A Nemzeti Választási Bizottság
157/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy hazánk Országgyűlése módosítsa a választási törvényt annak érdekében, hogy az országgyűlési, önkormányzati választások, népszavazások időszakában külföldön tartózkodó, dolgozó, tanuló magyar állampolgárok alkotmányos jogukkal élve levélben is szavazhassanak, így nyilvánítva ki választói szabad akaratukat?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. november 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Szervező 2016. szeptember 27-én eseti meghatalmazott útján eljárva nyújtotta be az általa népszavazásra javasolt kérdést és 28 támogató választópolgár adatait, valamint aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírásokból 25 felelt meg az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-104812/2016. számú, 2016. szeptember 6-án kelt határozatát, melyben a Hatóság az Összefogás Pártot az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdéséből következően az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható, ezek egyike, hogy a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik [Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdés]. A népszavazáshoz való jog további korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem tartható és nem kezdeményezhető népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.
Egyértelműen megállapítható, hogy a Szervező által benyújtott kérdés arra irányul, hogy az Országgyűlés az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására, valamint az országos népszavazásra vonatkozó részletszabályokat módosítsa, még hozzá úgy, hogy a szavazás napján Magyarország határain kívül tartózkodó magyar állampolgárok számára is lehetőség legyen a levélben történő szavazásra.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával összefüggésben az Alaptörvény XXIII. cikk (5) bekezdése kimondja, hogy a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott népszavazási kezdeményezésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás eredményeképpen az Országgyűlésnek az Alaptörvény XXIII. cikk (5) bekezdésének módosításáról kellene döntést hoznia, azaz a kérdésben megtartott népszavazás olyan jogalkotási kötelezettséget (Alaptörvény-módosítás) teremtene, mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja értelmében tiltott tárgykör, és ezért országos népszavazás tárgya nem lehet.
III.
Az Alaptörvény módosítása, mint tiltott tárgykör érintettségének vizsgálata mellett indokolt egy másik tilalom, az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmával kapcsolatos tárgykörrel való összefüggés ütközésének vizsgálata is. Erről a kérdéskörről az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés c) pontja rendelkezik.
Az önkormányzati képviselők választása kapcsán irányadó anyagi jogi szabályokat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (Övjt.) tartalmazza.
Az Alaptörvény XXIII. cikk (5) bekezdésében rögzített, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a szavazás jogával kapcsolatos szabályozással összhangban az Övjt. 1. § (2) bekezdése további rendelkezést állapít meg. Az Övjt. hivatkozott szakasza kimondja, hogy a választópolgár lakóhelyén vagy – ha lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző 30. napig tartózkodási helyet is létesített – bejelentett tartózkodási helyén választhat.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott népszavazási kezdeményezés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán lehetővé tenné a szavazás napján Magyarország határain kívül (külföldön) tartózkodó választópolgárok számára a levélben történő szavazást. Vagyis a kérdés támogatottsága esetén, az abban tartott érvényes és eredményes országos népszavazás következményeképpen az Övjt. 1. § (2) bekezdésének módosítására kényszerülne a jogalkotó. A kezdeményezés alapján az Országgyűlésnek úgy kellene módosítania az Övjt. rendelkezéseit, hogy a választópolgárok az 1. § (2) bekezdésben meghatározottakon, vagyis a lakóhelyükön és a bejelentett tartózkodási helyükön túl, Magyarországon kívül történő tartózkodásuk estén levélben szavazással is választhassanak.
Mivel az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítására népszavazás útján nem kerülhet sor, a benyújtott kérdés viszont egyértelműen az Övjt. tartalmának módosítására irányul, ezért az Alaptörvény által megfogalmazott tiltott tárgykörbe ütköző népszavazási kezdeményezés hitelesítésének abszolút akadálya áll fenn.
IV.
Tekintettel arra, hogy a Szervező népszavazási kérdése az Alaptörvény módosításával és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény – vagyis az Övjt. – tartalmával függ össze, megállapítható, hogy a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott tiltott tárgyköröket érint, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben kifejtett indokok alapján a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.
V.
A határozat az Alaptörvény XXIII. cikk (5) bekezdésén, a 8. cikk (1)-(2) bekezdésén, a 8. cikk (3) bekezdés a) és c) pontjain, az Övjt. 1. § (2) bekezdésén, az Nsztv. 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke