A Nemzeti Választási Bizottság
153/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Sz. G., (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 36/2019. (V. 27.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. június 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2019. május 26-án kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz. Az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választása napján a Budapest VI. kerület 1065 Budapest Pethő S. u. 4. szám alatti 9. számú szavazókör szavazatszámláló bizottságának (továbbiakban: SZSZB) és jegyzőkönyvvezetőjének tevékenységével kapcsolatosan.
[2] Előadta, hogy egy szavazókörhöz tartozó választópolgár részére a szavazatszámláló bizottság egyik tagja, valamint a jegyzőkönyvvezető a szavazókörnek helyet biztosító iskola folyosóján tartózkodó választópolgár részére kihozta a névjegyzéket, egy szavazólapot és a szavazásra az iskolafolyosón került sor. A szavazó urnát a folyosón nem látta, a szavazólapot a választópolgár helyett az SZSZB egyik tagja valamint a jegyzőkönyvvezető vitte vissza a szavazóhelységbe.
[3] Állítása szerint a választópolgár mozgásában korlátozott volt, de a szavazókörbe történő eljutásához biztosított technikai feltételek rendelkezésére álltak, véleménye szerint a választópolgárnak lehetősége lett volna eljutni a szavazókörbe, tekintettel arra, hogy a folyosón rendelkezésre állt egy mozgáskorlátozottak számára elhelyezett lift is. Az esetet 17 óra 11 perckor észlelte, és megjegyezte, hogy a választópolgárnak többszöri pihenő beiktatásával lehetősége lett volna eljutni a szavazóhelységbe. Beadványában kifogásolta a 9. számú szavazókör pártatlanságát, és kérte az első fokú választási bizottságtól, hogy a „9. számú szavazókör munkáját vizsgálja felül, érvénytelenítse a szavazókörben leadott szavazatokat, a 9-es szavazókört oszlassa fel, vonja felelősségre és részesítse megrovásban az SZSZB jegyzőkönyvvezetőjét”.
[4] Az FVB a kifogást a Ve. 215.§ c.) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, tekintettel arra, hogy az nem tartalmazta a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt jogszabálysértés megjelölését, és a kifogást tevő személyi azonosítóját.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[5] Beadványozó 2019. május 28-án fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottság határozatával szemben.
[6] Fellebbezésében a kifogásban előadottakon túl kifejtette, hogy a választópolgár személyes adatait a nála lévő okmányokból hangosan a folyosón egyeztették, vetették össze a névjegyzékben szereplő adatokkal, más szavazókörökből távozó és érkező választópolgárok előtt.
[7] Fentiek alapján Beadványozó kifogásolta a 9. számú szavazókör eljárását a választópolgárral szemben, akit véleménye szerint (…)„megfosztottak a szuverén és titkos szavazás jogától. Mivel jegyzőkönyvvezető nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak döntéshozatali jogköre nincsen. A választópolgárok segítésére a szavazásban nem működhet közre.”
[8] Állítása szerint az SZSZB megsértette a „207. számú Választási Füzetek kézikönyv a szavazatszámláló bizottságok részére az Európai parlament tagjainak választásához 2019. 05. 26. a Nemzeti Választási Iroda kiadványában a 13. oldalon található 4.6 pontot: A választópolgárok segítése a szavazásban című fejezet 4. pontját, valamint a 4.5. pontot: A szavazás menete című fejezet 6. és 7. pontjában foglaltakat.”
[9] Kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy a Fővárosi Választási Bizottsággal együttműködve a VI. kerületi 9. számú szavazókörben működő SZSZB bizottság munkáját vizsgálja felül, és oszlassa fel a bizottságot. Érvénytelenítse a szavazókörben leadott szavazatokat, és új bizottság felállítását követően biztosítson lehetőséget a szavazóköri névjegyzékben szereplők számára a tiszta és jogszerű szavazásra. Kérte továbbá, hogy a jelenlegi SZSZB tagok, valamint a jegyzőkönyvezető ne tölthessen be a jövőben ilyen, és ehhez hasonló pozíciót az elkövetkező választásokon, ugyanis pártatlanságuk és szakszerű tudásuk megkérdőjelezhető. Kérte továbbá a jegyzőkönyvvezető hivatali pozíciójából történő eltávolítását és a munkáltatója általi írásbeli megrovását.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[11] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy 2018-ban jelentősen módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon is.
[13] A Bizottság rögzíti továbbá, hogy az új jogszabályi környezetben a fellebbezés benyújtása kapcsán jelen választási eljárásban már több esetben vizsgálta magánszemély fellebbezés benyújtására vonatkozó jogosultságát, amely döntések közül a 48/2019. számú határozatában foglalt érvelést bírósági felülvizsgálat nyomán a Kúria is értékelte.
[14] A Kúria az NVB döntését a Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésével 2019. április 23-án helyben hagyta. E döntésében a legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy „[h]elytállóan hivatkozott a kérelmezett arra, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. (…) Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.”
[15] A Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és legutóbb a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében úgy foglalt állást, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet, a contrario az következik, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek esetében az e minőségükre való hivatkozás az érintettségüket megalapozza.”
[16] A Kúria az érintettség körében nem fogadta el a helyben lakó választópolgári státuszt annak vitatására, hogy a helyi sajtótermékben megjelent hirdetés sérti a Ve. alapelveit. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében ugyan hivatkozott az érintettségére („az ügyben érintett helyi lakos”), de nem jelölt meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből a Kúria az érintettségét bizonyítottnak találta volna, és ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem volt megállapítható. [Kvk.V.37.489/2014/2. szám, Kvk.I.38.025/2014/3. szám]
[17] A Nemzeti Választási Bizottság irányadónak tekintette az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata során meghozott 3081/2014. (IV. 1.) AB végzésében kifejtetteket is, amely szerint „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv (…) dönt el”.(ABH 2014, 1594)
[18] Mivel a választási eljárásban annak sommás jellegéből adódóan hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért Beadványozót terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor. [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései]
[19] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt érintettségét, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 232. §-án, a 331. § (1) bekezdésén, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 30.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke