A Nemzeti Választási Bizottság
139/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. L. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. október 2-án 16 óra 52 perckor kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványozó kifogásában előadta, hogy „a választás napján 12 óra 12 perc körül mobiltelefonon Borbély Lénárd csepeli polgármester hangján és bemutatkozva rögzített hangfelvételen a NEM szavazati voks megtétele mellett buzdító hívás érkezett.” Beadványozó erről az eseményről Budapest XXI. kerület 8-as számú választókörzetének szavazóhelyiségében bejelentést tett, amelyben kérte a „történtek jegyzőkönyvezését”, valamint segítséget a bejelentéshez. Állítása szerint mind a jegyzőkönyvezést, mind a segítséget megtagadták tőle. Ezt követően állítása szerint az elnök távozásra szólította fel, aminek eleget tett. Beadványozó telefonon azonnal hatósági segítséget kért és rendőrségi bejelentést tett.
Álláspontja szerint a fenti cselekmény választásra irányadó jogszabályt, valamint a választás és a választási eljárás alapelveit is sérti.
II.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.
A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
A Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit, melyek megléte az érdemi vizsgálat lefolytatásának feltétele.
A Ve 212. § (2) bekezdése szerint a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó elmulasztotta megjelölni, hogy a kifogásban sérelmezett magatartás a Ve., illetve az Nsztv. mely rendelkezéseinek sérelmével jár. A választásra, illetve a népszavazásra irányadó jogszabályt a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével lehet pontosan felhívni. Ennek a követelménynek azonban Beadványozó jogorvoslati kérelme nem tett eleget, mivel a kifogás mindössze a kifogásolt cselekményről tartalmaz leírást. Beadványozó továbbá nem csatolta kifogásához az általa vélelmezett jogszabálysértés bizonyítékait, melyek szintén a kifogás kötelező tartalmi elemének minősülnek.
A kifogás érdemi elbírálásának feltétele továbbá, hogy Beadványozó kifogásában feltüntesse személyi azonosítóját. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó ezen kötelességének sem tett eleget, mivel a kifogásban „személyi azonosítóként” feltehetően személyazonosító igazolvány számot adott meg.
A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, illetve Beadványozó személyi azonosítóját, melyek a Ve. 212. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerint annak kötelező tartalmi elemei, ezért a Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 208. §-án, 212. §-án, 215. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 7.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke