A Nemzeti Választási Bizottság
164/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Vitályos Eszter Zsuzsanna (a továbbiakban: Kifogástevő) képviselőjelölt által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy dr. Poprádi Zsolt, mint Pest Megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság elnöke megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, a c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint az e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Poprádi Zsoltot eltiltja a további jogsértéstől.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. március 8. napján 10 óra 53 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Pest Megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), arra való hivatkozással, hogy dr. Poprádi Zsolt, az OEVB elnöke megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának, a c) pont szerinti esélyegyenlőség, továbbá az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
[2] Az OEVB elnöke - figyelemmel a 4/2022. (I. 31.) számú OEVB határozatra - 2022. március 9. napján a beérkezett kifogást, a Ve. 213. § (1) bekezdésére való hivatkozással áttette azt elbírálás végett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[3] Kifogástevő előadta, hogy dr. Poprádi Zsolt 2022. március 5. napján; majd 2022. március 6-án 11:06 órakor, 14:52 órakor, 15:03 órakor; 2022. március 7-én és 2022. március 8-án (Kifogástevő által felhívottan összesen hat alkalommal) olyan tartalmú Facebook bejegyzéseket tett közzé, illetve osztott meg, amelyek alkalmasak az OEVB függetlenségének és pártatlanságának aláásására. A bejegyzések és a megosztások között a Miniszterelnök személyét, tevékenységét, továbbá a kormányzópárt politikáját kritizáló kijelentések olvashatók.
[4] Kifogástevő hivatkozik a Ve. 14. § (1) bekezdésére, amely jogszabályhely kimondja, hogy a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
[5] Kifogástevő álláspontja szerint a kifogásolt cselekmény azért is minősülhet súlyosabban, mert dr. Poprádi Zsolt az OEVB 2/2022. (I.31.) számú határozatával az OEVB megválasztott elnöke, akinek elnöki minőségénél fogva [lásd Ve. 39. § (2) bekezdés, 50. § (1) bekezdés, 206. § (1) bekezdés, 213. § (1) bekezdés] többlet jogai és kötelezettségei vannak.
[6] Kifogástevő felhívja az Alkotmánybíróság 59/2003. (XI.26.) számú határozatát, amelyben a testület - utalva a 917/B/1998. AB határozatra - rögzítette, hogy a választási bizottságok „[e]gyrészt a választópolgárok független, kizárólag a törvényeknek alárendelt szervei (társadalmi típusú szervek), másrészt hatóságok, amelyek mindenkire nézve jogot és kötelezettséget állapítanak meg tevékenységi körükben. Vegyes jellegű jogállását tekintve a választási bizottság leginkább közjogi feladatot ellátó társadalmi típusú szervezetnek tekinthető, amely megvalósítja a választások legitimációs funkcióját, törvényesnek vagy törvénytelennek nyilvánítja a választások eredményét.”
[7] Kifogástevő megítélése szerint a fenti követelmények azáltal sérülnek, hogy az OEVB elnöke nyilvánosan olyan magatartást tanúsít, amely szerint a választásban érdekelt valamely politikai erő mellett elköteleződött. Ezen magatartás pedig azt eredményezi, hogy a választópolgárok választás tisztaságába vetett bizalma csökken, továbbá a választási bizottság pártatlanságának és függetlenségének legalább látszólagos feladása arra vezethet, hogy a vélt vagy valós jogszabálysértések miatt a választópolgárok nem mernek a törvényesség helyreállításáért első helyen felelős szervhez fordulni beadványaikkal.
[8] Álláspontjának erősítéseként Kifogástevő rámutat az OEVB 13/2022. (II. 22.) számú határozatát megváltoztató és a kifogást elutasító 109/2022. (II. 27.) számú NVB határozatra, majd ez utóbbi határozatot helybenhagyó Kvk.II.39.258/2022/7. számú kúriai határozatra.
[9] Kifogástevő kifejti, hogy az OEVB elnök tipikusan vezető ellenzéki politikus bejegyzéseit osztja meg, esetenként ahhoz támogató kommentet fűz.
[10] Kifogástevő álláspontja szerint az OEVB elnökének leírt cselekménye kimeríti a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység fogalmát, ugyanakkor az nem tartozhat a Ve. 142. §-a szerinti kivételi körbe, arra való hivatkozással, hogy az magánszemélyek egymás közötti kommunikációja a Facebookon.
[11] Kifogástevő hivatkozik az NVB 125/2016. (X. 2.) számú határozatára, mely megállapította, hogy a Budapest 13. számú OEVB elnökének kijelentései „túlmutatnak az alapjog gyakorlásáról szóló alkotmányos rendelkezés objektív, a jogi tényekre alapozó kommunikálásán. Abban olyan személyes, akár a választópolgári akarat befolyásolására is alkalmas megnyilvánulások vannak, melyek nem egyeztethetők össze az OEVB és annak elnöke tevékenységét meghatározó, a Ve. 14. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel.”
[12] Továbbiakban Kifogástevő előadja, hogy a dr. Poprádi Zsolt cselekményét több esetben a közösségi oldal hozzászólói kifogásolják, kifejezetten utalva a dr. Poprádi Zsolt által betöltött tisztségre, amelyekre ő válaszolva jelzi számukra, hogy e tevékenységét tiltó szabályról nincs tudomása. Kifogástevő ezáltal bizonyítottnak látja azt, hogy a dr. Poprádi Zsolt tevékenysége a választópolgárok felé OEVB elnöki minőségében valósult meg, és egyértelműen kampánytevékenységként jelenik meg a külvilág számára.
[13] Kifogástevő hangsúlyozza, hogy nem vitatja dr. Poprádi Zsolt véleménynyilvánítási (politikai vélemény formálásához fűződő) jogának fennállását, de megítélése szerint tevékenysége és kommunikációja egyértelműen kihat az OEVB pártatlanságára, annak látszatára, amely ezáltal alkalmas a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv sérelmére.
[14] Kifogástevő a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsérelmet abban látja, hogy azáltal, hogy az OEVB elnöke semleges pozícióját feladta, az OEVB megszűnt a választások törvényességének őre lenni, melynek eredményeként megbomlott a választókerületben a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, amely alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv is sérül.
[15] Összefoglalva Kifogástevő arra kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerint tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[16] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2022. január 26-ai ülésén, 15/2022. (I. 26.) számú határozatával megválasztotta a Pest megyei 3. számú országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjait és póttagjait. A tagok között dr. Poprádi Zsolt szerepel.
[17] Az OEVB 2022. január 31. napján 16:00 órakor tartotta alakuló ülését, ahol a Bizottság 2/2022. (I. 31.) számú határozatával dr. Poprádi Zsoltot az OEVB elnökének megválasztotta.
[18] A Ve. 14. § (1) bekezdés és (2) bekezdése c) pontja értelmében a választási bizottságok – így az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság is – a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság rávilágít, hogy a választási bizottságok függetlenségét és pártatlanságát, az annak jogállását egyedüliként szabályozó Ve. több oldalról biztosítani kívánja. Ilyen elemként említhető többek között a választási bizottság választott tagjainak megválasztási módja, a választott tagok esetén a megbízatásuk akár ciklus(ok)on átívelő időtartama, a választott tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, továbbá a bizottsági ülések nyilvánossága.
[20] A választott tagok tevékenységével kapcsolatban a bizalom alapja az, hogy személyükben függetlenek és képviseleti szervek (Országgyűlés, Önkormányzat) választja őket.
[21] A delegált tagok esetében a bizalmi elv a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt részéről érvényesül: a delegáló biztos abban, hogy a delegált a legnagyobb gondossággal jár el a bizottságban (lásd 917/B/1998. AB határozat III.2. pont).
[22] A jogalkotó tehát azt kívánta elérni, hogy a bizottsági tagok kölcsönösen ellenőrizzék egymás tevékenységét, annak érdekében, hogy a bizottsági döntések minden tekintetben jogszerűek legyenek.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint jogszabály által nem kizárt, hogy a választási szervek, így a választási bizottságok a választási kampányidőszakban a választási eljárással kapcsolatos, a választópolgárok joggyakorlását közvetlenül érintő, szakszerű, objektív tájékoztatást adjanak. Fontos azonban, hogy e tevékenységük során a választási bizottságok ne törjék át, ne lépjék túl a Ve. 14. §-ában megfogalmazott legfontosabb követelményt, azaz a függetlenségüket és pártatlanságukat nem adhatják fel.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a Kifogástevő által bizonyítékként becsatolt bejegyzéseket, és követve korábbi joggyakorlatát (lásd 125/2016. (X.2.) NVB határozat) megállapította, hogy azok tartalmuknál fogva nem minősülnek objektív tájékoztatásnak, azok egyértelműen az OEVB elnökének szubjektív álláspontját, értékítéletét tükrözik, ennélfogva túlmutatnak az alapjog (választójog) gyakorlásáról szóló alkotmányos rendelkezés objektív, jogi tényekre alapuló kommunikációján.
[25] Az indokolás alátámasztásául példaként idézi a Bizottság a következőket: Poprádi Zsolt bejegyzése (Kifogástevő által becsatolt 2. számú hivatkozás) „Kérném szépen erre a jelenségre az orbán fan, fidesz hívek és gazdasági, pénzügyi hozzáértők szíves szakmai magyarázatát…”; Poprádi Zsolt bejegyzése (Kifogástevő által becsatolt 4. számú hivatkozás) „Azé’ felemelő érzés ám a Világ elitjéhez tartozni. Köszönjük drága doktorminiszterelnök úr, köszönjük szépen néked!”; továbbá Márki-Zay Péter Facebook bejegyzésének megosztása, amely tartalma szerint „Miniszterelnök Úr!” megszólítással kezdődik és így folytatódik „…És önnek még mindig az a legfontosabb, hogy az ellenzékről hazudjon, és a putyini propagandát visszhangozza. Szégyen! …. Lejárt a hintapolitika ideje, elég a hazugságokból!” (Kifogástevő által becsatolt 1. számú hivatkozás).
[26] A nyilvános, bárki számára megtekinthető bejegyzésekben, megosztásokban olyan egyéni értékítéleten alapuló, a választópolgári akarat befolyásolására alkalmas, napi aktuálpolitikával átszőtt kijelentések, megállapítások vannak az OEVB elnöke részéről, amelyek semmilyen körülmények között nem egyeztethetőek össze az OEVB elnöki tisztséggel és a választási bizottság Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti funkciójával.
[27] A Nemzeti Választási Bizottság rámutat arra is, hogy a Ve. a választási bizottság elnökének – a Kifogástevő által felhívott rendelkezéseken túl – további irányító, fundamentális jogosultságokat biztosít, így többek között a Ve. 40. § (2) bekezdése alapján a választási bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező; a Ve. 45. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság elnöke terjeszti elő a döntési javaslat tartalmát, továbbá a Ve. 45. § (3) bekezdése alapján szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
[28] Fentiek alapján a választási bizottság elnöke olyan közmegbízatást tölt be, olyan közhivatalt visel, amely tisztség közhatalommal (impériummal) rendelkezik, azaz másokra kötelező jogi erővel bíró döntési jogosultsága van.
[29] A Nemzeti Választási Bizottság továbbá felhívja a figyelmet arra is, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 11. pont l) pontja szerint a választási bizottság tagja hivatalos személynek minősül. Ebből okszerűen megállapítható, hogy a választási bizottság tagjai össztársadalmi bizalommal, megbecsüléssel rendelkező funkciót töltenek be, amelynek okán bizonyos bűncselekmények esetén a hivatalos személy sérelmére történő elkövetést, illetve a hivatalos személyként történő elkövetést minősített esetként szabályozza a Btk., míg – minősített eset hiányában – az e minőségben történő elkövetést a bírói gyakorlat általában súlyosító körülményként értékeli.
[30] A Nemzeti Választási Bizottság rámutat arra is, hogy az OEVB elnöke a kifogásolt cselekményt olyan, nem zárt kommunikációs csatornán keresztül végezte, amely a mai kor vívmányai mellett bárki számára könnyen hozzáférhető, az azon keresztül folytatott kommunikáció alkalmas arra, hogy tömegekhez eljusson, ezért hatással bír a véleményformálásra és a választópolgárok döntésére.
[31] A Bizottság szükségesnek tartja rávilágítani arra is, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) által a választási megfigyelők számára – már 2010-ben – összeállított kézikönyvében arról ad eligazítást, hogy a megfigyelési missziók során milyen követelményeknek való megfelelést vizsgálnak. Ezek között a választási szervekre vonatkozó előírás, hogy bármely szerv is lássa el a választások lebonyolítását, hatékonyan, testületben, elfogulatlanul, átláthatóan és állami szervektől és egyéb politikai befolyástól függetlenül kell eljárniuk. (https://www.osce.org/files/f/documents/5/e/68439.pdf 52. oldal) A Bizottság álláspontja szerint a becsatolt bizonyítékok alkalmasak az EBESZ által is megkövetelt politikai befolyásmentesség megkérdőjelezésére.
[32] A fentiekben kifejtett érvrendszer alapján a Bizottság megállapítja, hogy dr. Poprádi Zsolt azon magatartása, hogy nagy nyilvánosság előtt, kifejezetten politikai tartalmú bejegyzéseket tett közzé és osztott meg, a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt követelmények csorbítása útján megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelveket. A Nemzeti Választási Bizottság dr. Poprádi Zsoltot a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján eltiltja a további jogsértéstől.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, 14. § (1) bekezdésén, (2) bekezdés c) pontján, a 40. § (2) bekezdésén, a 45. § (1) és (3) bekezdésén, 213. §-án, 218. §-án, a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont l) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 11.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke