14/2013. NVB határozat - M. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság M. J. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő

 

 

A Nemzeti Választási Bizottság az

 

 

kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

 

 

 

A beadványozó 2013. október 8-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.

 

A Nemzeti Választási Bizottság az Alkotmánybíróság korábbi határozatai alapján és az azokban foglalt állásponttal egyetértve megállapítja, hogy Magyarország Alaptörvényében (a továbbiakban: Alaptörvény) taxatív módon felsorolt tiltott tárgykörökön kívül a népszavazásnak más korlátai is levezethetők. Ilyen korlát, hogy csak olyan népszavazási kérdés tekinthető alkotmányosan megengedhetőnek, mely nem áll ellentétben a népszavazásnak az alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével.

 

Az Nsztv. preambuluma szerint „a demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében, illetőleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában a nép közvetlenül, szavazás útján is részt vehessen”. A Nemzeti Választási Bizottság a fent leírtakra hivatkozással megállapítja, hogy a beadványozó által benyújtott, országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés az Alaptörvény és az Nsztv. preambuluma alapján összeegyeztethetetlen a népszavazás alkotmányos szerepével és szabályaival. Az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésére szolgáló intézményt ezért nem lehet felhasználni abszurd vagy komolytalan kérdések felvetésére. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 3. § d) pontja a népszavazási eljárásban is kizárja a népszavazás alkotmányos intézményének rendeltetésével ellentétes, rosszhiszemű, visszaélésszerű joggyakorlást. 

Az Alaptörvény II. cikke szerint „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz”. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés sértő, obszcén és trágár kifejezést tartalmaz, mely maga után vonja az emberi méltóság megsértését. A Nemzeti Választási Bizottság meg kívánja jegyezni, hogy az országos népszavazás intézményét az alkotmányozó nem a komolytalan, a demokratikus közhatalom gyakorlást lejárató, méltatlan egyéni szórakozás céljára hozta létre.

 

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés — az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint — el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

 

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem egyértelmű, mivel az a magyar nyelvtan szabályainak nem felel meg, a mondat egyes részei, kifejezései egymással nyelvtani és logikai összefüggésben nincsenek, ezáltal annak pontos tartalma nem állapítható meg.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdésben szereplő 2013. évi MIC. számú Devizarabszolga Felszabadító Törvény nem létező jogszabály, így a kérdés alkalmas a választópolgárok megtévesztésére.

 

A Nemzeti Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, illetve a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta.

 

 

A határozat az Alaptörvény II. cikkén, az Nsztv. preambulumán, 2. §-án, a 10. § b) és c) pontján, a 13. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján és (2) bekezdésén, a régi Ve. 3. § d) pontján és a 124/A. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

 

Budapest, 2013. október 29.