A Nemzeti Választási Bizottság
143/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Sz. B. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 27/2019. (V. 23.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. május 21-én, 13:55-kor elektronikus levél formájában kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 145. § (3) bekezdésére és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésére hivatkozással a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB).
[2] Beadványozó előadta, hogy Ozsváth Kálmán és Renge Zsolt, a FIDESZ-KDNP Budapest IV. kerületének önkormányzati képviselői 2019. május 20-án politikai kampánytevékenységet végeztek az újpesti Nyár utcai óvodában, majd az eseményről beszámolva az óvodás gyermekeket felhasználva több fényképet is közzétettek az interneten, valamint nagy nyilvánosság előtt az önkormányzat facebook oldalán is. Beadványozó szerint a választási eljárásról szóló törvény és a nemzeti köznevelésről szóló törvény határozottan tiltja az oktatási intézményekben történő kampányolást, így megítélése szerint az önkormányzati képviselők "interaktív bemutatója" az EP-választási kampány hajrájában egyértelműen kampánytevékenységnek minősíthető.
[3] Kifogásában idézte a Ve. 141. §-át, amely alapján véleménye szerint az önkormányzati képviselők akciója pontosan a választói akarat befolyásolására irányult, amikor az interaktív szakmai bemutató mellett fényképeket is készítettek a játékban részt vevő gyerekekről, majd azokat a képeket az interneten is megosztották nagy nyilvánosság előtt.
[4] Beadványozó szerint az önkormányzati képviselők megsértették a választási eljárás azon alapelvét is, amely szerint a választójoggal nem rendelkező kiskorúakat nem lehet politikai kampányban megjeleníteni, illetve azt, hogy nem lehet oktatási intézményben kampányolni.
[5] Mindezek alapján kérte a választási bizottságot, hogy értékelje az önkormányzati képviselő politikai akcióját a jogszabályoknak megfelelően és tiltsa el a képviselőket a további törvénysértéstől, valamint hozza meg a szükséges szankciókat.
[6] A kifogáshoz bizonyítékként négy fényképet csatolt, melyeket az önkormányzati képviselők közösségi oldalra tettek ki, továbbá csatolta az önkormányzat közösségi oldalára 2019. május 20-án kitett bejegyzés internetes elérhetőségét is.
[7] Az FVB a kifogást 27/2019. (V. 23.) számú határozatában elutasította. Rögzítette, hogy a kifogásolt cselekmény nincs összefüggésben a jelenleg zajló Európai Parlament tagjainak választásával, hiszen – ahogy az Újpest-Káposztásmegyer facebook oldalon is szerepel – Ozsváth Kálmán és Renge Zsolt, mint önkormányzati képviselők vettek részt a gyermeknapi rendezvényen, amelynek keretén belül az Országos Mentőszolgálat önkéntes gépjárművezetőjeként a városi rendőrökkel és tűzoltókkal együtt interaktív bemutatót tartottak a gyerekeknek. Az FVB álláspontja szerint Beadványozó nem bizonyította, hogy a képviselők az európai parlamenti választásokhoz kapcsolódóan milyen konkrét kampánytevékenységet folytattak, illetve utalt arra is, hogy Ozsváth Kálmán és Renge Zsolt a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet listáján nem szerepelnek.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[8] Beadványozó 2019. május 26-án 15 óra 57 perckor elektronikus úton nyújtott be fellebbezést a Fővárosi Választási Bizottság határozatával szemben.
[9] Kifejtette, hogy fenntartja arra vonatkozó álláspontját, hogy a kifogásban megnevezett két újpesti önkormányzati képviselő, Renge Zsolt és Ozsváth Kálmán az óvodában pártaktivistákként kampányoltak. Megítélése szerint az FVB tévesen állapította meg, hogy a politikusok önkormányzati képviselői minőségükben kampányoltak az óvodában. Rögzítette, hogy az érintett képviselők „[t]ettükkel mindketten megsértették a nemzeti köznevelési törvény és a választási eljárásról szóló törvény - eredeti beadványomban már hivatkozott - vonatkozó pontjait”.
[10] Előadta továbbá, hogy a két képviselő aktívan vett részt a Fidesz-KDNP EP-kampányában Újpesten, ennek keretében ajánlásokat gyűjtöttek, lakossági fórumot szerveztek,stb. Fenntartotta a kifogásban rögzített azon álláspontját, amely szerint az óvodai kampányakció és az arról készült fényképek nyilvánosságra hozatala alkalmas volt a választói akarat befolyásolására. Megítélése szerint ezzel a tevékenységgel más jelölőszervezetek jelöltjeit hátrány érte, akik számára nem volt ilyen lehetőség, hogy gyerekekkel fényképeztessék magukat.
[11] Rögzítette, hogy az FVB tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a képviselők tette nincs összefüggésben a jelenleg is zajló EP választással, mivel a kifogáshoz is csatolt képek nyilvánosságra hozatalából és az akciónak a sajtóban történő megjelenítéséből nyilvánvaló, hogy az a választói akarat befolyásolására irányult.
[12] Megítélése szerint irreleváns, hogy a képviselők nem szerepelnek a FIDESZ-KDNP közös listáján jelöltként, mivel „magatartásukat egyértelműen ennek a jelölőszervezetnek az érdekében fejtették ki és kampányakciojuk szoros összefüggésben állt a Fidesz-KDNP politikai érdekeivel”.
[13] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság „tárgyalja újra az ügyet és hozzon megfelelő, a jövőre nézve elrettentő szankciót a képviselők ellen”.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[14] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[15] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy 2018-ban jelentősen módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon is.
[17] A Bizottság rögzíti továbbá, hogy az új jogszabályi környezetben a fellebbezés benyújtása kapcsán jelen választási eljárásban már több esetben vizsgálta magánszemély fellebbezés benyújtására vonatkozó jogosultságát, amely döntések közül a 48/2019. számú határozatában foglalt érvelést bírósági felülvizsgálat nyomán a Kúria is értékelte.
[18] A Kúria az NVB döntését a Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésével 2019. április 23-án helyben hagyta. E döntésében a legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy „[h]elytállóan hivatkozott a kérelmezett arra, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. (…) Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.”
[19] A Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és legutóbb a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében úgy foglalt állást, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet, a contrario az következik, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek esetében az e minőségükre való hivatkozás az érintettségüket megalapozza.”
[20] A Kúria az érintettség körében nem fogadta el a helyben lakó választópolgári státuszt annak vitatására, hogy a helyi sajtótermékben megjelent hirdetés sérti a Ve. alapelveit. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében ugyan hivatkozott az érintettségére („az ügyben érintett helyi lakos”), de nem jelölt meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből a Kúria az érintettségét bizonyítottnak találta volna, és ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem volt megállapítható. [Kvk.V.37.489/2014/2. szám, Kvk.I.38.025/2014/3. szám]
[21] A Nemzeti Választási Bizottság irányadónak tekintette az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata során meghozott 3081/2014. (IV. 1.) AB végzésében kifejtetteket is, amely szerint „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv (…) dönt el”. (ABH 2014, 1594)
[22] A Bizottság megállapította, hogy jelen eljárásban Beadványozó érintettségének alátámasztásaként semmilyen érvelést nem adott elő, fellebbezésében pusztán arra hivatkozott, hogy fenntartja a kifogásában írtakat, ezen túl az FVB döntésével szemben, annak téves, illetve hiányos voltával kapcsolatban fogalmazott meg érveket. Beadványozó tehát nem közölt olyan adatot, tényt, illetve nem csatolt be olyan bizonyítékokat sem, amely igazolhatná, hogy az általa kifogásolt tevékenység rá személy szerint, jogainak gyakorlása, illetve kötelezettségei teljesítése tekintetében közvetlenül milyen módon hatott ki.
[23] Mivel a választási eljárásban annak sommás jellegéből adódóan hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért Beadványozót terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor. [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései]
[24] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt jogorvoslati jogosultságát, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[25] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 232. §-án, a 331. § (1) bekezdésén, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 26.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke