A Nemzeti Választási Bizottság
149/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság K. B. Á. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy Putnok Önkormányzati Rendészet azzal, hogy a putnoki Serényi téren a népszavazási aláírásgyűjtés folytatását közterület-foglalási engedély meglétéhez kötötte, megsértette a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 16. § (1) bekezdését.
A Nemzeti Választási Bizottság eltiltja a jogsértőt a további jogszabálysértéstől.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. december 27. 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[1] Beadványozó 2017. december 19-én 14 óra 50 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 16. § (1) bekezdésének megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?” kérdésben a Kúria Knk.IV.37.686/2017/3. végzéssel hitelesített országos népszavazási kezdeményezés szervezőjeként aláírásgyűjtő íveket adott át a Momentum Mozgalom részére gyűjtés céljából.
[3] A Momentum Mozgalom aktivistája az átadott ívekkel 2017. december 14-én délután aláírásokat gyűjtött a putnoki Serényi téren lévő, Ózd irányába közlekedő buszok részére fenntartott buszmegálló jobb oldalán, a Serényi park járdáján.
[4] Beadványozó előadása szerint „[n]agyjából délután fél 2 magasságában Putnok Önkormányzati Rendészetének a helyszínen megjelent képviselői, hivatkozva a hatályban lévő a közterület használat engedélyezéséről szóló PUTNOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 21/1994. (VI. 23.) számú rendeletére (a továbbiakban: Önkormányzati rendelet) közterület-foglalási engedély bemutatását kérték az aktivistától.” Az aktivista az intézkedés kapcsán kifejtette, hogy az önkormányzati rendészet érveit nem tartja jogszerűnek, valamint ismertette a pultozás jogszerűségével kapcsolatos érveit. Mivel ez nem vezetett eredményre, az intézkedés végrehajtásáról jegyzőkönyv felvételét kérte. Ezt követően az intézkedésnek engedelmeskedve összepakolt és elhagyta a területet.
[5] Kifogástevő a kifogás tárgyául szolgáló eseményről készült jegyzőkönyvet, az aláírásgyűjtő pultról készült digitális fényképet, valamint az önkormányzati rendészet által hivatkozott Önkormányzati rendeletet csatolta.
[6] Beadványozó a rendelkezésére álló Önkormányzati rendeletből kifogásában a következőket idézi: „[a] rendelet 2. §-a szerint közterületet épülettel, egyéb tárggyal, vagy árusítással elfoglalni, illetőleg rendeltetésétől eltérő módon használni csak engedéllyel és a használatárért a rendelet mellékletében felsorolt díjtételek befizetése után lehet”. Az Önkormányzati Rendészet szerint az aláíráshoz használt pult a rendelet hatálya alá tartozik, ezért engedélyköteles.
[7] Kifogástevő álláspontja szerint Putnok Önkormányzati Rendészet képviselőinek jogértelmezése helytelen.
[8] Beadványozó jelzi, hogy az Nsztv. 16. § (1)-(2) bekezdése a népszavazási eljárás aláírásgyűjtésének helyszínére vonatkozóan azonos szabályozást tartalmaz, mint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 123. § (1)-(2) bekezdése az ajánlások vonatkozásában. Álláspontja szerint a szövegazonosságra, és az Nsztv. 1. § (1) bekezdésére figyelemmel, amely a Ve. Általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – a népszavazási eljárásban is alkalmazni rendeli, a népszavazási aláírásgyűjtés helyszínére vonatkozó rendelkezések értelmezése során a Ve. szabályaira is figyelemmel kell lenni.
[9] Jogi érvelése alátámasztására Beadványozó felhívta a Kúria Kvk.37.184/2014/3. számú végzését, amelyben előadása szerint egy hasonló üggyel kapcsolatban a Kúria arra az álláspontra jutott, hogy önálló hirdető-berendezésnek nem tekinthető az a kitelepülő pult, amelyen ajánlásgyűjtés (jelen ügyben aláírásgyűjtés) történik. Az ilyen aláírásgyűjtő pult az aláírások gyűjtésének természetes kelléke, amely az aláírások gyűjtéséhez szükséges, az nem különálló, önálló hirdető-berendezés.
[10] Előadta továbbá, hogy „az Nsztv. 16. § (2) bekezdése zártan szabályozza az Nsztv. 16. § (1) bekezdése alóli kivételek körét. Hasonlóan ahhoz, ahogy – az immár teljesen következetes bírói gyakorlat szerint – a Ve. 144. § (3) bekezdése alóli kivételeket a Ve. 144. § (4)-(7) bekezdése kimerítően tartalmazza, úgy az Nsztv. 16. § (1) bekezdése alóli, az Nsztv. 16. § (2) bekezdésében felsorolt kivételek sem bővíthetőek más jogszabályban vagy különösen jogalkalmazási úton.”
[11] Beadványozó hivatkozott továbbá a 31/2013. (X. 28.) AB határozatra, amely szerint a népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírások gyűjtése Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésében elismert, a népszavazáshoz való jog részét képezi, valamint az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére, amely alapján alapvető jog törvényben korlátozható. Álláspontja szerint „alaptörvényszerűen nincsen lehetősége arra az önkormányzatnak és a jogalkalmazó szerveknek, hogy a népszavazáshoz való jog, így az aláírások gyűjtésének törvényben nem szereplő korlátozását önkormányzati rendeleti szinten vezessék be.”
[12] Beadványozó kifejti továbbá, hogy a közterületen, kitelepülő-pultnál történő aláírásgyűjtés, hasonlóan az ajánlásgyűjtéshez az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének védelmi körébe tartozó politikai kommunikációnak tekintendő. Ennek korlátozása az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése alapján alapjogi korlátozás, amelynek meg kell felelnie az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés második mondatában foglalt kritériumnak. Minderre figyelemmel véleménye szerint a népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos aláírásgyűjtés során, mivel az aláírásgyűjtő pult használata szorosan kapcsolódik az alapjog gyakorlásához, az aláírásgyűjtő pult használatára nem terjedhet ki a hivatkozott Önkormányzati rendelet hatálya.
[13] A fentiekre tekintettel a kifogástevő álláspontja szerint Putnok Önkormányzati Rendészet intézkedése, amellyel a kifogással érintett esetben az aláírásgyűjtés abbahagyására hívta fel az aktivistát, sértette az Nsztv. 16. § (1) bekezdését.
[14] Mindezek alapján Beadványozó kéri a jogsértés megállapítását, valamint a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.
II.
[15] Az Nsztv. 16. § (1) bekezdése alapján aláírást a választópolgárok zaklatása nélkül – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bárhol lehet gyűjteni. Az Nsztv. 16. § (2) bekezdése szerint nem gyűjthető aláírás
„a) az aláírást gyűjtő és az aláíró munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,
b) a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben,
c) tömegközlekedési eszközön,
d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,
e) egészségügyi szolgáltató helyiségében,
f) felsőoktatási és köznevelési intézményben.”.
[16] A Bizottság rögzíti – egyúttal osztva az erre vonatkozó beadványozói álláspontot –, hogy jelen ügyben tekintettel a Ve.-nek és az Nsztv.-nek az aláírásgyűjtésre vonatkozó szabályai tartalmi egyezőségére, irányadónak és alkalmazandónak tekinti a Kúria Kvk.IV.37.184/2014/3. számú végzésében az aláírásgyűjtés szabályainak értelmezésével kapcsolatosan megfogalmazott álláspontot. A hivatkozott végzésben a legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy „a jelöltállításhoz szükséges ajánlások gyűjtésének természetes közege a közterület, ahol a jelölt, jelölő szervezet és a választópolgár között az Alaptörvény által is védett politikai kommunikáció zajlik. Ennek engedélyhez és díjhoz kötése, lényegében a Ve. 123. § (1) bekezdésébe foglalt szabad, bárhol történő aláírásgyűjtés szükségtelen korlátozásának tekinthető. Ilyen korlát a törvényből nem következik.” A Kúria végzésében kiemelte azt is, hogy a politikai kommunikáció – és ebben a körben az ajánlások gyűjtése vagy az aláírásgyűjtés – kiemelten védett helyszíne a közterület, ahol e tevékenységek elé adminisztratív akadály nem állítható.
[17] A Bizottság álláspontja szerint az Nsztv. fentiekben idézett rendelkezései alapján, közterületen alapvetően bárhol lehet aláírásgyűjtést folytatni, ebből kifolyólag annak közterület-használati engedélyhez és díj megfizetéséhez való kötése ellentétes az Nsztv. 16. § (1) bekezdésében foglalt szabállyal.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság a leírtak, valamint Beadványozó által csatolt bizonyítékok alapján megállapítja, hogy Putnok Önkormányzati Rendészet megsértette az Nsztv. 16. § (1) bekezdésében foglalt követelményt, amikor a közterületen folytatott népszavazási aláírásgyűjtést a putnoki Önkormányzati rendeletben szabályozott közterület-foglalási engedélyhez kötötte, és ebből kifolyólag jogszerűtlen volt a Rendészet azon intézkedése is, amelynek során az aláírásgyűjtő pultot elbontatta.
[19] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt adott és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
III.
[20] A határozat az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a 16. §-ának (1) és (2) bekezdésén, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 28. § (1) bekezdésén, a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. december 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke