A Nemzeti Választási Bizottság
154/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az A. J., (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 35/2019. (V. 27.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. június 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2019. május 26-án, 17:31 perckor elektronikus levél formájában kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. § (4) bekezdésének a) és b) pontjára történő hivatkozással a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a Fidesz-KDNP pártszövetség jelölő szervezetek listáját népszerűsítő választási plakátok jogsértő kihelyezése miatt.
[2] Beadványozó előadta, hogy 2019. május 26-án Budapest XVII. kerületben, leginkább a Pesti út Csabai Út kereszteződésében a Lőrinci út valamint a Helikopter út kereszteződésében, továbbá Rákosmente több kereszteződésében tapasztalta, hogy választási plakátok jelentek meg közlekedési táblákon.
[3] Álláspontja szerint a kifogásolt plakátok elhelyezése, melyet a kifogás mellékleteként fényképpel is igazolt, sérti a Ve. 144.§ (4) bekezdésében rögzített szabályokat, mely szerint plakátot elhelyezni a) magántulajdonban álló dolgon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, b) állami vagy önkormányzati tulajdonban álló dolgon a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet.
[4] Beadványozó feltételezése szerint az útjelző táblát üzemeltető nem engedélyezte a plakátok elhelyezését, ugyanis álláspontja szerint ezek veszélyeztetik a közlekedés rendjét és a KRESZ szabályait.
[5] Beadványozó a jogszabálysértést 2019. május 26-án észlelte, a csatolt fényképek alapján kérte az esetek kivizsgálását, az elkövető elmarasztalását, a plakátok azonnali eltávolítását, azzal az indokkal, hogy azok a közlekedés rendjét a továbbiakban ne veszélyeztessék.
[6] Az FVB a kifogást 35/2019. (V. 23.) számú határozatában elutasította. A kifogásolt cselekmény alapján rögzítette, hogy a bizonyítékként csatolt plakátok kihelyezésre kerültek, azonban a beadványozó által hivatkozott jogszabályok megsértése, miszerint azok a tulajdonosi, bérlői, vagyonkezelői jog gyakorlójának engedélyével kerültek-e kihelyezésre a csatolt bizonyítékokból nem megállapítható.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[7] Beadványozó 2019. május 30-án 1 óra 31 perckor elektronikus úton nyújtott be fellebbezést a Fővárosi Választási Bizottság határozatával szemben.
[8] Fellebbezésében a kifogásban benyújtottakon túl kifejtette, hogy az adott útszakaszokon számos villanyoszlop szolgálhatott volna kampányeszköz helyéül azoknak kifejezetten a közúti jelzőtáblákra, azoknak közvetlenül a jelzés alá történő elhelyezése sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Álláspontja szerint e tevékenység kifejezett célja, hogy a gépjárművezetők fokozott figyelmének kihasználása.
[9] Megítélése szerint e tevékenységgel a Fidesz-KDNP jelölőszervezet megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
[10] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság „FVB határozatát utasítsa el, a plakátot elhelyező szervezetet, marasztalja el”, kérte továbbá a plakátok azonnali eltávolítását.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[12] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy 2018-ban jelentősen módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon is.
[14] A Bizottság rögzíti továbbá, hogy az új jogszabályi környezetben a fellebbezés benyújtása kapcsán jelen választási eljárásban már több esetben vizsgálta magánszemély fellebbezés benyújtására vonatkozó jogosultságát, amely döntések közül a 48/2019. számú határozatában foglalt érvelést bírósági felülvizsgálat nyomán a Kúria is értékelte.
[15] A Kúria az NVB döntését a Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésével 2019. április 23-án helyben hagyta. E döntésében a legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy „[h]elytállóan hivatkozott a kérelmezett arra, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. (…) Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.”
[16] A Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és legutóbb a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében úgy foglalt állást, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet, a contrario az következik, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek esetében az e minőségükre való hivatkozás az érintettségüket megalapozza.”
[17] A Kúria az érintettség körében nem fogadta el a helyben lakó választópolgári státuszt annak vitatására, hogy a helyi sajtótermékben megjelent hirdetés sérti a Ve. alapelveit. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében ugyan hivatkozott az érintettségére („az ügyben érintett helyi lakos”), de nem jelölt meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből a Kúria az érintettségét bizonyítottnak találta volna, és ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem volt megállapítható. [Kvk.V.37.489/2014/2. szám, Kvk.I.38.025/2014/3. szám]
[18] A Nemzeti Választási Bizottság irányadónak tekintette az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata során meghozott 3081/2014. (IV. 1.) AB végzésében kifejtetteket is, amely szerint „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv (…) dönt el”.(ABH 2014, 1594)
[19] A Bizottság megállapította, hogy jelen eljárásban Beadványozó érintettségének alátámasztásaként érvelést nem adott elő. Fellebbezésében pusztán arra hivatkozott, hogy az ügyben érintett természetes személynek minősül, mivel a kifogással érintett útszakaszon rendszeresen közlekedik, így az ott elhelyezett közúti táblákon található választási plakátok közvetlenül érintik a mindennapjait. Hivatkozott továbbá érintettsége körében arra, hogy a kihelyezett plakátok alkalmasak arra, hogy eltereljék a gépjármű vezetők figyelmét és ezzel veszélyeztessék a közúti közlekedés biztonságát.
[20] Mivel a választási eljárásban annak sommás jellegéből adódóan hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért Beadványozót terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor. [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései]
[21] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt érintettségét, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[22] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 232. §-án, a 331. § (1) bekezdésén, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 30.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke