A Nemzeti Választási Bizottság
138/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Demokratikus Koalíció (1132 Budapest, Victor Hugo utca 11-15., jogi képviselője: dr. Fodor Tímea; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezések tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Demokratikus Koalíció 2019. május 24-én 10 óra 57 perckor benyújtott fellebbezése alapján a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 12/2019. (V. 23.) TVB határozatát megváltoztatja, a kifogásnak helyt ad, és megállapítja, hogy Érd Megyei Jogú Város polgármestere megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket azzal, hogy az érdi elsőválasztók felé folytatott közvetlen kampányában azt a látszatott keltette, hogy a helyi önkormányzat nevében eljárva buzdít a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt támogatására, és ezen kampányára a névjegyzéki adatokat használta.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogszabálysértőt a további jogszabálysértéstől eltiltja.
A Nemzeti Választási Bizottság a Demokratikus Koalíció 2019. május 25-én 15 óra 59 perckor a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 12/2019. (V. 23.) TVB határozata ellen benyújtott fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Magánszemély Kifogástevő 2019. május 23-án 10 óra 38 perckor nyújtott be kifogást elektronikus úton a Pest Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB).
[2] Ebben előadta, hogy Érd Megyei Jogú Város polgármestere 2019. május 20-án a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek támogatására buzdító kampánylevelet küldött. Megítélése szerint a kampánylevéllel a polgármester kampánytevékenysége megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, továbbá jogosulatlan adatkezelésével a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját. A jogszabálysértés megállapítása mellett kérte a polgármester eltiltását a további jogszabálysértéstől.
[3] Indokolásában előadta, hogy egy érdi választópolgár 2019. május 21-én postaládájában találta az Érd Megyei Jogú Város logójával nyomott borítékban és fejléces levélpapírra írt polgármesteri levelet. Ez szerinte a városnak 152 forintjába került. Idézi a levél tartalmát. Álláspontja szerint a polgármesternek nincs olyan hatásköre vagy feladata, hogy egy jelölő szervezetre való szavazásra buzdítson, a kampánylevéllel önmagában megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A logóval ellátott levélpapír és boríték kizárja, hogy a polgármester magánszemélyként saját költségére járt volna el, a benyújtott bizonyítékok alapján okkal lehet feltételezni, hogy a város költségvetéséből került finanszírozásra a kampánylevél és annak postázása. A levél megfogalmazása alapján az egy „első választóknak szóló levél”, így a polgármester nem csak egyet adott postára álláspontja szerint.
[4] A jogsértést véleménye szerint csak szándékosan lehetett elkövetni, és felveti a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját is. Kiemeli, hogy a polgármester nem saját tevékenységét népszerűsítette, egyértelműen az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán induló jelölő szervezetek mellett kampányol.
[5] Az önkormányzattól elvárt semleges állásponttal kapcsolatban hivatkozik a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlatára, és idézi az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 11.) AB határozatát, amely a polgármester részére, amennyiben nem hivatali jogkörében jár el, pártpolitikusként biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát a kampányban. Megítélése szerint azonban a hivatkozott formában megjelenő boríték és levélpapír, továbbá hogy polgármesterként írt alá, bizonyítja, hogy a kérelmezett polgármesterként járt el, bár erre hatásköre nem volt. Tevékenysége egyértelműen kampánytevékenység, de nem sorolható a jelölő szervezet kampányának körébe.
[6] Kifogástevő felhívta a Ve. 153. §-át, amely alapján a jelölő szervezetek részére átadható a névjegyzékben szereplő választópolgárok neve és lakcíme közvetlen politikai kampány részére. Szerinte a polgármester nem jelölt, nem jelölő szervezet, így a személyes adatokat tartalmazó adatbázissal nem rendelkezhet, ezért kérte a TVB-től a polgármester nyilatkoztatását az ügyben végzett adatkezelés igazolására. Megjegyzi, hogy a polgármester által felhasznált adatokat jelen választási eljárásban csak a Nemzeti Választási Iroda adhatta ki, Érd jegyzője nem.
[7] Kifogásához bizonyítékként mellékelte a választópolgár nyilatkozatát a polgármesteri levél kézhezvételéről, továbbá a polgármesteri levéllel kapcsolatban megjelent sajtóhírt.
[8] A TVB 12/2019. (V. 23.) határozatával a kifogást elutasította. A benyújtásra való jogosultság és a határidőben történt benyújtás megállapítását követően a TVB részletesen ismertette a döntése alapjává tett 3154/2018. (V. 11.) AB határozat indokolását.
[9] Álláspontja szerint a kifogással támadott levelet nem közhatalmat gyakorló polgármesterként küldte a kérelmezett az érintetteknek, annak ellenére, hogy a tisztségét feltüntette az aláírása alatt. Az AB határozatát úgy értelmezi, az éppen azt mondja ki, hogy a kampányban a polgármestert is megilleti a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadsága, az a Ve. szabályai szerint nem korlátozható.
[10] A TVB megállapította, hogy a közpénz jogellenes felhasználását a kifogástevő nem bizonyította, azt csupán feltételezte, ugyanakkor a polgármester interneten fellelhető nyilatkozatában rögzítette, hogy közpénzt nem használt fel a levél kiküldése során. Ezért a TVB nem tartotta szükségesnek feljelentés megtételét.
[11] Kifogástevő által felvetett jogosulatlan adatkezelés tekintetében a TVB megállapította, hogy a Ve. 153. §-a alapján a jelölő szervezet – melynek a polgármester is tagja – hozzájuthatott a választópolgárok életkor és lakcím szerinti adataihoz. Az adatok jogosulatlan felhasználására vonatkozó bizonyítékot Kifogástevő nem terjesztett elő, a TVB-t szólította fel, hogy az adatkezelésről nyilatkoztassa az érintettet. A Ve. 218. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, – egyes speciális média jogorvoslatokat kivéve – bizonyítékok beszerzése nem feladata.
[12] A TVB álláspontja szerint a személyes adatok kezeléséről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezik, mely részletesen szabályozza az adatkezelést, és annak megsértése esetén a vizsgálatra jogosult szervet is. A TVB a Ve. és a választásra irányadó jogszabályok megsértése tekintetében jogosult eljárni, ezért álláspontja szerint a jogosulatlan adatkezelés tekintetében jogszabálysértést nem állapíthat meg.
[A fellebbezések tartalma]
[13] Beadványozó 2019. május 24-én 10 óra 24 perckor elektronikus úton nyújtotta be első fellebbezését a TVB határozatával szemben. Érintettségét azzal indokolta, hogy a választáson induló jelölő szervezet, amelynek jogos érdekeit sérti a kifogásban megjelölt magatartás. Érd Megyei Jogú Város polgármestere érdeksérelmet okozott Beadványozónak azzal, „hogy bizonyíthatóan legalább egy, de valószínűleg sokkal több érdi elsőválasztó választópolgárnak polgármesterként olyan tartalmú levelet küldött, amiben két konkrét jelölő szervezet jelöltjei mellett kampányolt”.
[14] Beadványozó a tényállás kiegészítése érdekében ismertette, hogy „a 24.hu internetes sajtószerv kérdéseket küldött (…) Érd Megyei Jogú Város polgármesterének, majd cikket írt a tárgybeli témáról”. Ennek elérhetőségét beadványában feltüntette. A polgármester nyilatkozatából kiemelte, „[m]int azt bizonyára Ön is tudja, a választáson induló szervezeteknek joguk és lehetőségük van arra, hogy a választási kampány időszakában a Nemzeti Választási Irodától anyagi ellenszolgáltatás fejében kikérjék a választói névjegyzékben szereplő személyek adatait. A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti, ezért a hivatal birtokában lévő adatokról nincs és nem is lehet ismeretem.”
[15] Beadványozó álláspontja szerint a TVB határozata a Ve. szabályaiba ütközik, okszerűtlen, iratellenes, nem megfelelően értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, határozatát érdemben nem indokolta, indokolásában a tényállásban nem szereplő valótlan tényt jelölt meg annak forrása nélkül.
[16] Felhívta a Bizottság figyelmét arra, hogy hivatalból ismernie kell, hogy Érd Megyei Jogú Város vagy polgármestere kért vagy kapott-e szavazóköri névjegyzékben szereplő adatokat, illetve azt is, hogy a választópolgári adatok életkort (születési adatot) tartalmaznak-e. Kiemeli továbbá, a település és polgármestere sem jelölő szervezet az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán.
[17] Álláspontja szerint a polgármester interneten fellelhető, TVB által idézett nyilatkozata nem a tényállás része. Beadványozó e körben utal az általa fellelt riportra is, amely „egy szót sem tartalmaz arról, használt-e fel a polgármester közpénzt a levél kiküldésére, mint ahogyan arról sem tartalmaz tényállítást az elkövető részéről, hogyan fért hozzá az érintett választópolgár adataihoz”. „Facebook” oldalon tett „hivatalos nyilatkozatában” pedig nem utal arra, hogy a Fidesztől kapta volna meg az adatokat, általánosságban hivatkozik a Ve. 153. §-ára.
[18] Megítélése szerint a TVB azon tényeket, hogy a tárgybeli levelet Érd fejléces levélpapírra írták, hogy a borítékot Érd logója díszíti, és hogy a levelet polgármesterként írták alá, nem vette figyelembe döntése során. A TVB egyáltalán nem indokolta meg, mire alapozza, hogy a kifogásolt levelet nem mint közhatalmat gyakorló személy küldte ki a kérelmezett. Vele kapcsolatban a TVB még azt sem rögzítette, hogy mely jelölő szervezet tagja. A TVB nem tért ki arra sem, átadhatta-e a jelölő szervezet harmadik személynek a választópolgárok NVI-től kikért adatait.
[19] Érvelése szerint a TVB azzal a jogkérdéssel sem foglalkozik, hogy egy jelölő szervezet, miután kikérte az adatokat, átadhatja-e azokat vagy egy részét egy tagjának, hogy az a saját nevében, vagy az általa vezetett település nevében az átadott-átvett adatokat felhasználja, és levelet írjon az adatbázisban szereplőknek. „A tényállás szerint nem a jelölő szervezet, hanem harmadik személy használta fel az adatokat, ami a Ve. 155. § szerint tilos.”
[20] Előadja, hogy a polgármester a települést képviseli, a kérelmezett nem a Fidesz tagjaként végzett pártja érdekében kampánytevékenységet, hanem a közhatalmi szerv képviselőjeként kísérelte meg befolyásolni a választói akaratot. Ezt alátámasztja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. §-ára való hivatkozással, amely szerint a képviselő-testületet a polgármester képviseli, és a polgármester a képviselő-testület szerve.
[21] Kéri mindezek alapján, hogy a Bizottság a TVB határozatának megváltoztatásával a kifogásnak adjon helyt.
[22] Beadványozó 2019. május 25-én 15 óra 59 perckor „újabb fellebbezés”-t küldött. Ebben megismételve a korábbi fellebbezésében foglaltakat két kiegészítést tett a Ve. 225. §-ára hivatkozással. Egyrészt rögzítette, hogy Érd Megyei Jogú Város polgármestere 2709 darab levelet adott fel az érdi elsőválasztóknak az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választása vonatkozásában, amely állítás alátámasztásaként új bizonyítékként a hvg.hu 2019. május 23-i internetes cikkét jelölte meg. A cikkben szerepel a polgármesternek a sajtótermék kérdéseire adott válasza, amely szerint 2709 levél küldtek ki „[n]em hivatalos érdi borítékban”. Az új bizonyíték kapcsán Beadványozó rögzítette, hogy polgármester nem adott magyarázatot arra, hogy milyen jogszabályi felhatalmazás, vagy a címzettek felhatalmazása alapján kezelte-e a választópolgárok név, cím és életkor szerinti adatait.
[23] Mindezek alapján a jogosulatlan adatkezelés és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja megsértésének megállapítását arra tekintettel kérte, hogy a kérelmezett 2709 érdi választópolgár hozzájárulása nélkül küldött számukra kampánylevelet.
[24] Az újabb fellebbezés befogadhatósága tekintetében a Nemzeti Választási Bizottság 104/2019. számú határozatára hivatkozott.
III.
[A fellebbezések egyesítése]
[25] A Ve. 230/A. §-a alapján a 221. § (1) bekezdése szerinti fellebbezésre jogosultak által ugyanazon elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéseket a választási bizottság egy eljárásban bírálja el. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a TVB határozatával szemben ugyanazon fellebbező nyújtott be tartalmában nagy részében azonos fellebbezést, ezért a Ve. 230/A. § alapján azokat egy eljárásban bírálja el.
IV.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[26] A 2019. május 24-i fellebbezés alapos, a 2019. május 25-i fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[27] A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a fellebbezés alapján a másodfokon eljáró választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. A Nemzeti Választási Bizottságnak a fellebbezés alapján abban kellett állást foglalnia, hogy Érd Megyei Jogú Város polgármestere e minőségében eljárva, önkormányzati erőforrások felhasználásával készítette-e el és kézbesíttette az elsőválasztóknak szóló levelét, illetve ezzel kapcsolatban folytatott-e jogosulatlan adatkezelést.
[28] Az Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. A Mötv. 3. § (1) bekezdése, a 10. § (1) bekezdése, valamint a 41. § (1)-(4) bekezdései alapján a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét a választópolgárok által megválasztott képviselő-testület gyakorolja, amelyet a Mötv. 65. §-a alapján a polgármester képvisel.
[29] A helyi közhatalomnak a választási eljárásban való megjelenéséről a Kúria gyakorlata széles körben értekezik, illetve kiemelést érdemel Kifogástevő és a TVB által is hivatkozott 3154/2018. (V. 11.) AB határozat. Utóbbi kimondja, „[a] polgármester tehát abban az esetben, ha nem polgármesteri minőségében, azaz nem hatásköre, vagy feladatköre teljesítésével összefüggésben jár el, ugyanúgy magánszemélynek tekinthető, akit megillet az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet magától értetődő módon kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat” {az Indokolás [29] bekezdése}.
[30] A határozat kiemeli továbbá, „[a] többes szerepvállalás esetében a határok meghúzása természetesen csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehetséges (ilyen szempontnak tekintette a Kúria jelen ügyben például a levél címzését, a polgármester fényképének megjelenését, vagy épp az aláírásnál a „Székesfehérvár polgármestere” megjelölést is), amely azonban az alkotmányos szempontok figyelembevételével a jogalkalmazó feladata”. (..) A „Ve. szabályai között nem található olyan előírás, amely ténylegesen arról rendelkezne, vagy arra engedne következtetni, hogy egy polgármester az Alaptörvény szerinti választott tisztségénél fogva nem nyilvánulhatna meg (konkrét esetben nem kampányolhatna valamelyik képviselőjelölt mellett) pártpolitikai vagy egyéb, a tisztségével összefüggésben nem álló kérdésekben. (…) ezen tilalom pusztán a jogalkalmazó mérlegelése, és a fentiekben említett határok meghúzása során került kimondásra. Abban az esetben azonban, ha egy tilalmi rendelkezés egy alapjog (jelen esetben a véleménynyilvánítás szabadsága) korlátozásához vezet, és ennek alapja nem egy konkrét jogszabály tiltó rendelkezése, akkor ezen alapjogot korlátozó szabály alapelvekből történő levezetése során a jogalkalmazónak arra kell törekednie – ha az eldöntendő helyzet több lehetséges megoldást is kínál –, hogy az érintett alapjog gyakorlását (megfelelő indok nélkül) a lehető legkisebb mértékben korlátozza”.
[31] A fentiek alapján a Bizottságnak a polgármesteri levél tartalmi és formai elemei alapján elsődleges arról kellett döntenie, hogy a levél megküldése közhatalmi aktus volt-e. A levél formai elemei egyértelműen ezt az álláspontot erősítik, a borítékon a polgármester neve felett az önkormányzat logója szerepel, a levélpapír fejlécén az „ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE” felirat szerepel a város címere mellett, és az aláírás alatt feltüntetésre került a polgármesteri tisztség.
[32] A levél tartalma alapján polgármesterként az Európai Parlament tagjai választásának fontosságára hívja fel az elsőválasztók figyelmét, és a FIDESZ-KDNP jelöltjeinek támogatására hív fel (megjegyzendő, hogy ezen a választáson erre csak a listára leadott szavazattal van mód). Mindez pedig egyértelműen alkalmas volt arra, hogy a levél címzettjeit választási akaratuk tekintetében befolyásolja, illetve arra kísérletet tegyen.
[33] Mindezek alapján a Bizottság azt tartja megalapozottnak, hogy a kérelmezett pártpolitikusi nyilatkozatát a jogellenesség szintjéig összemosta közhatalmi megbízatásával. A Kúria gyakorlatában többször kiemelte a politikusi, közhatalmi megnyilatkozásokat kísérő formai elemek fontosságát, és jelen ügyben Érd és polgármesteri hivatala jelképei olyan hangsúlyosan voltak alkalmazva, amely alappal kelthette a címzettekben azt az érzetet, hogy a polgármester az önkormányzat hivatalos álláspontját jeleníti meg.
[34] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, a kérelmezett pártpolitikusi megjelenését úgy mosta össze közjogi pozíciójával, hogy a Ve. 141. §-ában meghatározott kampánytevékenység körében a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével ellentétesen használta fel hivatala logóját, fejlécét, és az így kialakított látszat miatt sérült a jelölő szervezetek közötti egyensúly is. Mindezek alapján a kifogás a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának megsértése tekintetében is alapos.
[35] Ezt a látszatot nem ellensúlyozza a kérelmezett nyilatkozataiban utólag hangsúlyosan megjelenő elem, hogy nem a helyi közhatalom nevében, hanem jelölő szervezete politikusaként járt el, választási kampánytevékenységet folytatott.
[36] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 30. §-a alapján az Európai Parlament tagjainak választása során a választási kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19.00 óráig tart.
[37] A Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. A 141. § szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[38] A fenti fogalmi elemeknek a megküldött levél megfelelt, és formailag fellelhetők a Ve. 149. §-ában meghatározott, 155. § (1) bekezdése alapján folytatható közvetlen politikai kampány elemei is, mert a meghatározott kort betöltő választópolgárok lakcímükön lettek megkeresve postai levél formájában.
[39] A Ve. 153. § (1) bekezdés b) pontja alapján a „szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét – a 89. § rendelkezéseire is figyelemmel – a listát állító jelölő szervezet kérésére – a jelölő szervezet által megjelölt választókerületekre kiterjedően – a Nemzeti Választási Iroda öt napon belül, de legkorábban a 132. § szerinti nyilvántartásba vételük jogerőre emelkedését követően átadja. A Ve. 153. § (2) bekezdése alapján az igénylő az adatszolgáltatást nem, életkor, vagy lakcím szerinti csoportosításban is kérheti.
[40] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség jelölő szervezet részére a névjegyzéki adatokat a Nemzeti Választási Iroda a Ve. 153. § (2) bekezdés szerint lehetséges bontásokban 2019. április 17-én átadta.
[41] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a TVB véleményével ellentétben a választási eljárásban történő adatkezelés értékelésére a választási bizottságok a Ve. keretei között jogosultak. Mivel a kérelmezett nem választotta szét megfelelően a kampányban pártpoltikusi és közhatalmi szerepét, ezért a névjegyzéki adatok polgármesteri szerepben való felhasználása a közvetlen politikai kampányban sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
[42] A fent leírtakra figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság a 2019. május 24-én benyújtott fellebbezés alapján a kifogást teljes egészében megalapozottnak találta, amely miatt a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörében eljárva a TVB határozatát megváltoztatta, a kérelmezett kifogásolt magatartásával összefüggésben megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek sérelmét és a további jogsértéstől eltiltotta.
[43] A Nemzeti Választási Bizottság a 2019. május 25-i fellebbezéssel összefüggésben az alábbi megállapításokat teszi.
[44] A 2019. május 25-i fellebbezés tartalmában a 2019. május 24-én előterjesztett jogorvoslati kérelem kiegészítése, mivel abban a fellebbező által is hivatkozottan megismétlésre kerül a korábbi fellebbezés, és ahhoz képest kéri a Nemzeti Választási Bizottságtól az által felhozott új tény és megjelölt bizonyíték alapján a tényállás kiegészítését.
[45] A Bizottság következetes és a Kúria által is megerősített joggyakorlata alapján – 58/2015., a 13/2016., a 129/2016. és a 133/2018., 126/2019. NVB határozatok, Kvk.I.37.951/2016/3. számú végzés – a jogorvoslati kérelem kiegészítésére a benyújtást követően nincs mód, az előterjesztés után a kérelem benyújtójának rendelkezési joga beadványa fölött korlátozott, csak arra van lehetősége, hogy a Ve. 230. §-a alapján visszavonja azt. A benyújtástól számított három napos határidő ugyanis már a választási szervek szempontjából bír relevanciával: ezen időtartam alatt kell az ügy elbírálására felkészülni mind szervezési mind jogi értelemben.
[46] Ez a következetesen alkalmazott joggyakorlat azzal sem kerülhető meg, hogy a 2019. május 25-i fellebbezést Beadványozó nem az előző kiegészítéseként, hanem „újabb fellebbezés”-ként nevezi el, mivel a Bizottság a jogorvoslati kérelemről annak tartalma és nem elnevezése figyelembe vételével dönt.
[47] Beadványozó által is hivatkozottan a Ve. 225. §-a lehetővé teszi a fellebbező számára a jogorvoslati kérelemben az új tények és bizonyítékok felhozatalát, ha azonban azt a fellebbezésben elmulasztotta, annak orvoslásának módjára két jogszerű út van: az egyik, hogy a Ve. 230. §-a alapján visszavonja a korábban benyújtott fellebbezést és egy újat nyújt be, amelyre jelen esetben, tekintettel arra, hogy mindkét fellebbezés a 2019. május 26. 16.00 óra előtti jogorvoslati határidő letelte előtt került benyújtásra, nyitva állt Beadványozó előtt. Mindennek azért van relevanciája, mert ebben az esetben az eljáró választási szerv számára újrakezdődik a jogorvoslat elbírálására nyitva álló 3 napos határidő. A másik szintén a Ve. által biztosított jogszerű lehetőség, hogy a bírósági felülvizsgálat iráni kérelemben jelöli meg a 2019. május 25-i fellebbezésében felhozott új tényt és bizonyítékot a Ve. 225. §-a alapján.
[48] Az a magatartás, hogy Beadványozó a jogorvoslati határidőt úgy tekinti, hogy az alatt ugyanazon határozattal szemben minden egyes új szempont, tény vagy bizonyíték felmerülése esetén újabb és újabb fellebbezéseket nyújthat be, a választási ügyekre jellemző sommás eljárás ellen hat. Beadványozó tevékenysége lényegében azt eredményezné, hogy a választási bizottságnak, ha az egyesítés lehetősége nem áll fenn, parttalan számú jogorvoslati eljárást kellene lefolytatnia, annak veszélyével, hogy gyakorlatilag ugyanazon vagy kis részében eltérő tényállás alapján egymással ellentétes döntést hoz, amelyekkel szemben egytől egyig jogorvoslati utat nyit, ami szintén magában rejti az egymásnak ellentmondó bírósági döntések meghozatalának lehetőségét. Mindez pedig olyan mértékben tenné kiszámíthatatlanná a jogorvoslati eljárást, amely a jogbiztonság követelményének súlyos sérelmére vezetne.
[49] Beadványozó által hivatkozott 104/2019. számú határozat kapcsán a Bizottság indokoltnak tarja megjegyezni, hogy az lényeges eljárásjogi körülményben tért el jelen ügytől. A 104/2019. számú határozattal elbírált esetben ugyanis az első alkalommal benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálatra nem volt alkalmas, amely által egyesítés hiányában sem merülhetett volna fel az, hogy az új kérelem tartalmilag csak a korábbi kérelem új tényre vagy bizonyítékra való hivatkozással történő kiegészítése.
[50] A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Beadványozó a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján fennálló jogorvoslati jogát első beadványával már kimerítette, így a 2019. május 25-én benyújtott fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
[51] A fentiekre tekintettel a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[52] A határozat az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontján, a 33. cikk (1) bekezdésén, a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjain, 139-141. §-ain, a 208. §-án, a 212. §-án, 218. §-án, a 231. § (1) bekezdés a) pontján és az (5) bekezdés b) pontján, 331. §-án és 345. § (2) bekezdés b) pontján, az Mötv. 3. § (1) bekezdésén, a 10. § (1) bekezdésén, a 41. § (1)-(4) bekezdésein, 65. §-án, a 74. § (1) bekezdésén, a 75. § (2) bekezdésén, az IM rendelet 30. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 26.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke