A Nemzeti Választási Bizottság
152/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Sz. G., (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 32/2019. (V. 27.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. június 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2019. május 26-án kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz. Kifogásában az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásának napján a Budapest VI. kerület 1065 Budapest Pethő S. u. 4. szám alatti 8. számú szavazókör szavazatszámláló bizottságának (továbbiakban: SZSZB) és jegyzőkönyvvezetőjének tevékenységét sérelmezte.
[2] Előadta, hogy a szavazókör SZSZB tagjai hatáskörüket túllépve politikai hirdetőtáblákat távolítottak el a 1065 Budapest Pethő Sándor u. 4. szám előtti közvilágítást biztosító oszlopokról. Véleménye szerint ezen cselekedetükkel hatáskörüket az SZSZB tagjai túllépték.
[3] Állítása szerint az SZSZB tagjai megsértették a Választási Füzetek Kézikönyv a Szavazatszámláló Bizottságok részére az Európai Parlament tagjainak választásához a 2019. május 26. a nemzeti Választási Iroda kiadványában a 6. oldal, 2.2. pont szerinti „A szavazóhelység berendezése” fejezetének utolsó bekezdését.
[4] Előadta továbbá, hogy a 8. számú SZSZB munkájának pártatlansága megkérdőjelezhető. Fentiekre tekintettel kérte a 8. számú SZSZB azonnali felfüggesztését és a 8. számú szavazókör szavazásának érvénytelenítését.”
[5] Az FVB a kifogást a Ve. 215.§ c.) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, tekintettel arra, hogy az nem tartalmazta a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt jogszabálysértés megjelölését, és a kifogást tevő személyi azonosítóját.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó 2019. május 28-án 17 óra 47 perckor fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottság határozatával szemben.
[7] Fellebbezésében a kifogásban hivatkozottakon túl kifejtette, hogy az SZSZB tagjainak sem jogköre, sem hatásköre nem terjed ki a politikai kampányplakátok eltávolítására. Amennyiben a bizottság tagjai szabálytalanságot észlelnek úgy azt kifogás formájában a Területi Választási Bizottság felé jelezhetik. Megkérdőjelezi továbbá a 8. számú szavazókör SZSZB tagjainak szakszerű és felesküdött munkáját. megkérdőjelezhetővé teszi a tagok és a teljes bizottság beleértve a jegyzőkönyvezető személyének pártatlan és elfogulatlan munkáját.
[8] Állítása szerint az SZSZB megsértette a Választási Füzetek Kézikönyv a Szavazatszámláló Bizottságok részére az Európai Parlament tagjainak választásához a 2019. május 26. a Nemzeti Választási Iroda kiadványában a 6. oldal, 2.2. pont szerinti „A szavazóhelység berendezése” fejezetének utolsó bekezdését
[9] Kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól, az SZSZB tagjainak felfüggesztését meghallgatását és felelősségre vonását. Kérte továbbá a 8. számú szavazókör szavazatainak érvénytelenítését és új szavazás kiírását a szavazóköri névjegyzékben szereplők számára.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[11] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy 2018-ban jelentősen módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon is.
[13] A Bizottság rögzíti továbbá, hogy az új jogszabályi környezetben a fellebbezés benyújtása kapcsán jelen választási eljárásban már több esetben vizsgálta magánszemély fellebbezés benyújtására vonatkozó jogosultságát, amely döntések közül a 48/2019. számú határozatában foglalt érvelést bírósági felülvizsgálat nyomán a Kúria is értékelte.
[14] A Kúria az NVB döntését a Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésével 2019. április 23-án helyben hagyta. E döntésében a legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy „[h]elytállóan hivatkozott a kérelmezett arra, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. (…) Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.”
[15] A Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és legutóbb a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében úgy foglalt állást, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet, a contrario az következik, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek esetében az e minőségükre való hivatkozás az érintettségüket megalapozza.”
[16] A Kúria az érintettség körében nem fogadta el a helyben lakó választópolgári státuszt annak vitatására, hogy a helyi sajtótermékben megjelent hirdetés sérti a Ve. alapelveit. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében ugyan hivatkozott az érintettségére („az ügyben érintett helyi lakos”), de nem jelölt meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből a Kúria az érintettségét bizonyítottnak találta volna, és ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem volt megállapítható. [Kvk.V.37.489/2014/2. szám, Kvk.I.38.025/2014/3. szám]
[17] A Nemzeti Választási Bizottság irányadónak tekintette az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata során meghozott 3081/2014. (IV. 1.) AB végzésében kifejtetteket is, amely szerint „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv (…) dönt el”.(ABH 2014, 1594)
[18] Mivel a választási eljárásban annak sommás jellegéből adódóan hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért Beadványozót terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor. [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései]
[19] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt érintettségét, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 232. §-án, a 331. § (1) bekezdésén, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 30.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke