A Nemzeti Választási Bizottság
172/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Buzinkay György (a továbbiakban: Kifogástevő) képviselőjelölt által benyújtott kifogás tárgyában – 8 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy Dr. Turán Tünde Adrienne, a Pest Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság megbízott tagja megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, a c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A Nemzeti Választási Bizottság Dr. Turán Tünde Adriennét eltiltja a további jogsértéstől.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. március 13. napján 20 óra 54 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, arra való hivatkozással, hogy Dr. Turán Tünde Adrienne a Pest Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB tag) megbízott tagja megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának, a c) pont szerinti esélyegyenlőség, továbbá az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
[2] A jogorvoslati határidő megtartottsága tekintetében Kifogástevő hivatkozott a Kúria Kvk.II.38.056/2014/3. számú végzésére, amelyben foglaltak alapján „valamely cikk interneten való közzététele és fenntartása a Ve. 209.§ (2) bekezdésében szabályozott, folyamatosan fennálló tevékenységnek minősül.” Ezzel összefüggésben előadta, hogy az általa kifogásolt tartalmak 2022. március 13-án is elérhetőek voltak.
[3] Kifogástevő előadta, hogy az OEVB tagja Facebook profilján 2022. február 20-án “Élmény nézni: szabályosan őrjöngenek a liberálisok az ATV-ben Márki-Zay botrányos kijelentései és szörnyű kampánya miatt.” szövegű bejegyzést osztott meg, valamint 2022. március 9-én Bohár Dániel által megosztott videót tartalmazó bejegyzést osztott meg, amelyben elhangzik a következő szövegrész: „a Márki-Zay–Gyurcsány kettős pedig belehajszolná hazánkat is a konfliktusba, … ész nélkül rohannának a háborúba, de a balodal kapkodására és ámokfutására a mi válaszunk legyen a nyugalom és a higgadtság.” Továbbá azt is előadta, hogy a hivatkozott videóban Márki-Zay Pétert “konfliktuskereső porszívóügynöknek” nevezi a beszélő, miközben a miniszterelnök-jelölt arcképét mutatja.
[4] Kifogástevő kifogásában azt is rögzítette, hogy Dr. Turán Tünde Adrienne a fentiekben kifejtetteken túl számos esetben tett közzé Facebook oldalán a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt munkáját kedvezően bemutató bejegyzéseket.
[5] Mindezek bizonyítására Kifogástevő a kifogásolt tartalmak elérhetőségét link formájában megjelölte kifogásában, valamint 5 pdf. formátumú mellékletet is csatolt beadványához, amelyek az ezen tartalmakról készült képernyő mentéseket tartalmazzák.
[6] Kifogástevő előadta, hogy az OEVB tagja a 2022. évi országgyűlési képviselők általános választásának kampányidőszaka előtt nem osztott meg olyan tartalmakat, amely a Demokratikus Koalíció, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, LMP – Magyarország Zöld Pártja, Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetek munkáját kedvezően mutatná be.
[7] Kifogástevő hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 168/2022. NVB számú határozatára, amely határozatban foglaltak tükrében álláspontja szerint az OEVB tagjának Facebook oldalon folytatott tevékenysége alkalmas a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt követelmények csorbítása útján a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelvek megsértésére.
[8] Kifogástevő álláspontja szerint az OEVB tagjának megosztásai, tekintettel arra, hogy a FIDESZ-KDNP munkáját mutatja be kedvezően, alkalmasak arra, hogy a választópolgárokban kétséget keltsenek az OEVB tagjának független és pártatlan feladatellátásával kapcsolatban.
[9] A Hivatkozott NVB határozat [25] és [27] bekezdései értelmében Kifogástevő előadta, hogy az OEVB tagja a Facebook oldalán nyilvánosan elérhetővé tett bejegyzéseivel megsértette a tőle elvárható követelmények megtartását, továbbá a fenti bejegyzések megosztásával megsértette az NVB határozatában meghatározott követelményeket, különösen azt, hogy az OEVB tagjának “függetlenítenie kell magát a jelöltek és jelölő szervezetek választási kampányban folytatott versengésétől” akként, hogy megbízója “támogatására nem buzdít és nem ösztönöz”.
[10] Mindezeken túl kihangsúlyozta, hogy meglátása szerint a pártatlanság iránti követelmény sérelme következik be akkor, ha valamely választási bizottsági tag - élve egyébként a véleménynyilvánítás szabadságával - nyíltan valamely jelölő szervezet mellett vagy épp ellen áll ki, vagy annak üzenetét közvetíti vagy teszi elérhetővé nyilvános fórumokon.
[11] Összefoglalva Kifogástevő arra kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerint tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy a Választási Kommunikációs és Információs Rendszerben elvégezett ellenőrzés során megállapította, hogy Dr. Turán Tünde Adrienne a Pest Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség által megbízott tagja, a jogviszonya tekintetében továbbá megállapítja, hogy annak kezdete 2022. február 24. napja. A Bizottság azt is rögzíti, hogy erre vonatkozó utalást Kifogástevő beadványában ugyan nem tett, azonban tekintettel arra, hogy ezen tényről a Bizottságnak hivatalos tudomása van, így nem tartja szükségesnek ennek külön bizonyítását.
[13] A Ve. 14. § (1) bekezdés és (2) bekezdése c) pontja értelmében a választási bizottságok – így az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság is – a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
[14] A Ve. 16. §-a alapján a választási bizottság választott és megbízott tagokból áll.
[15] A Ve. 19. § (1) bekezdése előírja, hogy a választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei - a 41. § (3) bekezdésében és a 45. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - azonosak.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság rávilágít, hogy a választási bizottságok függetlenségét és pártatlanságát, az annak jogállását egyedüliként szabályozó Ve. több oldalról biztosítani kívánja. Ilyen elemként említhető többek között, amikor a Ve. 14. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy azok kizárólag a törvénynek alárendelet szervek vagy amikor a 29. §-ban kimondja, hogy a közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak tag megbízására, ezáltal biztosítva a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget.
[17] A választott tagok tevékenységével kapcsolatban a bizalom alapja az, hogy személyükben függetlenek és képviseleti szervek (Országgyűlés, Önkormányzat) választják őket.
[18] A delegált tagok esetében a bizalmi elv a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt részéről érvényesül: a delegáló biztos abban, hogy a delegált a legnagyobb gondossággal jár el a bizottságban (lásd 917/B/1998. AB határozat III.2. pont).
[19] A jogalkotó tehát azt kívánta elérni, hogy a bizottsági tagok kölcsönösen ellenőrizzék egymás tevékenységét, annak érdekében, hogy a bizottsági döntések minden tekintetben jogszerűek legyenek.
[20] A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint jogszabály által nem kizárt, hogy a választási szervek, így a választási bizottságok a választási kampányidőszakban a választási eljárással kapcsolatos, a választópolgárok joggyakorlását közvetlenül érintő, szakszerű, objektív tájékoztatást adjanak. Fontos azonban, hogy e tevékenységük során a választási bizottságok ne törjék át, ne lépjék túl a Ve. 14. §-ában megfogalmazott legfontosabb követelményt, azaz a függetlenségüket és pártatlanságukat nem adhatják fel.
[21] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a Kifogástevő által bizonyítékként becsatolt bejegyzéseket, és megállapította, hogy az OEVB tagja által a Facebook oldalán megosztott nyilvánosan, bárki számára megtekinthető megosztásokban, a választópolgári akarat befolyásolására alkalmas, napi aktuálpolitikával átszőtt kijelentések, megállapítások vannak.
[22] A Bizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy a Kifogástevő által felhívott, Nemzeti Választási Bizottság által elbírált ügyekhez képest jelen ügy tényállása annyiban tér el, hogy az OEVB tagjának jogsértő tevékenysége a Facebook-on történő megosztások által valósul meg, a korábbi ügyektől eltérően jelen esetben az OEVB tagjának szubjektív értékítélete, véleménye Facebook bejegyzés formájában nem ölt testet. Mindezek ellenére azonban a megosztások azok tartalmuk okán nem egyeztethetőek össze az OEVB tagi tisztséggel és a választási bizottság Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti funkciójával.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyosan rámutat a Kúria Kvk.IV.37.530/2014/3. számú végzésére, amely elvi éllel kimondja, hogy „…a jelölő szervezetek által a választási bizottságba történő delegálás a képviseleten és nem a versenyen alapul. A jelölő szervezet (szervezetek) által megbízott tag a választási bizottság feladatainak közös ellátásában és nem a pártok választási versengésében vesz részt.”
[24] Fentiek alapján a választási bizottság megbízott tagjának attól az időpillanattól, hogy a „bizottság teljes jogú” tagjává vált függetlenítenie kell magát a jelöltek és jelölő szervezetek választási kampányban folytatott versengésétől, és a Ve. szerinti szakmai és jogvédő feladatát kell ellátnia – eskü-vagy fogadalma szerinti, oly módon, hogy a megbízója érdekeit a bizottsági munka során a legjobb képessége szerint képviseli, viszont annak támogatására nem buzdít és nem ösztönöz.
[25] Összegezve tehát, az OEVB tevékenysége a megbízott tagok oldaláról nézve, nem a kampánytevékenység kifejtésének a színtere, hanem épp ellenkezőleg, az a választási alapelvek minél szélesebb körű érvényesülését kívánja biztosítani, a képviseleti jog biztosítása által.
[26] A Bizottság álláspontjának erősítéseként idézi a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontját, amely kimondja, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a megbízás jogalapját képező jelöléshez, listaállításhoz kapcsolódó választás eredményének jogerőssé válásáig tart. Ezen körülmény kellő súllyal való értékélese azért fontos, mert a választási bizottságba megbízott tagok politikai véleménynyilvánítási tevékenysége időlegesen, a választási eredmények jogerőre emelkedéséig korlátozott, amelyet a Bizottság a választási alapelvek, és a választási bizottságok által képviselt pártatlanság és függetlenség követelményeinek érvényesülése és e követelmények megvalósulásának látszata érdekében szükségesnek és arányosnak ítél.
[27] A Bizottság kifejti, hogy amennyiben a joggyakorlata által képviselt állásponttól eltérő álláspontra helyezkedne, úgy a választási bizottságok, testületi szervként, nem a Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátására lennének kötelesek, hanem függőségi jogviszony alapján kvázi politikai testületként működnének, ahol a bizottság, a testületi működési formáját áttörve a tagok politikai véleményének azok ütköztetésének a terepe lenne, amely nyilvánvalóan ellentétes lenne a Ve. által megkövetelt függetlenségnek, pártatlanságnak és a „kizárólag a törvénynek” alárendelt fordulatnak.
[28] A Nemzeti Választási Bizottság továbbá felhívja a figyelmet arra is, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 11. pont l) pontja szerint a választási bizottság tagja hivatalos személynek minősül. Ebből okszerűen megállapítható, hogy a választási bizottság tagjai össztársadalmi bizalommal, megbecsüléssel rendelkező funkciót töltenek be, amelynek okán bizonyos bűncselekmények esetén a hivatalos személy sérelmére történő elkövetést, illetve a hivatalos személyként történő elkövetést minősített esetként szabályozza a Btk., míg – minősített eset hiányában – az e minőségben történő elkövetést a bírói gyakorlat általában súlyosító körülményként értékeli.
[29] A Nemzeti Választási Bizottság rávilágít továbbá arra, hogy az OEVB tagok tagi minőségben végzett tevékenységével kapcsolatos követelmények és a Ve. által megfogalmazott összeférhetetlenségi okok nem moshatók össze, azok élesen szétválasztandók. Az összeférhetetlenségi okok a tagi tisztség betöltésének „minimumfeltételei”, azok előfeltételeiként kerültek meghatározásra, azaz, ha az összeférhetetlenségi ok valamelyike fennáll, az adott személy bizottsági tagi tisztséget nem tölthet be. Ezzel ellentétben jelen – és a Kifogástevő által is felhívott – ügy tényállása túlmutat az összeférhetetlenség esetkörein, hiszen az OEVB tagja betöltött, aktív tagi tisztsége alatt olyan tevékenységet végez, amely a pártatlanságot és függetlenséget, vagy azok látszatát úgy sérti, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
[30] A Nemzeti Választási Bizottság rámutat arra is, hogy az OEVB tagja a kifogásolt cselekményt olyan, nem zárt kommunikációs csatornán keresztül végezte, amely a mai kor vívmányai mellett bárki számára könnyen hozzáférhető, az azon keresztül folytatott kommunikáció alkalmas arra, hogy tömegekhez eljusson, ezért hatással bír a véleményformálásra és a választópolgárok döntésére.
[31] A Bizottság szükségesnek tartja rávilágítani arra is, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) által a választási megfigyelők számára – már 2010-ben – összeállított kézikönyvében arról ad eligazítást, hogy a megfigyelési missziók során milyen követelményeknek való megfelelést vizsgálnak. Ezek között a választási szervekre vonatkozó előírás, hogy bármely szerv is lássa el a választások lebonyolítását, hatékonyan, testületben, elfogulatlanul, átláthatóan és állami szervektől és egyéb politikai befolyástól függetlenül kell eljárniuk. (https://www.osce.org/files/f/documents/5/e/68439.pdf 52. oldal) A Bizottság álláspontja szerint a becsatolt bizonyítékok alkalmasak az EBESZ által is megkövetelt politikai befolyásmentesség megkérdőjelezésére.
[32] A fentiekben kifejtett érvrendszer alapján a Bizottság megállapítja, hogy Dr. Turán Tünde Adrienne azon magatartása, hogy nagy nyilvánosság előtt, kifejezetten politikai tartalmú bejegyzéseket osztott meg, a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt követelmények csorbítása útján megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai szerinti alapelveket. A Nemzeti Választási Bizottság Dr. Turán Tünde Adriennét a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján eltiltja a további jogsértéstől.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, 14. § (1) bekezdésén, (2) bekezdés c) pontján, 16. §-án, a 19. §-án, a 33. § (3) bekezdés b) pontján, a 40. § (2) bekezdésén, a 45. § (1) és (3) bekezdésén, 213. §-án, 218. §-án, a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont l) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 14.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke