A Nemzeti Választási Bizottság
19/2021. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Civil Mozgalom Egyesület (1144 Budapest, Füredi utca 60-62. fsz./6., a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért Ön azzal, hogy koronavírus elleni védőoltásra senkit ne lehessen kötelezni, és annak hiánya miatt ne lehessen büntetni és korlátozni?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pfi: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2021. szeptember 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2020. október 15-én postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] A benyújtás alkalmával Szervező mellékelte 2009. május 16-án kelt alapszabályát, valamint a népszavazásra javasolt kérdéshez 24 választópolgár támogató aláírását.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát és az alábbi megállapításokat tette.
[4] Szervező által benyújtott támogató aláírások mindegyike megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának a Nemzeti Választási Iroda általi megkeresésére adott válasza alapján Szervezőnek a kezdeményezés benyújtásakor közölt adatai és csatolt létesítő okirata megegyezik a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő adatokkal. Szervező által benyújtott népszavazási kérdés összefügg alapszabálya II/1. a), b) és c) pontjaiban megfogalmazott céljaival, ezért abban országos népszavazást kezdeményezhet.
[5] A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fentiekben írtak eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az elbírálási határidő megszakadása és újrakezdése]
[6] Az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében rögzített elbírálási időtartama alatt a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva 2020. november 4-i hatállyal az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány (a továbbiakban: koronavírus világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel. A Kormány a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében, majd az Országgyűlés – az ezt megerősítő – a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 4. § (5) és (8) bekezdéséiben rögzítette, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos népszavazás nem kezdeményezhető, és az Neszta. II. és III. Fejezetében foglalt határidők – a helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő kivételével – megszakadnak. A határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődnek újra.
[7] Mivel az országos népszavazási kezdeményezés elbírálásának határidejére vonatkozó szabály – az Nsztv. 11. § (1) bekezdése – a törvény II. Fejezetében található, ezért a kezdeményezés tekintetében az elbírálás, a határidő leteltét megelőzően, 2020. november 6-án megszakadt.
[8] A 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet 2020. november 11-én, a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet és a 2020. évi CIX. törvény 2021. február 8-án hatályát vesztette. Ugyanezen a napon azonban hatályba lépett a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet, amellyel a Kormány ismételten veszélyhelyzetet hirdetett, amely a kezdeményezés elbírálásának időpontjában is fennáll. Szintén 2021. február 8-án lépett hatályba a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra, valamint az országos és helyi népszavazásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet, amelynek 6. §-a a fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezésekkel azonos módon rendelkezett. Kimondta, hogy a hatályba lépésével az Nsztv. II. és III. Fejezetében foglalt határidők megszakadnak és azok a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődnek újra.
[9] A 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 2021. február 22-én vesztette hatályát, azonban ugyanezen a napon hatályba lépett a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv)., amelynek 4. § (5) – (6) bekezdései tartalmazzák az Nsztv. országos népszavazási kezdeményezésre vonatkozó szabályainak a veszélyhelyzet idején való eltérő alkalmazást előíró rendelkezéseit. A törvényalkotó ebben a jogszabályban is fenntartotta a korábbi szabályozást és rögzítette, hogy az Nsztv. II. és III. Fejezetében foglalt határidők megszakadnak és azok a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődnek újra.
[10] 2021. július 21-én kihirdetésre került és ugyanezen a napon 8 órakor hatályba lépett az országos népszavazás megrendezhetőségéről szóló 438/2021. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet).
[11] A Rendelet 1. §-a rögzítette, hogy a Tv. 4. §-a azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy országos népszavazás kezdeményezhető, továbbá az Nsztv. II. Fejezetében meghatározott határidők – így az országos népszavazási kezdeményezések elbírálásának határideje is – újrakezdődnek.
[12] A fenti levezetés alapján megállapítható, hogy a Nemzeti Választási Bizottság számára 2021. július 22-én kezdődött újra jelen kezdeményezés elbírására vonatkozó kötelezettségének határideje.
III.
[Az országos népszavazás funkciója]
[13] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[14] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[15] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
IV.
[Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozás vizsgálata]]
[16] Jelen népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy Magyarországon senkit ne lehessen koronavírus elleni védőoltásra kötelezni, valamint annak elmaradása esetén ne lehessen „büntetni vagy korlátozni” sem.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság elsőként azt vizsgálta, hogy a kezdeményezésben megfogalmazott kérdés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés-e.
[18] Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése alapján országos népszavazás tárgya kizárólag olyan kérdés lehet, amely az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A Kúria Knk.37.807/2012/2. számú végzésében az Alaptörvény hivatkozott rendelkezését az Országgyűlés és a Kormány jogalkotási hatáskörére figyelemmel vizsgálta. Az Alaptörvénynek a hatalommegosztás elvét rögzítő C) cikk (1) bekezdésében és a Kormány jogalkotási hatáskörét rögzítő 15. cikk (3) bekezdésében foglalt szabályát is értelmezve kifejtette, hogy „a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozó kérdésről van tehát szó abban az esetben, ha Kormány (vagy kormány tagja) törvényi felhatalmazáson alapuló jogalkotási kötelezettségét teljesíti, függetlenül attól, hogy az adott kérdést az Országgyűlés is szabályozhatta volna” [Knk.37.807/2012/2. számú végzés, Indokolás III/5. pont].
[19] A Kúria álláspontja szerint az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott szabály csak a hatalommegosztás elvével együtt értelmezhető, amely tételesen is szerepel az Alaptörvényben. Érvelése szerint, ha minden olyan esetet, amikor a Kormány vagy tagjai törvényi felhatalmazás alapján alkottak jogot, egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésnek tekintenénk, az gyakorlatilag tartalom nélkülivé tenné az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályt. A Kúria hivatkozott döntésében azzal támasztotta alá érvelését, hogy az országos népszavazás a képviseleti hatalomgyakorlást és nem a végrehajtó hatalmi ágat egészíti ki. Ha elfogadnánk, hogy minden, a Kormány származékos jogalkotói hatáskörében szabályozott tárgykör egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó tárgykör is, az az országos népszavazás szempontjából a jogintézménynek a B) cikk (4) bekezdésében rögzített kivételes jellegével lenne ellentétes [Knk.37.807/2012/2. számú végzés, Indokolás III/5. pont]. Mivel az Alaptörvény nem tartalmaz taxatív felsorolást arra nézve, hogy mi tartozik az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe, ezért a népszavazásra javasolt kérdések vizsgálata során mindig esetről-esetre kell vizsgálni azt, hogy az adott kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e.
[20] A Kúria fentiekben hivatkozott, elvi jellegű megállapítását több döntésében is megerősítette és következetesen alkalmazza, így például a Knk.IV.37.361/2015/3., a Knk.VII.37.695/2016/3. és a Knk.IV.38.258/2018/2. számú végzésében is. Ez utóbbi döntésében azt is hangsúlyozta, hogy a Kúria Knk.37.807/2012/2. számú határozatában kifejezetten a „származékos, tehát csak a törvényben kapott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendeletek tekintetében fejtette ki azon álláspontját, hogy az így megalkotott rendelet tartalma – hangsúlyozandó, hogy az országos népszavazás vonatkozásában – nem tekinthető az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésnek” {Knk.IV.38.258/2018/2. számú végzés, Indokolás [20]}.
[21] Ezen túl nyomatékosította, hogy meg kell különböztetni a közvetlen és a közvetett hatalomgyakorlást, mivel a hivatkozott végzésekben foglalt érvelés csak az országos népszavazás jogintézményére vonatkozó szabályok között értelmezhető. A Kúria fentiekben hivatkozott végzéseiben foglalt érvelés az országos népszavazás kezdeményezésére jogosultak szempontjából azt jelenti, hogy amennyiben a törvényhozás rendeleti szabályozás körébe utalt egy tárgykört, annak visszavétele a közvetlen hatalomgyakorlás eszközével nem kényszeríthető ki, vagyis ilyen tárgykörben országos népszavazás nem kezdeményezhető.
[22] A védőoltás fogalmát a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 3/A. § 19. pontja az alábbiak szerint határozza meg: „a védőoltás olyan egészségügyi tevékenység, amelynek során oltóanyagot juttatnak a szervezetbe aktív vagy passzív immunizálás céljából, melynek segítségével az adott betegség elleni specifikus védettség kialakítható és fokozható”. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszertv.) 1. § 1. pontjának meghatározása alapján az oltóanyag, amelyet a védőoltás alkalmával az emberi szervezetbe juttatnak, gyógyszernek minősül.
[23] A védőoltással kapcsolatos hazai szabályozást részben az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) tartalmazza, amelynek 57. § (1) bekezdése a védőoltás célját a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakításában határozza meg. Az Eütv. 57. § (6) bekezdése alapján védőoltás kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett oltóanyaggal és az engedélyező okiratban szereplő céllal és feltételekkel végezhető.
[24] A védőoltással kapcsolatos további részletszabályokat, így azt, hogy melyek azok a fertőző betegségeket, amelyek esetében életkorhoz kötötten, megbetegedési veszély esetén, illetőleg külföldre történő kiutazás esetén a kiutazó költségén kötelező védőoltás elrendelésének van helye az – Eütv. 57. § (2) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egészségügyért felelős miniszter által megalkotott - NM rendelet tartalmazza.
[25] A fertőző betegségekkel szembeni védekezéssel, közte a védőoltással kapcsolatos szabályozás és kifejezetten a koronavírussal kapcsolatos hivatalos információk a fentiekben hivatkozott jogszabályokból ismerhetők meg és a Miniszterelnöki Kabinetiroda által működtetett hivatalos tájékoztató oldalakon, a koronavirus.gov.hu-n, valamint a vakcinainfo.gov.hu oldalakon érhetők el.
[26] Az Eütv. 57. § (2)-(3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, származékos jogalkotási hatáskörben megalkotott NM rendelet 5. §-a és 6. §-a taxatíve felsorolja az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokat és a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltásokat, a 7-10. §-a rendelkezik a megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltásokról, a külföldre történő kiutazás esetén fennálló védőoltási kötelezettség és egyéb ajánlott védőoltásokról, a munkakörökhöz kapcsolódó védőoltási kötelezettségről és az új vagy módosított összetételű oltóanyagok alkalmazásáról egyaránt.
[27] Az NM rendelet a kezdeményezés benyújtásának és elbírálásának időpontjában, valamint e két időpont közötti időtartamban nem tartalmazott, illetve nem tartalmaz olyan szabályt, amely szerint a koronavírus mint fertőző betegség esetében életkorhoz vagy munkakörhöz kötötten, illetve a megbetegedési veszélyre tekintettel kötelező lenne a védőoltás. Ugyanakkor a kezdeményezés benyújtását követően elfogadott, a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1)-(2) bekezdései úgy rendelkeznek, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt – a Korm. rendelet (4) bekezdése szerinti mentesítés kivételével – egészségügyi szolgáltatónál nem hozható létre olyan jogviszony, amelynek keretében az egészségügyi tevékenységet olyan egészségügyi dolgozó, illetve rezidens végezné, aki a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltást nem vette fel. A veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi szolgáltató – a Korm. rendelet (4) bekezdése szerinti mentesítés kivételével – nem hozhat létre az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pontjában meghatározott tevékenységnek az egészségügyi szolgáltató székhelyén és telephelyén történő végzésére irányuló jogviszonyt olyan személlyel, aki a védőoltást nem vette fel. A Korm. rendelet (3) bekezdése értelmében az az (1) és (2) bekezdés szerinti foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott), aki a rendelet hatálybalépése előtt nem vette fel a védőoltást, az állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát 2021. szeptember 1. napjáig, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban felvenni. A Korm. rendelet (4) bekezdése alapján az oltási kötelezettség alól mentesül az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. A Korm. rendelet (9) bekezdés a)-b) pontjai alapján a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni, ha a) a foglalkoztatott a védőoltás felvételét a (8) bekezdés szerinti felhívástól számított 15 napon belül nem igazolta a munkáltató felé a (6) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon, és b) a foglalkoztatott az (5) bekezdés szerinti orvosi szakvéleményt a (8) bekezdés szerinti felhívástól számított 15 napon belül nem mutatja be.
[28] A Korm. rendelettel összefüggésben ki kell emelni, hogy azt a Kormány a különleges jogrendre tekintettel, az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó 53. cikke alapján eredeti jogalkotói hatáskörében fogadta el, és hatálya csak a veszélyhelyzet idejére szól. Egy olyan kérdéskör eredeti jogalkotói hatáskörben történő szabályozására került tehát sor ideiglenesen a veszélyhelyzetre tekintettel, amelynek rendezése normál jogrend idején az Országgyűlés felhatalmazása alapján nem az Országgyűlés, hanem az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozik. Mindebből pedig az következik, hogy a kezdeményezés nem felel meg egy alaptörvényi követelménynek, mivel a kezdeményezéssel érintett kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik. Mindezek miatt a Bizottság megítélése szerint az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésére tekintettel a kezdeményezés tárgyában országos népszavazást nem lehet tartani.
V.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[29] A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[30] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
[31] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), amely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[32] A Kúria Knk.VII.37.371/2017/2. számú határozatában az egyértelműség vonatkozásában arra mutatott rá, hogy a választópolgárnak tudatában kell lennie annak, hogy mi a népszavazási kérdés valódi tartalma, annak milyen tényleges hatása lehet, és az eredményes népszavazást követően a kérdéshez kapcsolódó jogviszonyok hogyan változhatnak.
[33] A Bizottság a kérdés-egyértelműség kapcsán azt vizsgálta, hogy jelen kérdés sérti-e azáltal a népszavazási egyértelműség követelményét, hogy Szervező kezdeményezése több, egyenként is megválaszolható alkérdésből áll.
[34] A Kúria a Knk.VII.37.695/2016/3. számú végzésében rögzítette, hogy a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségével kapcsolatos álláspont az, hogy önmagában két vagy több részkérdés szerepeltetése a kezdeményezésben generálisan nem okoz kérdés-egyértelműségi problémát, az adott népszavazásra feltenni kívánt kérdés tartalma alapján dönthető el, hogy az összetett kérdés ellenére az érthető, világos-e, lehet-e egyértelműen válaszolni arra. Az Alkotmánybíróság – a Knk.IV.37.719/2015/4. számú kúriai végzésben is felhívott – 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazott követelményei szerint „[ö]nmagában az, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az […] egyértelműség követelményét. Ha azonban a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak” sértik a választói egyértelműség követelményét, és ezáltal csorbul a népszavazáshoz való jog is. [52/2001. AB határozat; 2001, 392, 405]
[35] Fentiekre figyelemmel a Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés mindenekelőtt két részkérdést tartalmaz, amelyek önállóan is megválaszolhatók. Az egyik a védőoltás kötelezővé tételében való állásfoglalás, a másik a védőoltás elmaradása miatti „büntetés vagy korlátozás” alkalmazhatóságáról való választópolgári döntés. Előfordulhat olyan eset, amikor a választópolgár egyetért a védőoltás kötelezővé tételével, vagyis az első részkérdésre „nem” választ adna, azzal viszont nem ért egyet, hogy az elmaradást pl. büntetéssel lehessen szankcionálni, így a második részkérdésre „igen” választ adna. A két részkérdésben való önálló állásfoglalásra a kezdeményezés jelen megfogalmazása alapján azonban nincs lehetősége a választópolgároknak, amely sérti a választópolgári egyértelműséget.
[36] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének, ezért annak hitelesítését az Nsztv. 11. §-ára hivatkozással megtagadta.
V.
[A határozat indokolásának összegzése]
[37] A Bizottság megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, valamin Nsztv. 9. §-a szerinti népszavazási egyértelműség követelményének, ezért a kérdés hitelesítését az Nsztv. 11. §-a alapján megtagadta.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[38] A határozat az Eütv. 57. §-án, az Nsztv. 9. §-án és a 11. §-án, az NM rendelet 4-11. §-án, a Korm.rendeleten, a Rendelet 1. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2021. augusztus 30.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke