A Nemzeti Választási Bizottság
160/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Sz. Zs. É. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 40/2019. (V. 30.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. június 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2019. május 28-án személyesen nyújtott be kifogást a Fővárosi Választási Bizottsághoz.
[2] Kifogásában előadta, hogy az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26-án lezajlott választásán szavazatszámlálóként és a szavazatszámláló bizottság elnökhelyettesi minőségében vett részt a Budapest XI. kerület 13. számú szavazókörében, az Egry József utcai Széchenyi Gimnáziumban.
[3] Kifejtette, hogy a szavazólapok szétosztását követően a kitöltések szabályosságát vizsgálta a szavazatszámláló bizottság tagjaival együtt. Véleménye szerint az egyik szavazólap, amelynek fényképét csatolta a kifogásához, nem felelt meg a szabályos kitöltés előírásainak. Hozzáfűzte, hogy a körön belüli kereszt bejelölés helyett a szavazólap teljesen át van húzva. Bár az áthúzás a Momentum Mozgalom logója alatt található kör szélét érintette, de a szavazói akarat kinyilvánításra nem a körön belül került sor, illetve a szavazó írásbeli véleménye is a szavazólapra került. Álláspontja szerint mindezek alapján a szavazat érvénytelen.
[4] Beadványozó álláspontját osztotta a bizottság további két tagja is, a szavazatszámláló bizottság 4 tagja azonban a kérdéses szavazólapot érvényesnek tekintette.
[5] Fentiekre tekintettel kérte, hogy a Fővárosi Választási Bizottság hozzon döntést az ügyben.
[6] Az Fővárosi Választási Bizottság a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 215. § c.) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert az nem tartalmazta Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat, a jogszabálysértés megjelölését, Beadványozó személyi azonosítóját.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[7] Beadványozó 2019. június 2-án 17 óra 33 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottság határozatával szemben.
[8] Fellebbezésében előadta, hogy álláspontja szerint az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás indoka megalapozatlan volt. Kifejtette, hogy a kifogása pontosan tartalmazta a jogszabálysértést, hiszen a Ve. 186. § (2) bekezdése kimondja, hogy érvényesen szavazni a jelölt neve mellett, illetve a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.
[9] Beadványozó szerint ezt a hivatkozott jogszabályt sértette meg a szavazó, amikor nem a lista feletti körben húzta meg az átlós vonalat, hanem a körön kívül. Álláspontja szerint az, hogy a kört kívülről érintette az egyik átlós vonal, nem azonos a törvényi előírással, vagyis hogy a körön belül kell az átlót vagy keresztet a szavazónak elhelyezni. Véleménye szerint a Fővárosi Választási Bizottság érdemben nem vizsgálta ezt az általa előadott jogszabálysértést, hanem annak hiányát állapította meg.
[10] Beadványozó vitatta továbbá a Fővárosi Választási Bizottság azon megállapítását is, hogy a kifogásának tartalmaznia kellett volna a személyi azonosítóját is. Álláspontja szerint a szavazókör adataiból a személyi azonosítója megállapítható lett volna, mivel ő ott a szavazatszámláló bizottság elnökhelyettesi minőségében vett részt.
[11] Fellebbezésében megadta a kifogásból hiányzó személyi azonosítóját, és kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy változtassa meg a Fővárosi Választási Bizottság fenti számú határozatát és állapítsa meg a csatolt szavazólapon szereplő szavazat érvénytelenségét a Ve. 186. § (2) bekezdésének megsértése miatt.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. A Bizottság elfogadja Beadványozó ügyben való érintettségét tekintettel arra, hogy az ügy irataiból megállapítható, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán Budapest XI. kerület 13. számú szavazókörében működő szavazatszámláló bizottság tagja volt.
[13] A Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű és taxatív felsorolást tartalmaz a kifogás kötelező tartalmi elemeivel kapcsolatban. A jogszabályi rendelkezés alapján a természetes személy által benyújtott kifogásnak az érdemi elbírálás érdekében az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) jogszabálysértés megjelölése,
b) a jogszabálysértés bizonyítékai,
c) a kifogás benyújtójának neve, lakcíme és - ha a lakcímétől eltér - postai értesítési címe,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítója, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusa és száma.
[14] A Ve. 215. § c) pontja az érdemi elbírálás feltételéül szabja ezen elemek feltüntetését az első fokú jogorvoslati eljárást megindító kifogás esetében. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében felsorolt elemek valamelyikét.
[15] Tekintettel arra, hogy a Beadványozó 2019. május 28-án benyújtott kifogása nem tartalmazta a jogszabálysértés megjelölését és a személyi azonosítóját, ezért az érdemi vizsgálatra nem volt alkalmas. Helyes járt el tehát a Fővárosi Választási Bizottság, amikor a kifogás elutasítását a Ve. 215. § c) pontjára alapozta.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezésben foglaltak alapján rögzíti, hogy saját és a Kúria következetesen alkalmazott joggyakorlata az, hogy a korábbi eljárásban nem szereplő, a jogorvoslati kérelem kötelező tartalmi kellékhiánya – jelen esetben a jogszabálysértés megjelölése, valamint Beadványozó személyi azonosítója – a későbbi jogorvoslati eljárásban nem pótolható. [Kvk.I.37.494/2014/2.;Kvk.II.37.325/2014/3.;Kvk.II.37.271/2014/2.;Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.I.37.951/2016/3.]
[17] Mindez azt jelenti, hogy mivel a Beadványozó kifogásában nem szerepelt személyazonosítója és nem jelölte meg a Ve. 186. § (2) bekezdését, mint megsértett jogszabályi rendelkezést, hiába tüntette fel ezeket a fellebbezésben, azok érdemi vizsgálatára a Nemzeti Választási Bizottságnak nincs módja. Ezt az érvelést rögzíti a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának a választási és népszavazás eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslatok tárgyában készített összefoglalója is, amely szerint, „[h]a a kérelmező a kifogást vagy a fellebbezést nyújtja be a fentiek szerinti hiányos tartalommal, a Kúria az első-, vagy a másodfokú választási szerv érdemi vizsgálat nélküli végzését helybenhagyja.” Mindezek alapján tehát hiába szerepel a fellebbezésben Beadványozó személyi azonosítója és a vélelmezett jogszabálysértés megjelölése, mivel a Fővárosi Választási Bizottság jogszerűen utasította el kifogását érdemi vizsgálat nélkül, a fellebbezés elbírálása során a kifogás hiányosságainak pótlása nem vehető figyelembe.
[18] A fentiekben rögzített indok alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a fellebbezés nem volt alapos és a Fővárosi Választási Bizottság 40/2019. (V. 30.) számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy a választások hivatalos oldalán a kifogás és fellebbezés benyújtásának szabályait részletesen ismertető tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő mintadokumentumok is közzétételre kerültek. A tájékoztató áttekintése és a mintadokumentumok használata nagyban elősegítheti az érdemi elbírálásra alkalmas jogorvoslati kérelem benyújtását.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat a Ve. 212. § (2) bekezdésén, a 215. § c) pontján, a 223. § (1) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a 232. § (1) bekezdésén, a 331. § (1) bekezdésén, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. június 3.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke