A Nemzeti Választási Bizottság
1456/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Tóth István, az Elégedetlenek Pártja (székhely: 1061 Budapest, Király utca 34. fsz. 3.) elnöke (a továbbiakban: szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyet ért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a mindenkori hivatalban lévő illetve a volt Köztársasági elnöknél, miniszterelnöknél, minisztereknél, államtitkároknál, helyettes-államtitkároknál, országgyűlési képviselőknél, állami intézmények vezetőinél, polgármestereknél és ezen személyek törvényben meghatározott- közvetlen hozzátartozóinál – elévülési időn belül – 2 (két) évente kötelező legyen egy független testület által lefolytatott vagyonosodási vizsgálat (személyi jövedelemadó utólagos ellenőrzése), és hogy a lefolytatott vizsgálat részletei és végeredménye nyilvánosak legyenek?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. december 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés szervezője 2014. november 26-án, személyesen 24 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2108214/2014/N. számú, 2014. november 25-én kelt határozatát, melyben a Hatóság az Elégedetlenek Pártját az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés formai és tartalmi vizsgálatát, majd azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerint a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról nem lehet országos népszavazást tartani.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés arra irányul, hogy a kérdésben felsorolt tisztségeket betöltő személyek és azok közeli hozzátartozói számára két évente kötelező legyen egy független testület által lefolytatott vagyonosodási vizsgálat, azaz a személyi jövedelemadó bevallás utólagos vizsgálata. A személyi jövedelemadó megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat a személyi jövedelemadóról 1995. évi CXVII. törvény tartalmazza. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szervező által benyújtott kezdeményezésben megtartott eredményes népszavazás a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítására kötelezné az Országgyűlést, mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerint tiltott tárgykörnek minősül, így az országos népszavazás tárgya nem lehet.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja kimondja, hogy nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a szervező által benyújtott kezdeményezés arra irányul, hogy a kérdésben felsorolt tisztséget viselők vonatkozásában a személyi jövedelemadóról szóló törvény olyan módon változzon meg, hogy egy újonnan létrehozott független testület folytassa le a vagyonosodási vizsgálatokat.
Az Alkotmánybíróság a 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában értelmezte az országos népszavazással összefüggésben a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdés d) pontjában szabályozott, az Országgyűlés szervezetalakítással kapcsolatos hatáskörét, amely tartalmilag megegyezik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjában foglaltakkal. E határozatában a testület rámutatott: „Olyan következtetésre nem lehet jutni az Alkotmány szövege alapján, hogy a tilalom csupán valamely szerv belső szervezetének átalakítását érintő kérdésre vonatkozik. Az Alkotmány szervezetalakítás alatt nem csupán valamely szerv belső szervezetének megállapítását érti, hanem a szerv létrehozását vagy átalakítását is.” (ABH 2004, 381, 384.)
Az Alkotmánybíróság a 163/2010. (IX. 15.) AB határozatában a fenti indokolását megerősítette.
Az Alkotmánybíróság 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában rögzítette azon álláspontját, melyet a 126/2010. (VII. 8.) AB határozatában is osztott, hogy „Az Országgyűlés döntési jogkörébe tartozó szervezetalakító kérdésekről az Országgyűlés számos formában és minőségében dönthet. Alkotmányozó hatalomként az Alkotmányban szereplő állami szervtípusokat is alakíthatja, törvényhozóként az alkotmányban nem szereplő kérdésekben szabályozhat az Alkotmány keretei között. Szerveket hozhat létre, szüntethet meg, alakíthat át, de határozati formában is hozhat egyes - pl. a saját belső szervezetére vonatkozó - szervezetalakító döntéseket. (ABH 2010, 634, 637.)
A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés egyértelműen a személyi jövedelemadózás utólagos ellenőrzésére vonatkozó szabályok megváltoztatására irányul. Egy eredményes népszavazást követően mindez az Országgyűlés számára olyan kötelezettséget is teremtene, hogy a jogalkotó a kérdésben foglalt feladat ellátására egy független testület hozzon létre vagy jelöljön ki. Tekintettel arra, hogy mindez a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintené, így az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján tiltott tárgykörnek minősül, mely országos népszavazás tárgya nem lehet.
III.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő országos népszavazási kezdeményezés nem felel meg – a fentiekben idézett – az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt, a törvényben támasztott egyértelműség követelményének.
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó szemszögéből is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szervező által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés az alábbi indokok miatt nem felel meg e törvényi követelménynek.
A Nemzeti Választási Bizottság szerint az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés egyszerre vonatkozik a jelenleg és a korábban hivatalban lévő valamennyi, a kezdeményezésben felsorolt tisztségviselőre és vezetőre, vonatkozik továbbá azok közeli hozzátartozóira is, ezen túl a kérdés egy független testület felállításával kapcsolatos kezdeményezést is tartalmaz, és egyben a lefolytatott vagyonosodási vizsgálatok eredményének nyilvánosságra hozatalát is javasolja. A Nemzeti Választási Bizottság fentiek alapján megállapítja, hogy a népszavazási kérdés valójában számos kérdést foglal magába, melyek külön-külön is megválaszolhatók lennének, azonban egy kérdésben való szerepeltetésük miatt a választópolgároknak nincs lehetőségük azok között különbséget tenni és a kezdeményezésről részkérdésenként véleményt nyilvánítani.
A Nemzeti Választási Bizottság szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben szereplő: „elévülési időn belül” és a „törvényben meghatározott közvetlen hozzátartozóinál” kifejezések pontos tartalma nem határozható meg, azok jelentése pontatlan és homályos, ezért a népszavazási kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni.
Az egyértelműség követelménye olyan kritériumot is tartalmaz, amely szerint a kérdésben tartott eredményes népszavazás a törvényalkotót meghatározott és egyértelmű jogalkotási kötelezettséggel lássa el. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése világosan kimondja, hogy a kérdés akkor hitelesíthető, ha a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezés az egyértelműség követelményének amiatt sem felel meg, mert a kérdésben szereplő a vagyonosodási vizsgálatok lefolytatását végző független testületre vonatkozóan a kezdeményezés semmilyen információt nem tartalmaz. A jogalkotó számára nem lenne egyértelmű az sem, hogy a személyi jövedelemadó utólagos ellenőrzésére vonatkozó feladatot egy már létező független szerv is elvégezheti vagy az eredményes népszavazást követően egy új testület felállítása lenne indokolt. A jogalkotó számára a testület összetételére és hatáskörére vonatkozóan sem tartalmaz a kezdeményezés egyértelmű megfogalmazást.
Mindezekre tekintettel a kérdés és annak pontos jelentéstartalma a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint nem állapítható meg egyértelműen, így az sem a választópolgárok sem a jogalkotó szemszögéből sem felel meg az egyértelműség törvényi követelményének.
A Nemzeti Választási Bizottság – tekintettel arra, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, továbbá a kérdés az Alaptörvényben lévő tiltott tárgyköröket is érint, ezért – az Nsztv. 9. § (1) bekezdése és az Nsztv. 11. §-a alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
IV.
A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) és e) pontján, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, 4. § (1) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a 10. § (1) és (2) bekezdésén és a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2014. december 12.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke