A Nemzeti Választási Bizottság
1386/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Falus Zsolt Ferenc (a továbbiakban: szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozza a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság
„EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY A KÖZJEGYZŐI TEVÉKENYSÉG, KIZÁRÓLAG ÁLLAMI KÖZSZOLGÁLATI ÁLLÁS KERETEIN BELÜL LEGYEN GYAKOROLHATÓ?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. október 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Az országos népszavazási kezdeményezés szervezője 2014. szeptember 18-án 26 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés formai és tartalmi vizsgálatát, majd azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt.
A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (3) bekezdés e) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről.
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 1. § (4) bekezdés kimondja, hogy a közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. Az Országgyűlés a Kjtv. hatályba lépésével létrehozta a közjegyzői szervezetet, melynek jellemzője, hogy a közjegyző hivatását a bíróéhoz hasonló kötelmek mellett gyakorolja, továbbá közjogi jogállását tekintve közel áll a bíró jogállásához.
A Kjtv. 13. §-ának értelmében a közjegyzők önkormányzattal rendelkeznek. A 13. § szerint a közjegyzői önkormányzati szervek:
a) a területi közjegyzői kamara,
b) a területi kamara elnöksége,
c) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
A Kjtv. 38. §-a szerint a területi közjegyzői kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és jelöltek alkotnak.
A Kjtv. 14. § (2) bekezdése értelmében a közjegyző a kinevezésével a területi kamara tagjává válik, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a szervező által benyújtott kezdeményezés arra irányul, hogy a közjegyző jogállása és a közjegyzői tevékenység gyakorlásának keretei úgy változzanak meg egy eredményes népszavazást követően, hogy a Kjtv.-ben szabályozott közjegyzői szolgálati jogviszony helyett, azt kizárólag állami közszolgálati jogviszony keretein belül lehessen folytatni.
Az Alkotmánybíróság a 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában értelmezte az Országgyűlés szervezetalakítással kapcsolatos, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjában szabályozott hatáskörét az országos népszavazással összefüggésben, mely a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdés d) pontjával tartalmilag megegyezik. E határozatában a testület rámutatott: „Olyan következtetésre nem lehet jutni az Alkotmány szövege alapján, hogy a tilalom csupán valamely szerv belső szervezetének átalakítását érintő kérdésre vonatkozik. Az Alkotmány szervezetalakítás alatt nem csupán valamely szerv belső szervezetének megállapítását érti, hanem a szerv létrehozását vagy átalakítását is.” (ABH 2004, 381, 384.)
Az Alkotmánybíróság a 163/2010. (IX. 15.) AB határozatában a fenti indokolását megerősítette.
Az Alkotmánybíróság 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában rögzítette azon álláspontját, melyet a 126/2010. (VII. 8.) AB határozatában is osztott, hogy „Az Országgyűlés döntési jogkörébe tartozó szervezetalakító kérdésekről az Országgyűlés számos formában és minőségében dönthet. Alkotmányozó hatalomként az Alkotmányban szereplő állami szervtípusokat is alakíthatja, törvényhozóként az alkotmányban nem szereplő kérdésekben szabályozhat az Alkotmány keretei között. Szerveket hozhat létre, szüntethet meg, alakíthat át, de határozati formában is hozhat egyes - pl. a saját belső szervezetére vonatkozó - szervezetalakító döntéseket.” (ABH 2004, 381, 385.).
Az Alkotmánybíróság a 3/2012. (II. 22.) AB határozatában az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjában foglalt, az országos népszavazás tiltott tárgykörének értelmezése kapcsán megerősítette a fent hivatkozott határozatokban kifejtett jogi álláspontját.
A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés a közjegyzői tevékenység és közjegyzői szolgálati jogviszony szabályainak megváltoztatására irányul, mely egy eredményes népszavazást követően szükségképpen maga után vonná a közjegyzői tevékenység kereteit képező közjegyzői önkormányzati szervezetrendszer teljes átalakítását, illetőleg annak megszüntetését. Tekintettel arra, hogy mindez a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintené, így az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján tiltott tárgykörnek minősül, mely országos népszavazás tárgya nem lehet.
III.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja kimondja, hogy nem lehet országos népszavazást tartani a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról.
Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjával tartalmilag megegyező, az Alkotmány 28/C. § a) pontját. Az Alkotmánybíróság az 51/2001. (XI. 29.) AB határozatában rámutatott arra, hogy „(…) az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra, ha a kérdés a költségvetési törvény módosítását tartalmazza, vagy a kérdésből okszerűen következik a tiltott tárgykörként megjelölt törvények megváltoztatása, illetve ha a kérdés arra irányul, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat (ABH 2001, 392, 395.).”
Az Alkotmánybíróság az 58/2007. (X. 17.) AB határozatában kimondta azt is, hogy „A jövőbeli költségvetési törvényben szereplő kiadás meghatározására irányuló kérdés kizárásával a költségvetés bevételi és kiadási oldala között különbséget jövőbeli költségvetést illetően tett az Alkotmánybíróság, éppen szűkítve a szabad tárgyköröket. Ez a különbségtétel az Alkotmányon alapul: a bevételi oldalt illetően az Alkotmány a bevételeket meghatározó adókról, illetékekről, vámokról szóló törvényekről egyszer és mindenkorra tiltja külön a népszavazást, míg más bevételek, illetve a kiadási oldal védelme csupán valamely, már elfogadott költségvetés időtartamára szólna, az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontja szó szerinti értelme mellett. Nyilvánvaló, hogy a népszavazás intézménye és az Országgyűlés költségvetés jóváhagyására vonatkozó hatásköre, amely az Alkotmány 19. § (3) bekezdés d) pontján alapul, akkor egyeztethető össze, ha az olyan kérdés is tiltott tárgykörbe tartozik, amely arra irányul, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat.” (ABH 2007, 676, 683-684.)
Az Nsztv. 31. § (1) bekezdése szerint az Országgyűlés – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet – köteles a népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Országgyűlés a szervező által benyújtott kérdésben megtartott népszavazás eredményének úgy tudna megfelelni, ha a közjegyzői önkormányzati rendszer teljes átalakításán és megszüntetésén túl, a közjegyzői feladatellátásra és tevékenységre vonatkozó jogszabályi kereteket módosítva megteremti a közjegyzők számára a közszolgálati jogviszony létesítésének jogszabályi és költségvetési alapját.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint mindebből az is következik, hogy egy eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés a népszavazásból származó jogalkotási kötelezettségének – a jogerős eredmény-megállapítást követő száznyolcvan napon belül – bizonyos esetekben csak úgy tudna eleget tenni, ha az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján megalkotott, Magyarország központi költségvetéséről szóló hatályos törvényt módosítja.
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy a kezdeményező által benyújtott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjába ütköző jogi helyzetet idézhet elő eredményes népszavazás esetén, ugyanis azzal a következménnyel járhat, hogy hatályban lévő költségvetési törvény módosítására kötelezné az Országgyűlést, mely tiltott tárgykörnek minősül, ezért az országos népszavazás tárgya nem lehet.
A Nemzeti Választási Bizottság – tekintettel arra, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, ezért – az Nsztv. 9. § (1) bekezdése alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
IV.
A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) és e) pontján, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 10. §-án, a 11. §-án, 31. §-án, Kjtv. 1. §-án, 13-14. §-án, 38. §-án, az Alkotmánybíróság a 25/2004. (VII. 7.) AB határozatán, a 51/2001. (XI. 29.) AB határozatán, az 58/2007. (X. 17.) AB határozatán, a 163/2010. (IX. 15.) AB határozatán, a 126/2014. (VII. 8.) AB határozatán, a 3/2012. (II. 22.) AB határozatán, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2014. október 6.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke