A Nemzeti Választási Bizottság
171/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a V. A. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 5/2018. (III. 01.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A fellebbezés tartalma]
- Az OEVB 5/2018. (III. 01.) határozatával Stummer Jánost a 2018. évi országgyűlési választáson a Budapest 5. számú országgyűlési választókerületben a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezet jelöltjeként nyilvántartásba vette.
- Beadványozó 2018. március 4-én 11 óra 52 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben, hivatkozva a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § a) pontjában foglalt választás tisztaságának alapelve sérelmére. Fellebbezésében kifejtette, hogy a Ve. 122. § (2) bekezdése az ajánlások érvényességéhez megköveteli az ajánló választópolgár saját kezű aláírását, amelyet a választási irodának ellenőriznie kell, emellett hivatkozott a Ve. 125. §-ára, valamint a 126. § c) pontjára is. Beadványozó álláspontja szerint a határozat alapján a választási iroda vizsgálta az ajánlóíveket, de nem a törvényi kötelezettségének megfelelően ellenőrizte az ajánlásokat, tekintettel arra, hogy nem győződtek meg az aláírások hitelességéről, így nem jelenthető ki, hogy az íveken talált 514 ajánlás érvényes.
- Rögzíti továbbá Beadványozó, hogy a választási iroda számára hozzáférhető olyan állami nyilvántartás, amelyben fellelhető a választók hiteles aláírásmintája, aminek alapján az ajánlóíveket le lehetett volna ellenőrizni.
- Felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy az indokolás előbb 78 ív leadását rögzíti, majd a következő mondatban 83 feldolgozott ívről szól.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
- A fellebbezés nem alapos.
- Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételének eljárásában azt vizsgálja, hogy a jelölt bejelentése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, melyek a következők: a jelöltként indulni szándékozó személy rendelkezik-e passzív választójoggal, előzetesen megtette-e a jelöltté váláshoz szükséges jognyilatkozatokat, bejelentéséhez mellékelt-e 500 érvényes ajánlást, valamint a bejelentés az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 14. melléklete szerinti (E1 nyomtatvány) nyomtatvány felhasználásával történt-e.
- A Ve. 125. § (1) bekezdése alapján a jelöltállítás érdekében gyűjtött ajánlások ellenőrzését a választási irodák végzik. A Ve. 125. § (2)-(3) bekezdései egyértelműen meghatározzák azt, hogy a választási irodának az ajánlások ellenőrzése során mit kell vizsgálnia, a Ve. 126. § pedig tételesen rögzíti azt, hogy mikor tekinthető érvényesnek a választópolgári ajánlás.
- A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a választási irodának az ellenőrzés során meg kell vizsgálnia a 122. §-ban foglalt követelmények – többek között az ajánlások adattartalma meglétének – teljesülését, azonosítania kell a választópolgárt és meg kell állapítania, hogy rendelkezik-e választójoggal. A Ve. 125. § (3) bekezdése szerint az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetéssel kell elvégezni.
- A Ve. 126. §-a szerint az ajánlás akkor érvényes, ha
„a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,
b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek,
c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek”.
- A Ve. 83. § (1) bekezdése alapján az ajánlások ellenőrzése során használt központi névjegyzék a választópolgárnak a Ve. 2. melléklete szerinti adatait tartalmazza. A Ve. 2. melléklete szerint a központi névjegyzéknek nem adattartalma a választópolgár aláírás-képének mintája.
- Ahogyan azt a fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések is mutatják, a választási iroda a jelölt támogatására gyűjtött ajánlások ellenőrzése során nem vizsgálja az ajánlást adó választópolgár aláírás-képét, mivel annak ellenőrzésére a Ve. alapján nem jogosult, illetve azt a központi névjegyzék sem tartalmazza.
- Bár a fellebbezés rögzíti, hogy nem a törvényi rendelkezéseknek megfelelően történt az ajánlások ellenőrzése, mivel az ajánlást adó választópolgár aláírása hitelességét nem ellenőrizték, ez az állítás nincs alátámasztva tételes jogszabályi rendelkezéssel, mely megalapozná a jogsértést. A fellebbezés nem tartalmazza azt a konkrét Ve.-beli hivatkozást, ami előírná a választási irodák számára az aláírás-kép ellenőrzését, önmagában pedig az, hogy a Ve. 122. § (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlást adó választópolgárnak alá kell írnia az ajánlóívet nem ad felhatalmazást a választási irodák számára annak hitelessége ellenőrzésére.
- A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy Beadványozó által a fellebbezésben jelzett számelírás a határozat törvényességét nem érinti.
- Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem megalapozott, ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB határozatát helybenhagyta.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
- A határozat a Ve. 83. §-án, 122. §-án, 125. §-án, 126. §-án, 231. § (5) bekezdés a) pontján és a 2. mellékletén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 6.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke