A Nemzeti Választási Bizottság
177/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Kassai Dániel magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksági Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. július 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2019. június 6-án személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 30 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül mind a 30 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[3] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[4] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[5] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.
III.
[Az Országgyűlés feladat- és hatáskörbe tartozás vizsgálata]
[6] Jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kérdés által megadott terület az ingatlan nyilvántartási, valamint a földrajzi adatok alapján a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programmal, valamint egyéb dél-pesti és észak-csepeli beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 42/2018. (III.13.) számú Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. melléklete által meghatározott Budapesti Atlétikai Stadion beépítésére szánt területének felel meg. A kérdés tehát arra irányul, hogy a megadott helyrajzi számú területen a szóban forgó sportlétesítmény ne épüljön meg.
[7] A Budapesti Atlétikai Stadion létrehozásáról a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról szóló 1839/2016. (XII. 23.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 2. c) pontja rendelkezett. A Kormány az állami tulajdonú sportinfrastruktúra-fejlesztések megvalósítása érdekében fogadta el a fent hivatkozott kormányhatározatot, amely az atlétika, kajak-kenu, szlalom, BMX-pályakerékpár, tenisz, lovaglás, lövészet, gyeplabda, tollaslabda, judo, labdasportok, taekwondo, gyorskorcsolya, műkorcsolya és jégkorong sportágak infrastrukturális adottságainak fejlesztéséhez tette meg az első lépéseket. A Korm. határozat 3. pontja szerint a Kormány egyetért azzal, hogy a Kemény Ferenc programnak a határozat 1. mellékletében meghatározott elemei, így a Budapesti Atlétikai Stadion és a hozzá tartozó szabadtéri edzőpályák 2017 és 2022 között valósuljanak meg. Ezen túl a Korm. határozat 1. mellékletének 3. pontja a Budapesti Atlétikai Stadion és a hozzá tartozó szabadtéri edzőpályák helyszíneként a Budapest IX. kerület Kvassay zsilip melletti 38086/78. helyrajzi számú telket, azaz a Budapest IX. kerületében található Vituki Sport és Szabadidőközpontot, valamint a Budapest XXI. kerületében elhelyezkedő észak-csepeli területet jelölte meg. A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programmal, valamint egyéb dél-pesti és észak-csepeli beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről rendelkezett.
[8] Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése szerint az országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Mivel a népszavazási kérdéssel érintett Budapesti Atlétikai Stadion beruházásának fejlesztési elemei rendeleti szinten kerültek meghatározásra, ezért a kezdeményezés kapcsán elsődlegesen annak vizsgálata szükséges, hogy annak tárgyköre a hatályos szabályozás alapján az Országgyűlés vagy a Kormány jogalkotási hatáskörébe tartozik-e. E vizsgálatot megelőzően a Bizottság áttekintette az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt szabállyal kapcsolatos joggyakorlatot, amely tekintetében a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslatok tárgyában készített összefoglalójában foglaltakat tekintette irányadónak.
[9] A Kúria Knk.37.807/2012/2. számú végzésében vizsgálta először az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésével kapcsolatban az Országgyűlés és a Kormány jogalkotási hatáskörét. Hivatkozott döntésében az Alaptörvénynek a hatalommegosztás elvét rögzítő C) cikk (1) bekezdésében és a Kormány jogalkotási hatáskörét rögzítő 15. cikk (3) bekezdésében foglalt szabályát is értelmezve kifejtette, hogy „a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozó kérdésről van tehát szó abban az esetben, ha Kormány (vagy kormány tagja) törvényi felhatalmazáson alapuló jogalkotási kötelezettségét teljesíti, függetlenül attól, hogy az adott kérdést az Országgyűlés is szabályozhatta volna”. [Knk.37.807/2012/2. számú végzés] A Kúria álláspontja szerint az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott szabály csak a hatalommegosztás elvével együtt értelmezhető, amely tételesen is szerepel az Alaptörvényben. Érvelése szerint, ha minden olyan esetet, amikor a Kormány vagy tagjai törvényi felhatalmazás alapján alkottak jogot, egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésnek tekintenénk, az gyakorlatilag tartalom nélkülivé tenné az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályt. A Kúria hivatkozott döntésében azzal támasztotta alá érvelését, hogy az országos népszavazás a képviseleti hatalomgyakorlást és nem a végrehajtó hatalmi ágat egészíti ki. Ha elfogadnánk, hogy minden, a Kormány származékos jogalkotói hatáskörében szabályozott tárgykör egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó tárgykör is, az az országos népszavazás szempontjából a jogintézménynek a B) cikk (4) bekezdésében rögzített kivételes jellegével lenne ellentétes. Mivel az Alaptörvény nem tartalmaz taxatív felsorolást arra nézve, hogy mi tartozik az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe, ezért a népszavazásra javasolt kérdések vizsgálata során mindig esetről-esetre kell vizsgálni azt, hogy az adott kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e.
[10] A Kúria fentiekben hivatkozott, elvi jellegű megállapítását több döntésében is megerősítette és következetesen alkalmazza, így például a Knk.IV.37.361/2015/3., a Knk.IV.37.340/2015/3., a Knk.VII.37.695/2016/3. számú végzésekben, legutóbb a Knk.IV.38.258/2018/2. számú végzésében is. Ez utóbbi döntésében azt is hangsúlyozta, hogy Knk.37.807/2012/2. számú és az azt megerősítő végzésekben nem az eredeti rendeletalkotási hatáskörben, hanem a „származékos, tehát csak a törvényben kapott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendeletek tekintetében fejtette ki azon álláspontját, hogy az így megalkotott rendelet tartalma – hangsúlyozandó, hogy az országos népszavazás vonatkozásában – nem tekinthető az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésnek”.[Knk.IV.38.258/2018/2. számú végzés]
[11] Ezen túl nyomatékosította, hogy meg kell különböztetni a közvetlen és a közvetett hatalomgyakorlást, mivel a hivatkozott végzésekben foglalt érvelés csak az országos népszavazás jogintézményére vonatkozó szabályok között értelmezhetők. A Kúria fentiekben hivatkozott végzéseiben foglalt érvelés az országos népszavazás kezdeményezésére jogosultak szempontjából azt jelenti, hogy amennyiben a törvényhozás rendeleti szabályozás körébe utalt egy tárgykört, annak visszavétele a közvetlen hatalomgyakorlás eszközével nem kényszeríthető ki, vagyis ilyen tárgykörben országos népszavazás nem kezdeményezhető.
[12] A fent kifejtettek alapján a Bizottság megvizsgálta. hogy a népszavazási kérdéssel érintett beruházás tartalma ebbe a hatáskörbe tartozik-e. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a népszavazási kezdeményezéssel érintett kérdés egy olyan sportlétesítménnyel kapcsolatos, amely beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősül.
[13] A népszavazásra javasolt kérdésben foglalt cél, nevezetesen Budapesti Atlétikai Stadion létesítésének megakadályozása kétféle módon valósítható meg. Egyrészt a beruházási oldal irányából, a kiemelt nemzetgazdasági beruházássá nyilvánítás megszüntetése által. A Nemzeti Választási Bizottság ezért megvizsgálta, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé való nyilvánítás az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak döntési kompetenciájába tartozó kérdés-e.
[14] A Korm. rendelet taxatíve felsorolja azokat a törvényeket, amelyekben az Országgyűlés felhatalmazta a Kormányt a szóban forgó Korm. rendeletben foglaltak meghatározására. A Korm. rendelet elsődlegesen a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) rendelkezéseire hivatkozik. Az Ngtv.-t az Országgyűlés azzal a céllal fogadta el, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával. A törvényt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra kell alkalmazni. Ilyen beruházásnak minősül:
a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó,
b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó,
c) a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű,
d) részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó,
e) legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító,
f) környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő,
g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, vagy
h) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó
beruházásról van szó.
[15] Az Ngtv. 12. § (5) bekezdésének a) pontjában a törvényalkotó felhatalmazta a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek körét. A Kormány e felhatalmazás alapján alkotta meg a Korm. rendeletet. Ez jelen eljárás vonatkozásában azt jelenti, hogy eredményes népszavazás esetén sem rendelkezne az Országgyűlés hatáskörrel arra, hogy a népszavazási kérdéssel érintett Budapesti Atlétikai Stadion esetében megszűntesse a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségét. Erre a törvényalkotó felhatalmazása alapján ugyanis kizárólag a Kormánynak van hatásköre. Ezért ennek alapján a Szervező által benyújtott kérdés népszavazási kezdeményezés tárgya nem lehet.
[16] A kérdésben foglalt cél, a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésének meghiúsítása másrészt a hatósági engedélyezés oldaláról lenne lehetséges, ha egy sikeres és eredményes népszavazás eredményeképp megtiltanák, hogy az adott helyrajzi számú területen a szóban forgó stadion megépülhessen. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy az Országgyűlés vagy a Kormány rendelkezik-e hatáskörrel arra, hogy a sportlétesítmény létesítése vonatkozásában a hatósági engedély megadását megtagadja. A Korm. rendelet már említett taxatív felsorolása rögzíti, hogy az Ngtv. 12. § (5) bekezdésének b) pontja ugyancsak a Kormányt hatalmazza fel arra, hogy rendeletben állapítsa meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság vagy hatóságok kijelölését, valamint az f) pontja alapján a kiemelt jelentőségű ügyben a törvényben foglalt határidőknél rövidebb határidőket. A Korm. rendelet hivatkozik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Éptv.) 62. § (1) bekezdésének 17. pontjára, amely alapján felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési, tudomásulvételi, kötelezési és végrehajtási eljárások, a hatósági bizonyítvány kiállításának, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések tartalmi követelményeinek részletes szabályait, az elektronikus építésügyi, építésfelügyeleti hatósági ügyintézés részletes szabályait, a szolgáltatásnyújtás részletes szabályait, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében a keresetlevél építésügyi hatóság általi, bíróság részére történő továbbításának szabályait, valamint az építésügyi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenységek körét rendelettel állapítsa meg.
[17] A fent ismertetett jogszabályi rendelkezésekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy sikeres és érvényes népszavazást követően az Országgyűlés nem rendelkezne hatáskörrel arra, hogy hatósági engedélyezés keretében az engedélyezés megtagadásával megtiltsa azt, hogy a 38086/78-as helyrajzi számú területen a Budapesti Atlétikai Stadion megépülhessen, hiszen ezt a hatáskörét jogszabályi rendelkezésben a Kormányra ruházta át.
[18] Ahogy az az előző bekezdésekben felsorolt jogszabályi rendelkezésekből is látszik, a jogalkotó a Kormányt hatalmazta fel a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésével összefüggő feladatkörök ellátására. Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt szabály és az irányadó gyakorlat alapján az országos népszavazási kezdeményezés nem a Kormány, hanem az Országgyűlés jogalkotási hatáskörét egészíti ki, ennél fogva nem irányulhat a Kormány és tagjai származékos jogalkotási hatáskörében megalkotott rendelet módosítására.
[19] Mivel az országos népszavazásra javasolt kérdés a 42/2018. (III.13.) Korm. rendelet módosítására irányul, ennél fogva az nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, ezért az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésébe ütközik.
IV.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[20] A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének is. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[21] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), amely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[22] A népszavazásra javasolt kérdés vizsgálata kapcsán a Bizottság rögzíti, hogy a népszavazási kérdéssel érintett helyszínnek a település megjelölése nélküli, pusztán helyrajzi szám alapján történő megadása, helyismeret hiányában a választópolgárok jelentős részének nem egyértelműen meghatározható. Mindez pedig azt eredményezheti, hogy a kérdésben folytatott aláírásgyűjtés, illetve a kezdeményezésben tartott népszavazás esetén nem lennének tisztában azzal, hogy milyen területre vonatkozó stadion építési tilalmat támogatnának. A Bizottság álláspontja szerint a választópolgári egyértelműség körében további problémát vet fel a kérdésben szereplő „Ráckevei-Soroksági Dunaág” megjelölés is. Ez ugyanis országos népszavazás esetén egyes választópolgárok számára megtévesztő, értelemzavaró lehet, mivel itt egyértelműen a Ráckevei-Soroksári Dunaág megnevezés került elírásra. A helyismerettel nem rendelkező választópolgárok számára azonban ez nem derül ki egyértelműen és egy országos népszavazás esetén ez a betűelírás is értelemzavaróan hathat, amely szintén a választópolgári egyértelműség sérelmét eredményezi. A Bizottság rögzíti, hogy a népszavazásra benyújtott kérdés szabatos, a magyar nyelv szabályainak történő meg-fogalmazása kizárólagosan a Szervező felelőssége, a Bizottság még nyilvánvaló elírás esetén sem jogosult a kérdés szövegét önhatalmúlag megváltoztatni, ugyanakkor nyilvánvalóan nem hitelesíthető és bocsátható országos népszavazásra az a kérdés, amely elírást, nyilvánvaló nyelvtani hibát tartalmaz.
[23] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített választópolgári egyértelműség követelményének sem.
V.
[A határozat indokolásának összegzése]
[24] A Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt követelménynek, az Nsztv. 9. §-a szerinti népszavazási egyértelműség követelményének, amely okok miatt az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítése megtagadásának van helye.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[25] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésén, a Korm. határozat 2. c) pontján, a Korm. rendeleten, az Ngtv. 12. § (5) bekezdés a), b) és f) pontján, az Éptv. 62. § (1) bekezdés 17. pontján, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésén és a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. július 2.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke