által megfogalmazott tiltott tárgykörbe ütközik. Nincs mód olyan kérdés népszavazásra való javasolására, mely esetben a népszavazás átvenné az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét.
Tekintettel arra, hogy a kezdeményezés az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésének és a 8. cikk (3) bekezdésének a)-j) pontjában felsorolt tiltott tárgykörök módosítására irányul, ezért a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába ütközik. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben kifejtett indokok alapján az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva a kérdés hitelesítését megtagadta.
III.
A határozat az Alaptörvény a 8. cikk (1)-(2) bekezdésén, a (3) bekezdés a)-j) pontján, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 9. §-án, a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. szeptember 24.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke