Az Országos Választási Bizottság
161/2010. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2010. március 4-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
I.
A beadványozók 2010. február 11-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról az Országos Választási Bizottság székhelye Budapest;üléseit a megyék ABC sorrendjében a megyék székhelyén tartja, negyedévenkénti váltakozással?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a jelen eljárásban tárgyalt aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyértelműség követelményének. A kezdeményezés több, tartalmát tekintve egymástól eltérő alkérdést tartalmaz. Az egyik az Országos Választási Bizottság leendő székhelyéről rendelkezik, míg a másik a Bizottság ülésezési rendjének helyéről és idejéről. Tekintettel arra, hogy az egymástól tartalmukat tekintve független alkérdéseket tartalmazó beadvány az aláírásgyűjtő íven és a szavazólapon is egy kérdésként jelenik meg a választópolgároknak nincs lehetőségük azokról külön-külön véleményt nyilvánítani és döntést hozni.
Az Országos Választási Bizottság a hitelesítés megtagadása során – figyelemmel az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatára [pl. 18/2008. (III. 12.)AB határozat] – a többi között azt is vizsgálta, hogy a kezdeményezés megfelel-e a Ve. 3. §-ában meghatározott alapelveknek, ezek között a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. Ezen alapelvek a választás valamennyi részvevőjét érintik, kötelezik. Ennek értelmében a népszavazáshoz való jog gyakorlása során csak olyan népszavazási kérdés tekinthető alkotmányosan megengedhetőnek, amely nem áll ellentétben a népszavazásnak az alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével, intézményének rendeltetésével. Ennek következtében a kezdeményezőnek a népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel kell eljárnia. Mindezek ismeretében a jog formális előírásainak megfelelő kezdeményezés jogellenessé válik akkor, ha az Országos Választási Bizottság a konkrét tényállások vizsgálata során olyan körülményeket tár fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a hitelesítési eljárás kezdeményezője nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének megfelelően élt jogával.
Az Országos Választási Bizottság rögzíti, hogy a kezdeményezők - a népszavazásra feltenni kívánt kérdés súlyát, jelentőségét, hatását tekintve - nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel jártak el, így nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének megfelelően éltek népszavazáshoz való jogukkal.
A Bizottság álláspontja szerint a kérdés azért sem egyértelmű, mert annak megfogalmazása a nyelvtani szabályoknak nem felel meg.
A fent leírtak miatt az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § b) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, és a 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról döntött.
II.
A határozat az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontjain, illetve a 13. § (1) bekezdésén, a Ve. 3. § d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke